• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Bartók Tavasz Folk Tánc

Zs. Vincze Zsuzsa: „A hűtlen feleség mérföldkő a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében”

Szerző: Papp Tímea2021. május 19.
Facebook Twitter E-mail
A hűtlen feleség (Magyar Nemzeti Táncegyüttes) - fotó: Váradi Levente
A hűtlen feleség (Magyar Nemzeti Táncegyüttes) - fotó: Váradi Levente

A Bartók Tavasz keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttes május 21-én mutatja be A hűtlen feleség című balladából készült előadását, amelyben egy elsöprő erejű szerelem fellobbanása, az égő szenvedély, végül pedig a hűtlenség és féltékenység, férfi és nő kapcsolatának örök konfliktusa bontódik ki a tánc nyelvén. Zs. Vincze Zsuzsával beszélgettünk, aki a darab forgatókönyvírója, dramaturgja, az előadás jelmeztervezője és társrendezője.

– Hogyan kezdődött A hűtlen feleség története?

– Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója kért föl bennünket a férjemmel, Zsuráfszky Zoltánnal, hogy készítsünk egy olyan táncjátékot, ami nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Hosszú keresgélés után ezt a régi stílusú balladát választottuk alapanyagnak, mert ez egy olyan történet, amely kultúrától függetlenül mindenhol, mindenki számára érthető és átélhető.

– A ballada sűrítő műfaj, ami inkább elhallgat és sejtet, mint kimond. Hogyan lehet ezt átültetni a tánc nyelvére?

– Úgy írtam meg a darabot, hogy átgondoltam, miért válhatott hűtlenné a feleség, mi lehetett annak az előzménye, hogy ilyen állapotba jutott. A mi történetünk szerint nem tudja elfelejteni a régi szerelmét, hiába a házasság, a férj megteremtette jó anyagi, egzisztenciális háttér, a gyerek. Amikor évek múltán a régi férfi visszatér, néhány pillanatra föllángol a szerelem, de nincs, nem is lehet semmilyen beteljesedés, mert megérkezik a féltékeny férj. Megcsalva érzi magát, és kegyetlen módon bosszút áll feleségén, gyolcsba csavarja, elégeti.

Ismerjék meg ballada különböző változatait! Itt elolvashatják id. Gálfi Sándor 1863-as udvarhelyszéki gyűjtését, itt pedig a Magyar népballadák kötetben megjelent változat érhető el.

– Ennek a balladának minden lejegyzett változata Erdélyből származik. Erdély azonban hatalmas és nem egységes a folklór szempontjából sem. A viseletekben ez hogyan jelenik meg?

– Művészileg, dramaturgiailag átgondolt, stilizált viseletet hordanak a táncosok, a kalotaszegi lakodalmi jelenetben azonban minden teljesen autentikus.

Még a hazai néptáncéletben is ritkaságszámba megy az az eredetiség és hitelesség, amire itt törekedtünk: múzeumi ritkaságnak számító, gazdagon díszített darabokat láthat a közönség.

Ezt követően, ahogy említettem, stilizáltabbá válik a viselet, hogy aláhúzzuk a történet tragikumát.

– A Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett sokszínű a közreműködők és az alkotók névsora a színlapon.

– A történet végének katartikus pillanatában lép színpadra a Honvéd Férfikar. Egy hatalmas és igazán felemelő, nagyzenekarral kísért kórusművet írt a számukra Eredics Benjámin zeneszerző, aki a darab teljes zenei anyagát is jegyzi, amelyre a népzene mellett a világzenei hatások is megjelennek, sőt még két Kodály-kórusmű is elhangzik az előadáson. Kiváló technikai képzettségű, nagyon magas színvonalú előadók a társulat táncosai, köztük az előadás szólistái, a Harangozó-díjas Tókos Attila, a Junior Prima díjas Barka Dávid és a Magyar Táncművészeti Egyetemen végzett Oltárczy Mária. Velük a hazai és nemzetközi néptáncszínpadokon sem megszokott, nagyszabású előadás készül, ami a mi együttesünk életében is mérföldkőnek, sőt új lépcsőnek számít. A Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek hosszú évek óta nem volt ilyen nagyszabású táncjátéka Zsuráfszky Zoltán rendezésében, mint mostani ősbemutatója. Túl a jelmezes főpróbán már merem azt mondani, hogy egy különleges, összművészeti alkotás bemutatója előtt állunk, ugyanis a járványhelyzet ennek az előadásnak a bemutatójára is komoly hatással volt.

Ingyenes streamkoncertekkel, ősbemutatókkal, Európa neves hangversenytermeiből közvetített produkciókkal május 7-24. között zajlik a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek. 

Eredetileg tavaly, majd idén áprilisra terveztük a bemutatót, de a pandémia keresztülhúzta a terveket. Tulajdonképpen egy éve készülünk erre az előadásra, kisebb-nagyobb fizikai szünetekkel. Nem vagyunk könnyű helyzetben most sem, mert hiányozni fog a közönséggel való együttlélegzés, az azonnali visszajelzésük, de a táncosok lelkileg is tréningezik magukat. Ugyanakkor rengeteg erőt ad, hogy reményeink szerint egy csodálatos filmet tudunk készíteni az előadásból. A táncosainkat szétveti az energia, tele vannak lendülettel, akarással, és alig várják, hogy megmutathassák nem csupán ezt a darabot, de azokat az éveket, amelyek egy táncos számára visszahozhatatlanok, hiszen a tánc a fiatalok „műfaja”.

interjú világzene néptánc folk magyar nemzeti táncegyüttes söndörgő ballada bartók tavasz 2021 zs. vincze zsuzsanna
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzés„Rameau hozott minket össze” – Benoît Dratwicki az Orfeo Zenekarról
Következő bejegyzés Gothár Péter új filmje hamarosan a mozikban

Ajánlott Bejegyzések

Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház
Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

2023. február 2.5 perc olvasás
Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

2023. január 31.5 perc olvasás
Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

2023. január 30.6 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.