A Müpa összművészeti eseménysorozatainak látogatói már jól tudják, hogy a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek és a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál a hazai és nemzetközi művészeti színtér legizgalmasabb előadóival és együtteseivel, változatos programkínálattal pezsdíti fel a főváros életét. De hogyan zajlik egy ilyen eseménysorozat megszervezése, miért érdemes csinálni, és egyáltalán mi az a fesztivál? Szomolányi Janinával, a közelgő Bartók Tavasz operatív igazgatójával beszélgettünk.
– Eddigi pályafutásod során – úgy sejtem – most a leginkább emberpróbáló feladat fesztivált szervezni. Hogyan alakította át a munkádat, munkátokat az elmúlt két-három év?
– Talán furcsa lesz, amit mondok, de úgy gondolom, nem is maga a munka alakult át, hanem az emberek idomultak a körülményekhez. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy továbbra is évekre előre tervezünk, hiszen – nemzetközi produkciók egész sorát felvonultató fesztiválokról lévén szó – elengedhetlen a távlati gondolkodás, de időközben kialakítottuk magunkban azt a rugalmasságot, amely lehetővé teszi a folyamatos újratervezést. Ami egyébként eddig is velejárója volt a szakmánknak, és hogy mást ne említsek, a praxisomban előfordult már az egész európai kontinenst beterítő vulkáni hamufelhő vagy váratlan és extrém mértékű euró árfolyam-változás is. Ám amíg ezeket korábban nehezebben áthidalható stresszhelyzetnek éltük meg, ma már szinte rezzenéstelen arccal fordulunk rá a magától értetődően előre kialakított B-, C- vagy akár D-tervre, és erre nemcsak azért van szükség, hogy minden zökkenőmentesen alakuljon, hanem azért is, mert
ha kellően flexibilisen reagálunk a felmerülő krízisekre, folyamatosan megtalálhatjuk az örömöt a munkánkban.
– A válaszod alapján arra következtetek, hogy szereted a munkádat, és fontos számodra, hogy pozitív légkörben teljenek a napjaid a csapatoddal.
– Nyilvánvalóan az volna az ideális, ha mindenki így viszonyulna a munkájához, de a mi feladatunk tényleg olyan, hogy nem is lehet nem szeretni! Hiszen minden benne van a költségvetések összeállításától a műszaki kihívásokig, a szervezési, egyeztetési feladatoktól a kommunikáció koordinálásáig, a meghatározó találkozásoktól a legkomolyabb művészi értékekig – a végén pedig közös, semmihez sem hasonlítható sikerünk a közönség és a művészek elégedettsége.
– Akiknek nem erről szólnak a munkanapjaik, sok esetben pont a kultúra jelenti a feltöltődést. Te mint kultúraszervező, ki tudsz kapcsolódni egy-egy ilyen programon?
– Meglepő módon ma már könnyedén lazítok kulturális eseményeken is – anélkül, hogy a technikai és művészi megoldások részleteit fürkészném, de ehhez az kell, hogy társasággal menjek. Meg kellett tanulnom, hogy a szervezési és művészeti kérdésekre irányuló koncentráltabb figyelmem elronthatja mások szórakozását, így igyekszem kevésbé szakmai szemmel, sokkal inkább nézőként viszonyulni egy-egy előadáshoz vagy koncerthez, és átadni magam az adott produkció felhőtlen élvezetének.
– Honnan ered az életedben a művészet szeretete?
– A zene a kezdetektől jelen volt a mindennapjaimban, édesapám családjában rengeteg a művész, de még azok is játszottak valamilyen hangszeren, akik egyébként nem készültek zenei pályára. Magától értetődő volt tehát, hogy zongora- és hegedűórákat vegyek, és amikor általános iskolát kellett váltanom, tudatosan választottunk egy ének-zenetagozatos intézményt, ahol aztán végleg eldőlt, hogy a muzsika szerves része lesz az életemnek. Sokáig úgy gondoltam, ebben találom meg a hivatásomat, de az Angelica Leánykarban eltöltött évek során kipróbálhattam magam a szervezésben is, és be kell vallanom, ez egészen új távlatokat nyitott meg. Így némi családi konfliktus árán, egy (szerencsére) sikertelen zeneakadémiai felvételit követően a közgazdász szakma felé vettem az irányt, és ma már egyértelmű, hogy ez volt a jó döntés.
– Ha kiemelhetnél egy produkciót az eddigi pályafutásodból, mi lenne az, amit a legnagyobb sikerednek tartasz?
