Papageno Radio
Blogok Adventi kalendárium #AdventiKalendárium 12. ablak – A Kodály-osztálytárs, akinek életét az I. világháború törte...

#AdventiKalendárium 12. ablak – A Kodály-osztálytárs, akinek életét az I. világháború törte ketté

1883. október 22-én született és 1921. december 12-én hunyt el Jacobi Viktor zeneszerző, akinek legnagyobb sikerei a Leányvásár és a Sybill, de a Broadwayre is komponált. Koessler János növendéke volt a Zeneakadémián, aki állítólag így nyilatkozott tanítványairól: „A legtöbbet tud Szirmai Albert; a legtöbbre viszi Kálmán Imre; a legzseniálisabb Jacobi Viktor.’’

„Zseniális zeneszerző-palánta indulásának lehettek mindazok tanúi, akik részt vettek nézőként a Magyar Színház premierjén. Jacobi Viktor élete első operettjében annyi tehetséget sejtet muzsikájával, hogy mindez a legszebb reményekre jogosít. A fiatal komponista zenéje, romantikus, ugyanakkor mulattató, érti az operett minden csínját-bínját, és mindehhez hozzáad valami üde frissességet a fiatalságából” – írta a Budapesti Napló 1905-ben A legvitézebb huszár premierje után. Bár Jacobi neve újként csenghetett, előző évben már bemutatkozott a pesti publikumnak A rátartós királykisasszonnyal, ám akkor a Jakabfi vezetéknévet olvashatták a plakátokon.

A következő hét esztendő sem volt szűk Jacobi számára – aki Koessler János növendéke volt a Zeneakadémián olyan évfolyamtársakkal, mint Kodály Zoltán, Szirmai Albert és Weiner Leó -, de 1911. november 14-én az év szenzációját, a magyar operett-történet egyik legnagyobb sikerét ünnepelhette a Király Színházban. Fedák Sári tanácsára fordult a modern táncoknak nagyobb érvényesülési lehetőséget adó angol tematikájú és típusú operett felé. Így született meg a Leányvásár, amelynek története San Francisco környékén játszódik, egy kis faluban, ahol leányvásárt tartanak. A vásárban az a lány, aki a mindenkinek kosarat ad, férjhez kell, hogy menjen a falu legszegényebb legényéhez. Így jár Lucy Harrison, a milliomos lánya is, akinek hozzá kell menni Tom Migleshöz. Az esküvő – a játékszabályokkal ellentétben és a Tom által lefizetett seriffnek köszönhetően – valós lesz, és elindul a bonyodalom, amelyben közreműködik egy Bessy nevű szobalány és az ifjú Rottenberg gróf is, és olyan slágerek festenek alá, mint a Dzsilolo vagy a Kettecskén.

Az 1914. február 27-i Jacobi-bemutatót, a Szibillt felfokozott várakozás előzte meg, már a próbákon ott ültek a külföldi zenei és színházi ügynökségek képviselői színigazgatók társaságában, hogy megvásárolják a darab előadásának jogát. A szerelmi történet helyszíne ezúttal a cári Oroszország, szereplői Szibill, a párizsi énekesnő, Petrov, a moszkvai testőrtiszt, a nagyherceg és a nagyhercegnő; nem maradhat el a féltékenység, a zűrzavar, a félreértés, a kibékülés sem.

A hazai siker után egyenes lett volna az út a nemzetközi hírnévhez, Londonban el is kezdték próbálni a musical comedyként hirdetett darabot. Egy augusztusi napon azonban idegenek jelentek meg a színház igazgatójának irodájában: a magyar szerző operettjét nem mutathatják be. Az I. világháború kitörésével egy ellenséges állam polgárának művét nem tűzhetik műsorra, így Jacobinak el kellett hagynia az angol fővárost.

Az Egyesült Államok felé vette az irányt, ahol a Broadwayre is dolgozott, többek között Fritz Kreislerrel együttműködve. „Jacobit nagy népszerűség és meg különbüzletelt tisztelet övezte Amerikában, ahol a kritika teljes elismeréssel adózott kivételesen finom stílusának, muzsikája ritka invenciózusságának” – írta a Pesti Napló nekrológja. 1920-ban még Európába látogatott, szerette volna, ha Budapesten is bemutatják a Kreislerrel együtt komponált AlmafavirágotKellér Andor jellemzése szerint „finom volt mintha egy abbét és egy 18. századbeli vicomte-ot összegyúrtak volna… Soha senkit nem bántott, őszintén szelíd és tisztalelkű volt.”

Amikor Márkus László, az Operaház igazgató-főrendezője műsorra tűzte a Sybillt, így nyilatkozott : „Talán a Király Színház emlékének is áldozok azzal, hogy a fájdalom oly fiatalon elhunyt Jacobi Viktor egykor diadalmas Király Színház-i operettjét átemelem az Operaház színpadára. A Király Színház eltűnik, de a Szibill, melyet most már előkelőbben Sybillnek hirdetnek a plakátok, újra itt van.” Hatalmas siker lett a bemutató, Földi Aurél, aki a Városi Színházat vezette, csak anynit mondott Márkusnak: „Ha ilyeneket fogtok játszani, akkor én becsukhatom a Városi Színházat!”

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!