• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így készül: Lót – Szodomában kövérebb a fű
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Bartók Tavasz Tánc

Táncosnak való a magyar vidék – Ezekkel a balettelőadásokkal készül a Bartók Tavasz

Szerző: Jászay Tamás2021. május 10.
Facebook Twitter E-mail
Szegedi Kortárs Balett
Szegedi Kortárs Balett – fotó: Lakatos János

A világháború utáni politikai térben csak két műfaj virágozhatott háborítatlanul a volt szovjet blokk országaiban, így Magyarországon is: a néptánc és a klasszikus balett. A múlt század hatvanas éveitől kezdődően a lassanként enyhülő környezetben az újító törekvések is ezeken a területeken kellett, hogy megszülessenek. Hogy nem Budapesten keresendő a korabeli megújulás záloga, érthető: három nagy vidéki tánctársulatunk, a Pécsi Balett, a Győri Balett és a Szegedi Kortárs Balett története jól körvonalazza, hogy aki innovációra vágyott, vidékre ment, ahol a hagyomány nem nehezedett teherként a fiatal, változást és tetteket akaró művészekre.

Csupán évszámok, nevek vagy címek felsorolásával nem lehetne tetten érni, miért olyan lényeges, hogy megszülettek, ráadásul azóta is folyamatosan alkotnak ezek az együttesek. A társulatok és tagjaik az évtizedek során folyamatosan újradefiniálták magukat, viszonyukat az őket körülvevő világhoz. Bár sokszor joggal érezhették úgy, hogy nem a legjobbkor és a legjobb helyen adatott nekik dolgozni, ma ők állnak nyerésre. A peremről a központ felé menetelésük célba ért, s azt üzeni: mégis táncosnak való a magyar vidék!

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretén belül május 13-án a Győri Balett, május 26-én a Szegedi Kortárs Balett, május 28-án pedig a Pécsi Balett egy-egy előadása lesz látható.

„Bátor és problematikus”

1960-ban rakétaszerűen startolt a Pécsi Balett: pár év alatt nyolc kortárs magyar komponista műveire tizennégy egyfelvonásos darab készült itt. Az évek múlásával a monopolhelyzet előnyei olvadtak, a tanítványok után más városok is kedvet kaptak a pécsi csoda megismétléséhez, amelynek megszületéséhez kellett az Operaházból itt vendégeskedő Eck Imre. Az ötletből, hogy alakuljon új balettegyüttes, hónapok alatt lett valóság: a Balettintézetben 1960-ban végzett évfolyam kötelezően Pécsre szerződött. Az akadémikus balettől induló fiatalok előtt Eck új világ kapuit tárta ki: a városi ember szorongásai, erkölcsi dilemmái, a modernség kérdései kerültek szóba. Az alapító tag, jelenleg a Pécsi Balett ügyvezetőjeként dolgozó Uhrik Teodóra szerint művészeti szamizdat voltak:

óriási visszhangja volt, hogy Eck a jelenről beszélt a tánc szimbolikus nyelvén.

A csapat útját követő Vitányi Iván szerint Eck-balettet nézni valóságos zarándokút volt: „Festők, írók, más művészek […] eseményként könyvelték el, jelzésnek, riadónak, kezdetnek.” Egyik első kritikusuk szerint a „bátor és problematikus”, a korban szokatlan repertoár gerincét a kortárs komponisták műveire készült bemutatók képezték, meg persze Eck „házi zeneszerzője”, Bartók Béla zenéje.

Bár Eck a kilencvenes évek elejéig művészeti vezetőként és koreográfusként a társulattal maradt, távolodása Pécstől valójában már a hetvenes években megkezdődött. 1969 és 2005 között Tóth Sándor, Herczog István, majd Keveházi Gábor és Egerházi Attila egyengette a korán jelentős nemzetközi sikereket elérő, Pécsett komoly rajongótáborral rendelkező együttes útját.

Ide kapcsolódik:
Arccal az üres nézőtér felé – Hogyan hatnak az élő közvetítések a művészekre?

A csapatot 2005 óta igazgató Vincze Balázs kinevezésekor ezt mondta: „Emóció kell, történet kell.” A mindig az újításban gondolkodó Pécsi Balettel kapcsolatban fő célkitűzése a tagozati lét megszüntetése volt, amit 2017-re el is ért. A társulat sorsa ekkor fonódott össze a városban létrehozott kulturális központtal, a Zsolnay Negyeddel, s az újrafogalmazott célok között a nagyközönség és az ifjúság megszólítása, művészi, elgondolkodtató darabok színreállítása szerepel. Múlt és jelen közé feszít hidat az új bemutató, a Vasarely-etűdök: a Vasarely Múzeum 1976-os megnyitásakor a Pécsi Balett akkori táncosai is felléptek Pécs híres szülöttje előtt.

Hagyomány és megújulás

A nyolcvanas években a képzeletbeli porondon egyértelműen Markó Iván és a Győri Balett került reflektorfénybe – a Maurice Béjart táncszínházából kölcsönzött esztétika az intellektus helyett elsősorban az érzékekre hatott. Az alapítás is merőben más módon történt, mint Pécsen: a balettintézeti osztály maga döntött úgy, hogy együtt marad, és ők hívták haza a Béjart-nál vezető táncosként dolgozó Markót.

A koreográfus mellett meg kell említeni a szintén Béjart-tól, illetve – ahogy később emlékezett rá -kegyetlen, de hibátlan ízlésű mesterétől, Eck Imrétől induló Gombár Juditot is, aki lenyűgöző szcenikai megoldásokkal támogatta szeretett táncművészeit.

