Idén is műsorára tűzi a Bartók Tavasz nagy sikerű előadását, a Tiszta forrást, amely 2022-ben indult hódító útjára Káel Csaba rendezésében. Az összművészeti esten a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes táncosai lépnek közösen színpadra, akikhez ez alkalommal Pál Eszter énekes csatlakozik. Az előadás egyik különlegessége, hogy Bach és Bartók zenéje, illetve a magyar népzene páratlan elegyet alkotva kel életre április 13-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
A Tiszta forrás első változata, amely Bartók Béla népzenegyűjtő munkásságára, azon belül is az arab gyűjtéseire fókuszált, 2022-ben született meg. Két év múlva ezt egy újabb verzió követte, amelyben a török–magyar kulturális évadhoz kapcsolódva a zeneszerző törökországi kutatásai kerültek középpontba. Idén Bartók és a népzene mellé felsorakozik a barokk egyik géniusza, a 340 éve született Johann Sebastian Bach is. Az innovatív koncepció részleteiről Gőz Lászlót kérdeztük, aki az est zenei anyagát állította össze Káel Csaba rendező elképzelései mentén.
„A Tiszta forrás az európai műzene és a népzene összefüggésrendszeréről szól – fogalmazta meg az előadás esszenciáját Gőz László. – Az egyházi zene háttérbe szorulásával párhuzamosan elindult egy világi folyamat, amikor a zeneszerzők már rögzítették a nevüket a darabok mellett. A világi zene a népzenéből táplálkozott, vagyis ez volt a »tiszta forrás«. Fontos kiemelni azt is, hogy a korabeli műzene elsősorban különböző táncok – mint amilyen az almande, a courant, a sarabande vagy a gigue – kíséretére készült, így ezek a tánczenék nagyon közel álltak a népzenéhez.” Gőz ehhez kapcsolódva elmondta, hogy Bachnál is találhatunk olyan műveket, amelyeknek ugyanolyan a tempója és a dallamvezetése, mint a folklórból származó táncokénak. A 19. században pedig Liszt és Brahms is előszeretettel használt népzenei elemeket a műveiben.
„A világ első zenéje nem egyházi zene volt, hanem népzene. Európában és Kínában is olyan, időszámításunk előtti hangszerleletekre bukkantak már eddig a kutatók, amelyek mind népzenei ihletésűek, és a ma használatos hangszerek, például furulyák, nádsípok elődjeinek számítanak” – emelte ki a népzene jelentőségét a zenei szerkesztő.
A produkció zenei anyaga felvételről hangzik majd el, amely Fekete-Kovács Kornél vezényletével és Bubnó Tamás énekszólójával, valamint a Hungarian Studio Orchestra közreműködésével készül. De nem lenne teljes a kép, ha csupán az előadás zenei oldalával foglalkoznánk, éppen ezért az egyik koreográfust, a Győri Balettet vezető Velekei Lászlót is megkértük, hogy osszon meg velünk részleteket a formálódó produkcióról.
„A Tiszta forrás összművészeti estként indult, és szerintem az egyik legizgalmasabb produkció lett belőle. Különleges módon ötvöz többféle táncstílust, egyszerre eredeti és innovatív” – foglalta össze Velekei, aki a néptánchoz és Bartókhoz fűződő viszonyáról is beszélt: „Nálam a tánc szeretete a néptáncból indult, ezért különösen is izgalmas volt számomra az alkotói folyamat. Meg kellett találni azokat a motívumokat, amelyekben a két művészeti ág, a néptánc és a kortárs tánc találkozik.”
A koreográfus Bartók művészete kapcsán elmondta, hogy hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy a zeneszerző műveire készíthet koreográfiát két társával, Mihályi Gáborral, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjével és Ágfalvi Györggyel együtt. „Rendkívül meghatározó a pályámon ez az előadás. Számomra egyfajta hazatérést jelent Bartók zenéjéből inspirálódni, ugyanakkor a muzikalitása kihívások elé is állít alkotói oldalról.”
A Tiszta forrás szerkezetileg több modulra van felosztva: az ún. barokk reflexiókkal kezdődik, amelyben Bach művei eredeti hangszerelésben és áthangszerelt változatban is megszólalnak. Ezután egy olyan blokk következik, amely Bartók Kárpát-medencei gyűjtéseiből válogat, majd grandiózus fináléval zárul a produkció.
Velekei László arról is mesélt, hogy hogyan jött létre a közös koreográfia. „A MÁNE és a Győri Balett is megkapott bizonyos modulokat, amelyekre elkészítettük a saját koreográfiánkat. De vannak olyan részek is, például a finálé, amikor mindkét társulat együtt táncol. Ezeknek a koreográfiáját összedolgozva alkotjuk meg. Nagyon izgalmas feladat tud lenni, ha mondjuk egy adott néptáncos vázat kortárs tánccá alakíthatok át.” A korábbi előadásokat eddig minden helyszínen – Dubajtól kezdve Budapesten át Brüsszelig bezárólag – álló ováció kísérte, és Velekei bízik benne, hogy a legfrissebb változat is utat talál majd a közönséghez.
