8. ablak: Csak az utókor hálás

Vincent van Gogh: Hóval borított mező ekével (Millet után, 1890) - részlet

Tegnapi ablakunk japán metszetekre nyílt. Mai festőművészünkre is, akinek három nagybácsija is műkereskedelemmel foglalkozott, nagy hatással volt az ukijo-e. Vincent Van Gogh az antwerpeni akadémián fedezte fel ezeket a műveket, sokat le is másolt, sőt egyik Párizsban festett képén, a Tanguy apón, amely egy festőeszközöket árusító férfit ábrázol, a háttérben japán fametszetek látszanak.

Már középiskolás korában rajzórákat vett, és hiába próbálkozott a festészetnél tisztesebb foglalkozásokkal (dolgozott egyik nagybátyja galériájában, apja nyomdokaiba lépve próbálkozott a lelkipásztori hivatással), az 1880-as évekre végképp eldőlt, hogy a művészetre teszi fel életét. Ebben testvére, Theo próbálta segíteni.

Ide kapcsolódik:
Száz éven át rosszul gondoltuk, melyik Van Gogh utolsó képe

Vincent Van Gogh életén is szemléltethetjük a kortünetet: nem volt egyszerű élete, pénztelenséggel küzdött, képeiből nem tudott megélni, és ő is Dél-Franciaországban találta meg a ragyogó fényeket és színeket. Legismertebb műveit, köztük napraforgóit, szabad ég alatt festett éjszakai képeit, arles-i szobáját, döbbenetes erejű portréit alig három-négy év alatt készítette.

37 éves volt, amikor meghalt. Szíven lőtte magát. (A revolvert nemrég elárverezték.) Betegségeiről számos feltételezés született. Orvosai epilepsziát állapítottak meg, ma már azt is valószínűsítik, hogy szifilisz okozta paralízisben szenvedett, mások szerint egy genetikai úton öröklődő, agykárosodást előidéző betegsége volt. Vannak, akik mániás depresszióra vagy skizofréniára gyanakszanak, de arról is lehet olvasni, hogy a sok hamis abszint hatott rá.

Ide kapcsolódik:
A tengerkék szemek rejtélye – Mégsem Vincent van Goghot ábrázolja a híres fotó

Öngyilkosságának okát viszont újabban egész másban látják. Látásproblémáiról, szemének fáradtságáról leveleiben panaszkodott öccsének, Theónak. Bár Párizst azért hagyta ott, mert fényre vágyott, de a képek Provence-ban egyre sötétebbek lettek, ráadásul megjelent a rajtuk a látászavart mutató, a világító testeket körülvevő szivárványszínű fényudvar. Emiatt merült fel az akkor gyógyíthatatlannak számító zöldhályog lehetősége. Mivel az öngyilkosság napján Van Gogh szemészorvosnál járt, az sem elképzelhetetlen, hogy a diagnózis érte sokként. Körülbelül 850 festmény és ugyanennyi rajz maradt utána, amelyek azóta kiállítások, aukciók és ajándékboltok sztárjai.