A Győri Balett előadásain részt venni felért egy demonstrációval. Gombár Judit szavaival: „…nem kellett törődni azzal: patetikussá válsz-e, vagy sem? Szégyellni való-e az érzelem, vagy vállalható? Születtek sorban az előadások, és őrületes közönségsiker kísérte a győri együttes minden megmozdulását. Szinte tüntettek mellettünk.”

A magasból hirtelen zuhant a mélybe a csapat, amikor Markó Iván elhagyta az együttest.

Az igazgatói székben őt követő Kiss János i991-ben a nulláról kezdett építkezni, de törekvéseit siker koronázta: a repertoár újjáépült, a visszatérő külföldi meghívások is segítettek a talpra állásban, és a rendszerváltást követő évtizedekben a Győri Balett működési feltételei is stabilizálódtak. Ami a témákat illeti, a csapat sok helyről merített és merít: irodalomból, képzőművészetből, zenéből vagy a történelemből akár, de a gondolat mindig központi jelentőségű maradt.

Ide kapcsolódik:
Velekei László: „Az alkotói folyamat végén sosincs pont”

A Győri Balett következő váltása jóval békésebb volt, már csak előkészítettsége miatt is: a társulathoz a kilencvenes évek vége óta szorosan kötődő Velekei László 2020 óta Lukács Andrással közösen irányít. Vezetői pályázatában Velekei László tradíció és innováció egyidejű jelenlétét hangsúlyozta, amire fontos bizonyság, hogy az elmúlt évtizedekben volt alkalma dolgozni Markóval és Kiss-sel, sőt a Győri Balett sok alapító tagjával is. Velekei nagy pártolója a közönséget érdeklő cselekményes balettnek: a klasszikus repertoár 1841-ben bemutatott ékkövét, a balettirodalom egyik legnehezebb darabjának tartott Giselle-t Lajkó Félix aktív zenei közreműködésével formálta egy nagyon is mai GisL-lé.

Szórakoztató és elgondolkodtató

A Szegedi Kortárs Balett 1987-et tartja számon alapítási éveként, holott mai nevét csak 1993 óta használja. A születési év tisztelgés a nagyszerű táncos és koreográfus, Imre Zoltán emléke előtt, aki Pécs sikerei okán már a hatvanas évek közepén ütőképes táncegyüttest akart létrehozni a Dél-Alföldön.

A cikk eredetileg a Bartók Tavasz Művészeti Hetek nyomtatott magazinjában jelent meg.

Szokatlan zeneművek iránti érdeklődése, rendkívüli muzikalitása tette különlegessé Imrét, aki cselekmény nélküli balettekben remekelt. A hatvanas évek végén Nyugatra távozó Imre Zoltánt 1987-ben Bokor Roland hívja haza az (újjá)alakuló Szegedi Baletthez: nagy tervekkel érkezik, vendégkoreográfusokat hív, hogy új technikákat és gondolkodást honosítson meg, így inspirálva a társulatot. A külső körülmények azonban nem ideálisak, 1993-ban Imre távozik, helyét átengedi az együttest azóta is sikerrel irányító Juronics Tamás művészeti vezető és Pataki András igazgató párosának.

Juronics akkorra már nevet szerez koreográfiáival, a nézők, különösen a fiatalok kedvelik munkáit, főleg a korábbinál dinamikusabb, akrobatikusabb mozgásnyelv miatt. A Szegedi Kortárs Balett megállíthatatlanul halad választott útján, 1995-ben egyik kritikusuk szerint munkájuk „újból és újból az európai táncművészet jelenével szembesít”.

A koreográfus Juronics célja bevallottan az, hogy szórakoztasson és elgondolkodtasson, s törekvései igen látványos eredménnyel jártak: előadásaikat komoly rajongótábor követi, és amikor 2000-ben a Szegedi Nemzeti Színház felbontotta volna az együttes szerződését, városi, sőt országos kiállás segítette elő a kiegyezést.

Juronics munkáiban világosan értelmezhető érzelmi viszonyok és helyzetek köszönnek vissza, melyek keretét leggyakrabban nők és férfiak heves küzdelme adja. A hatásos látványvilág, a lendületes mozdulatsorok védjeggyé izmosodtak az évtizedek során. Nem titok, hogy széles réteget akarnak meg-szólítani, miközben vannak olyan darabjaik is, ahol az atmoszféra lényegesebb, mint a történet. Új bemutatójukban pantomimgroteszk születik a Juronics számára különlegesen fontos alkotó, Bartók Béla Amerikában komponált Concertója nyomán.

balett tánc győri balett juronics tamás pécsi balett bemutató bartók tavasz
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésMár nézők előtt is tartanak koncertet az idei Prágai Tavaszon
Következő bejegyzés Vissza a múzeumba! – Újra nyitva a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Ajánlott Bejegyzések

- Fotó: Magyar Táncművészeti Egyetem / Falcz Zsófi
Promóció

Tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

2023. január 28.2 perc olvasás
- Fotó: Magyar Táncművészeti Egyetem / Falcz Zsófi
Promóció

Korszerű épületek és innovatív oktatás a táncművészet szolgálatában

2023. január 28.2 perc olvasás
Feledi Project - Fotó: Jókúti György
Intermezzo

New Yorkban, Brüsszelben és Párizsban lép fel a Feledi Project

2023. január 27.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Balog József - fotó: Csendes Krisztina Promóció

Lemezbemutató koncertet ad Balog József a Zeneakadémián

Olli Mustonen - fotó: Outi-TÂrmñlñ Promóció

A szívbetegséggel élő gyermekekért koncertezik a PFZ 

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.