1940. december 5-én került mozikba A bagdadi tolvaj, a titkok, szerelmek, borzongás és izgalom ősi földjén játszódó történet, amelyben a szemünk előtt történnek meg a lélegzetelállító csodák — legalábbis az ajánló szerint —, és amelynek stáblistáján megtaláljuk Bíró Lajost, Korda Sándort, Korda Vincét, Korda Zoltánt, Rózsa Miklóst, Tóth Endrét.
1940-ben forgatták Londonban a családi romantikus mozit, az egyik első színes Technicolor technikával, blueboxhasználattal és újszerű vágási trükkökkel készült filmet, amelynek utómunkáit már Kaliforniában végezték el. A történet az Ezeregyéjszaka egyik meséjét dolgozza fel: egy, a kutyájával bolyongó fiatal, vak koldus elvesztett szerelmesét keresve meséli el élete kalandos történetét. Kiderül róla, hogy ő Ahmed herceg, aki szerette volna megtudni, mit gondol róla népe. Megismerjük Abut, aki Bagdadban tolvajlásból és Ahmed segítője lesz; Dzsaffart, a népet sanyargató kegyetlen és varázserejét gonoszságra használó tanácsadót; a Hercegnőt, akit hozzá akarata ellenére adna férjhez apja, a szultán, de álruhát öltve elmenekül előle. A jelenbe ugorva eljutunk Bászrába, látjuk a hajótörést szenvedő Abut és Ahmedet, megismerjük a Dzsinnt, a mindent látó szemen keresztülnézve izgulhatunk azon, hogy a Hercegnővel mi történik, ha a felejtés kék rózsájába beleszagol. Feltűnik még a mesék országában a sok öreg ember között egy király, fontos szerepet kap egy nyílvesszőkkel teli tegezt, és egy íj, amivel csak az igaztalant szabad célba venni, valamint egy repülő szőnyeg is. Dzsaffart sikerül lenyilazni, Ahmed visszakapja a hatalmát a népe fölött, a Hercegnő pedig a felesége lesz. Abu jutalmul egy díszes, de számára kényelmetlen ruhát kap, és amikor meghallja, hogy Ahmed iskolába küldené, inkább otthagyja az udvart.
Íme a teljes film:
A címszerepet Sabu játszotta, akit később A dzsungel könyve Mauglijaként is láthattak a mozikban, ezt a filmet szintén Korda Zoltán rendezte. Az indiai születésű Sabunak Hollywoodban azonban nem sikerült az áttörés. A gonosz Dzsaffart a német némafilmek sztárja, a nácik elől Nagy-Britanniába menekült, majd onnan az Egyesült Államokba távozó Conrad Veidt alakította, Ahmedet John Justin, akit előtte és utána is inkább az angol színpadokról ismert a közönség, a Hercegnő pedig June Duprez, akinek szintén nem jött össze a vágyott hollywoodi karrier.
A bagdadi tolvajt egy 1932-ben létrejött stúdió, a London Films forgatta, amelyet Korda Sándor alapított. Ő volt az egyik producer, a forgatókönyvírók közt megtaláljuk az újságíró, drámaíró, novellista Bíró Lajost, a látványért Oscar-díjjal elismert Korda Vincét, a zenéért Oscarra jelölt Rózsa Miklóst, és kredit nélkül dolgozott benne Korda Zoltán, illetve Tóth Endre. Két további kategóriában nyerte el az Amerikai Filmakadémia díját A bagdadi tolvaj: az operatőri munkát és a különleges effekteket ismerték el.
Korda Sándor eredetileg egy német rendezőt, Gerhard Bergert szemelte ki az 1924-es némafilm hangos remake-jére, ő azonban túl kicsiben gondolkodott, ráadásul nem a Kordának megfelelő zeneszerzővel akart dolgozni. Így került a képbe Michael Powell, majd az ő kiválása után Tim Whelan. A történelem sem segítette a producert: kitört a II. világháború, 1940 végére kifogyott a pénzből, így Londonból Hollywoodba költözött a produkció. Az akkor 16 éves Sabu közben majdnem 8 centit nőtt, ezért Kaliforniában újra kellett néhány jelenetet forgatni, Powell nem tudott Amerikába repülni, ezért William Cameron Menzies és Korda Zoltán ültek be az utolsó etapra a rendezői székbe. A sok változás ellenére mégis sikerült egységes filmet forgatni. Hogy csinálták? Rejtély!
