A passió Krisztus szenvedésének és halálának története az evangélisták (János, Lukács, Márk, Máté) elbeszélése alapján, amelyet az Újszövetségben az utókorra hagyományoztak. A zenetörténet két tán legismertebb passiója – a János- és a Máté-passió – Johann Sebastian Bach nevéhez fűződik, utóbbit az idei Bartók Tavaszon is hallhatja a közönség. Most elárulunk néhány érdekességet róla!

- hirdetés -

A Máté-evangélium elbeszélését követő passió nemcsak Bach életművében foglal el kiemelkedő helyet, de a nagypénteki liturgia hagyományában is kivételes jelentőségre tett szert. Bach a lipcsei Tamás-templom adottságait is figyelembe vette, amikor a kompozíció partitúráját szólistákra, két kórusra és két, teljes értékű zenekarra dolgozta ki.

A kompozíció rendkívül erőteljes drámaiságáért Bach konzervatívabb felfogású kortársai nem lelkesedtek maradéktalanul. Egy korabeli feljegyzés szerint egy idősebb hölgy például így fakadt ki: „Úgy érzem magam, mintha operaelőadáson volnék!”

Sokáig úgy tudtuk, hogy a Máté-passiót Bach 1729-ben mutatta be, az ősváltozat első előadására azonban már két évvel korábban sor került. A mű egyik kottáját a berlini Singakademie könyvtárában őrizték, az 1820-as évek elején az intézmény igazgatója, Carl Zelter néhány kórustétel bemutatását kezdeményezte. Az énekkarban két ifjú zseni, Fanny és Felix Mendelssohn is énekelt.

Mendelssohn 1829-ben megszervezte a teljes mű előadását, s ezzel a szélesebb közönség figyelmét is felkeltette a bachi életmű iránt. Ma már tudjuk, hogy Mendelssohn a kor igényeihez, illetve lehetőségeihez igazodó átiratot mutatott be, és nem vezényelt el minden tételt. A kompozíció szövegének megírását, illetve összeállítását Bach Christian Friedrich Henricire (írói álnevén Picander) és Salomon Deylingre bízta.

Bartók Béla operája, A kékszakállú herceg vára a hetedik ajtó feltárulása előtt szinte hangról hangra idézi a Máté-passió egyik részletét (Ach, Golgatha…). Az oboa da caccia dallama Bartóknál a hangszínében rokon angolkürtön szólal meg. A Máté-passió monumentális kórustétellel indul, a jellegzetes hangvételt, tónust Bartók felidézi a Cantata profana kezdetén.

Április 7-én napjaink egyik legjelentősebb régi hangszereken játszó formációja, az 1986-ban alapított Orchestra of the Age of Enlightenment (a Felvilágosodás Korának Zenekara) nagyszerű szólisták társaságában és a csellistaként, csembalojátékosként is karmesterként is kiváló Jonathan Cohen vezényletével szólaltatja meg Bach megrendítő erejű passiózenéjét a Zenekadémia Nagytermében.

A cikk eredetileg a Bartók Tavasz blogon jelent meg.