Papageno Radio

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

Blogok Adventi kalendárium 10. ablak: 20. századi bohémélet

10. ablak: 20. századi bohémélet

1896 és 1996 között nagyot fordult a világ. Ám nyolcadik ablakunk operája, Puccini remekműve közel egy évszázad után is ihletően hatott. 

- hirdetés -

Párizs helyett New York, költő, festő helyett rockzenész és filmes, hímzőlány helyett sztriptíztáncosnő, énekesnő helyett performer, zenész helyett drag queen, tüdőbaj helyett AIDS, a nélkülözés, a kilátástalannak tűnő, pénztelen jelen és a barátság, az összetartozás viszont örök – Jonathan Larson zeneszerző-szövegíró Puccini operájából inspirálódva, némi Hair-hatással reflektált a korszellemre. A darab témáját tekintve sűrű, dramaturgiájában viszont meglehetősen zabolátlan, mindkettőben erősen hasonlít a vele egy időben keletkezett Tony Kushner Angyalok Amerikában-jára.

A tragikus sorsú Larson 35 évesen halt meg, a Rent főpróbájának napján. Nem tudni, miben: AIDS-ben, éhezéstől legyengülve, szívrohamban, vagy szorongás okozta szívérgörcsben, hét évig mániákus hittel tökéletesítve rockoperáját.

Bár a darab boldog véget ér, és Mimi visszatér a halálból, a társadalom pereméről származó szereplők, a korántsem vidám témák, az AIDS, a hajléktalanság ellenére is szakmai és közönségsiker tudott lenni a Rent: kapott Pulitzer- és Tony-díjat, a kritikusok is elismerték, a kísérletező Workshop Theaterből a premier után egy hónappal a Broadwayre került.

Készült belőle film is ebből nézzünk meg egy részletet:

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X