– Ezzel kicsit úgy vagyok, ahogyan az emberek az első szerelmükkel; meghatározó és tanulságos tapasztalat számomra a mindhárom Da Ponte-operát bemutató, 2006-os Mozart-maraton, hiszen az volt az első komolyabb szakmai megmérettetés a pályámon, és tulajdonképpen azzal váltam felnőtté. A Müpában töltött évek fesztiváleseményei közül pedig a 2022-es Liszt Ünnep nyitókoncertje foglal el kiemelten fontos helyet a szívemben. Fekete-Kovács Kornél zenei vezetésével Liszt Via crucis című műve csendült fel, csak éppen big bandre, klasszikus- és jazzénekhangra áthangszerelve, néhány improvizációs résszel kiegészítve. Régi vágyunk volt, hogy a Szent István Bazilikában is legyen fesztiválprogram, ugyanakkor merész vállalás volt pont egy olyan koncerttel kezdeni, amelyben zongora, Hammond-orgona és dobfelszerelés is van. Nagy köszönet a megvalósítást koordináló kollégának, hiszen ezeknek a hangszereknek „templomi” használatát engedélyeztetni kellett.
– A soron következő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek előkészítésén dolgoztok a csapatoddal. Mivel egy 2021-ben indult kezdeményezésről van szó, felmerül a kérdés: mik az első tapasztalataitok, milyenek az eddigi visszajelzések?
– Ennek a fesztiválnak a helyzete azért egészen speciális, mert – bár 2023-ban a Müpa már harmadik alkalommal rendezi meg – az első Bartók Tavasz pont a világjárvány okozta szigorú lezárások idejére esett. Abban a feszített helyzetben az összes partnerünk és munkatársunk kitűnőre vizsgázott improvizációból és átszervezésből, de mivel az online térbe kellett költöztetnünk az összes produkciót, a közönség jelenléte nélkül a klasszikus értelemben vett fesztivál-életérzés óhatatlanul csorbult. A nézők szeretetét és kiemelt érdeklődését persze a streamek nézőszámaiból és a visszajelzésekből így is éreztük, de nagyon vártuk már, hogy újra személyesen találkozhassunk velük. A második Bartók Tavasz aztán nagyon magasra tette a mércét, és maximálisan kárpótolt minket, ráadásul országos fesztivál lévén nem csupán a fővárosi, de a vidéki együtteseket, társulatokat és kultúra iránt érdeklődőket is rendkívüli mértékben megmozgatta. 2022-ben nagy örömünkre sikerült egy pezsgő, színes, sok műfajt felvonultató, fesztiválhangulat szempontjából kiemelkedő eseménysorozatot megvalósítanunk, és már javában készülünk a jövő évi Bartók Tavaszra.
– Mi az, ami megkülönbözteti a Bartók Tavaszt a többi fesztiváltól?
– Köztudomású, hogy Magyarország a fesztiválok országa, ám számomra az Európai Fesztiválok Szövetsége (European Festivals Association) 1954-es fesztivál-definíciója az irányadó, ez pedig lényegesen leszűkíti a kört. A Müpa által megvalósított Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál, akárcsak a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek a nézők érdeklődését több héten át fenntartó, számtalan helyszínen, naponta több eseménnyel zajló, világsztárokat és hazai élvonalbeli művészeket felvonultató, számos stílusban kikapcsolódást kínáló, valóban összművészeti eseménysorozatok. Úgy gondolom, a mi fesztiváljaink ettől különlegesek, ebben térnek el más, tematikus vagy több műfajú rendezvénysorozattól.
– A 2023-as Bartók Tavasz programjainak jelentős része már elérhető az érdeklődők számára. Tudom, hogy nehéz kérdés, de mi az, amit kiemelnél a kínálatból?
– A nyitókoncert műsora már önmagában is izgalmas, a Cseh Filharmonikusok Szemjon Bicskov vezényletével két emblematikus, 20. századi táncművet is előad, így a közönség rendhagyó módon egyazon estén hallhatja Bartók Csodálatos mandarinját és Stravinsky Petruskáját. És mivel 2023-ban a klasszikus zenei élet egyik legjelentősebb eseménye Ligeti György születésének 100. évfordulója lesz, ennek méltó megünneplésére is készülünk egy nem mindennapi eseménnyel: Eötvös Péter a Klangforum Wiennel ad nagyszabású koncertet, amelyeken a világhírű komponista életművének jelentős művei hangzanak majd el. Muszáj megemlítenem a több mint hét évtizede működő brit együttes, a Philharmonia Orchestra hangversenyét is, amelyen Baráti Kristóf játssza Bartók 1. hegedűversenyét. A könnyedebb műfajok iránt érdeklődőknek pedig szívből ajánlom a világzenei fesztiválunkat, a Budapesti Ritmót, amely ezúttal is bulihangulattal, különböző népek muzsikájával és filmvetítésekkel vár mindenkit.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részletes programja a fesztivál weboldalán érhető el.
