Az idei évben 10. Színházi Olimpia keretében rendezik meg a 9. Madách Nemzetközi Színházi Találkozót, amely egyben a jubiláló nemzetközi színházi fesztivál fő programja is. A Nemzeti Színház szervezésében létrejövő programsorozatra a világ minden tájáról érkeznek olyan világhírű rendezők, akikkel és akik előadásaival a hazai közönségnek eddig még soha, vagy nagyon ritkán van lehetősége találkozni. A 2023-as fesztivál záróhónapjának műsorából válogattunk olyan előadásokat, amelynek fontos eleme a zenei szövet.
100 év európai történelem egy estébe sűrítve
A Mindaz, ami történt és történhetne száz évet ölel fel Európa történelméből, a korszak szédítő ellentmondásait, hamis ígéreteit és pusztító válságait beleértve. Az első világháborúval kezdődő előadás eseménytöredékek tablóját tárja elénk anélkül, hogy különbséget tenne a triviális és elvben jelentőségteljes részletek között. Heiner Goebbels világhírű német rendező a tizenhat zenésszel, táncossal és előadóművésszel egy olyan szertárba kalauzol minket, mely tele van a múlt kellékeivel, a jelen terhével és a többféle lehetséges jövő zálogaival.
A Mindaz, ami történt és történhetne félig performansz, félig egy építési terület, mely arra invitál, hogy az együttműködés és a véletlenek költői keretében a 20. század alternatív történelmét képzeljük el, hogy átgondoljuk az európai identitás kialakulását, mibenlétét, lehetséges jövőjét; hogy elképzeljük múltunk, jelenünk, jövőnk különféle változatait. Minderre június 8-án és 9-én lesz lehetőségünk a Tüskecsarnokban.
Az öngyilkos, szovjet vaudeville
Szovjetunió, az 1920-as évek második fele. Éjnek évadján a munkanélküli, elkeseredett Szemjon Szemjonovics májas hurkával csillapítaná éhségét. Erre felébred a felesége, összevesznek, a szánalmas hős „utolsó leheletét” emlegetve távozik. A feleség abban a meggyőződésben hív segítséget, hogy Szemjonovics véget akar vetni az életének. A hírre összesereglik a szomszédság, kisvártatva tömegesen tódulnak az érdeklődők, hogy tanúi legyenek a sajnálatos eseménynek. A dicső halálon elmélkedő Szemjonovicsnak támad egy ötlete: öngyilkossága révén talán végre lesz belőle valaki?
Nyikolaj Erdman a múlt század húszas-harmincas éveinek fordulóján írt darabja, amelyet már a bemutató előtt betiltották, ma is erőteljesen hat: Az öngyilkos, szovjet vaudeville minden elnyomó politikai rezsim vitriolos kritikája, önmarcangoló töprengés a lét értelméről. A francia Jean Bellorini és a Théâtre National Populaire társulata pergő, hangulatos kabarét, szaftos és hátborzongató politikai bohózatot tár elénk. A darab őrületes humorát még hatásosabbá teszi a kórus, a zenészek játéka, Macha Makeïeff jelmezei, valamint az André Markowicz szövegének féktelen ritmusára lüktető zene. S végül, amikor a díszletek eltűnnek, az álarcok lehullnak, marad a színház életszeretete, lenyűgöző szerelmi vallomása. Az előadás június 13-án lesz a Nemzeti Színházban.
Tibeti opera a MITEM-en
Nangsza Öbüm dákíni története korai vándorénekmondóktól származik, akik házról házra járva énekelték. Később a tibeti opera műfaján keresztül is nagyon népszerűvé vált. Zhangpei Kurnangpa nevű faluban, Tibet Gyanste régiójában játszódik. A faluban élt egy jómódú parasztcsalád, Phehue Nangba néven, akik erényes és jámbor életet éltek, azonban nem született gyermekük.
Egy éjjel, miután százezer imát elmondtak Tara Istennőhöz, Nyangsta Seldon csodálatos álmot látott, amelyben egy lótusz nyílott ki a méhében, és égi lények (dákínik) hódoltak e lótusz előtt. Néhány hónap múlva az asszony életet adott egy lánygyermeknek. A kisbaba az anyatejből Tara Istennőnek áldozott, ami különösen kedvező jel volt. Neve Nangsza Öbum lett, melynek jelentése: aki a Földnek adatott, hogy sugárzása százezer érző lényt felszabadítson. Az előadást, amely június 10-én 18 órától látható a Nemzeti Színházban, 17 órától ráhangoló beszélgetés előzi meg a Tibeti Előadóművészeti Intézet vezetőivel.
