Párizs egyik emblematikus épületét sokat emlegettük idén. Április 15-én a kora esti órákban tűz ütött ki a párzsi Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezetén, feltételezhetően a felújítási munkálatok során, amiről mi is beszámoltunk.
A tető és az úgynevezett huszártorony összeomlott, és a bal oldali harangtornyot is elérték a lángok. Éjfél körül már tudni lehetett, hogy megmenekül a Notre-Dame, a hatóságok azonban csak hajnali három óra körül jelentették be, hogy a párizsi tűzoltóság munkatársai teljesen megfékezték a tüzet, vagyis a szerkezetben nem esik több kár, a tornyok pedig elkerülik a teljes pusztulást. Az épület azonban súlyos károkat szenvedett: a székesegyház ablakai a tűz áldozatává váltak, a megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos gyűjtött be a Szentföldről, és a Notre-Dame világhírű orgonája sem pusztult el a székesegyházat sújtó tűzvészben. Április 19-én az utolsó festményeket – 15 darab XVII. században készült képet – is átszállították a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból. A Francia Építészek Szövetségének egyik tagja pedig a templom romjai közt talált rá a leomlott huszártorony szélkakasára, amely a torony tetején állt őrt, ezért mindenki azt gondolta, hogy biztosan megolvadt és elpusztult a tűzben.
A helyreállítás költségeit a francia kormány hozzájárulása mellett magán- és céges adományok is fedezik. Talán még égett az épület, a tűzoltók még küzdöttek a lángokkal, amikor a francia Pinault család, a 82 éves François Pinault és fia, az 56 éves François-Henri Pinault bejelentette, hogy családi cégük, az Artemis S.A. nevében 100 millió eurót (csaknem 32 milliárd forint) adományoznak a katedrális újjáépítésének finanszírozására. És alig hogy felkelt a Nap a még füstölgő romok felett, másodikként csatlakozott hozzájuk az ugyancsak francia Bernard Arnault: a 70 éves üzletember 200 millió eurós felajánlást tett az első mellé. de megjelent egy lemez is, amely a szakrális zeneirodalom gyöngyszemeit tartalmazza olyan előadók tolmácsolásában mint Olivier Latry, a székesegyház orgonistája, Cecilia Bartoli, Jessye Norman, Roberto Alagna és Pierre Cochereau. A bevételek és a jogdíjak szintén az újjáépítést szolgálják.
De vajon hogyan épül újjá a Notre-Dame? Az újjáépítők két táborra szakadnak: az „ortodoxok” azt követelik, hogy a 19. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal. Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A „modernisták” – köztük maga a köztársasági elnök is – viszont újító kézzel nyúlnának az új építményhez, rajta hagyva a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát. Egyelőre komoly viták bontakoznak ki.