Az egyik legjelentősebb némafilmet, A generálist mutatja be egyedülálló módon, filmkoncert formájában a Bartók Tavasz. Az 1926-ban készült, mára klasszikussá vált alkotáshoz Szüts Apor írt új, izgalmas kísérőzenét, amelyet Farkas Róbert vezényletével, három alkalommal hallhat a közönség: április 25-én Győrben, május 7-én Pécsen, május 9-én pedig Miskolcon. Az előadás részleteiről a karmestert kérdeztük, aki a némafilm műfajáról, a zene jellegzetességeiről és a technikai kihívásokról is beszélt.

- hirdetés -

– Hogyan fogadta a felkérést a koncertre?

– Nagy örömmel vállaltam el, hiszen megtisztelő a Bartók Tavaszon részt venni, illetve szeretem a filmzenéket is. Másfajta kihívást jelentenek, mint a szimfonikus zenekari koncertek, mert teljesen szinkronban kell lenni az adott filmmel. A generális 78 perces, ami filmként nem hosszú, viszont végigjátszani szünet nélkül szép feladat lesz. Nagyon érdekel, hogy végül hogyan fog működni ez a nagyon pontos játékmód: azt kell elérnünk, hogy a zenei megoldások valóban passzoljanak a filmben lévő jelenetekkel.

– Korábban vezényelt már hasonló koncertet?

– Egyszer a Jurassic Park zenéjét játszottuk teljes hosszában a MÁV Szimfonikus Zenekarral a Margitszigeten. Illetve korábban a Berlini Konzerthaus Zenekarával adtuk elő a Snowman című film zenéjét ugyanilyen módon. Ott timecode-dal vezényeltem, tehát néztem a monitort, és az idővel kellett együtt lennem. Most viszont egy metronómszerű klikket fogok a fülembe kapni, és az segít majd, hogy minden akció pontosan akkor történjen, amikor a filmben. Olyan történésekre gondolok itt, hogy például megdörren az ég, összefut két vonat, vagy leesik valaki a bicikliről.

– Milyen jellegű zenét írt Szüts Apor a filmhez?

– Nagyon pörgős és ritmikus ez az új kísérőzene, de amikor kell, hajlékonnyá is tud válni. Számomra még tartalmasabbá vált a film tőle. Apor olyan zenei megoldásokat talált ki, amik bohókásabbá, szórakoztatóbbá teszik A generálist.

A generális – forrás: Bartók Tavasz

– Ki tudna emelni egy-két példát?

– Végig érezhető a zenében a vonat zakatolása, amit kisdobbal vagy éppen nagydobbal oldott meg Apor. Nagyon szép, érzékeny motívumot írt azokhoz a jelenetekhez, amikor megjelenik a főhős szerelme. Sőt, az egyik résznél hallható zene egy dallamra emlékeztet engem Bizet Carmenjéből, bár ez nem volt szándékos a zeneszerző részéről.

De felfedezhetünk más, apró poénokat is. Mivel a vonat hangsúlyos a történetben, Apor belekomponálta a MÁV-szignált is a zenébe egy kis változtatással. Vagy említhetném azt is, hogy amikor a főhősnek biciklire kell szállnia, a Queen zenekar Bicycle című számába kezdenek bele a rézfúvósok. Sok ilyen zenei ötlet van elrejtve a zenében, amiket reményeink szerint a közönség is észrevesz majd.

– Mitől lesz izgalmas egy némafilm a mai közönségnek?

– Azt gondolom, alapvetően nem némafilmet választunk magunktól, én is csak alkalomszerűen nézem végig őket. De voltam már a mostanihoz hasonló előadáson Zágrábban, ahol Chaplin egyik híres filmjét, A kölyköt vetítették. Szerintem épp ezzel lehet érdekessé tenni egy némafilmet, ha ott ül egy zenekar a színpadon, és élőben játsszák a zenét. Ez hasonlít az eredeti elgondoláshoz is, és sokkal élőbbé tud válni a film. De A generális esetében maga a kiinduló történet is szenzációs.

– Mi az alaptörténet?

– A film cselekménye valós eseményekre épül: az amerikai polgárháború idején, 1862. április 12-én elraboltak egy Generális nevű mozdonyt az északiak. A szerelvényen véletlenül rajta maradt egy nő is, aki a filmben a Buster Keaton által alakított főszereplő szerelme. A mozdonyvezető üldözőbe veszi a vonatot, hogy megmentse Annabelle-t, de közben hazafias kötelessége is hajtja, eredetileg a seregbe is be szeretett volna vonulni.

– Az előadás három különböző együttessel, a Győri Filharmonikus Zenekarral, a Pannon Filharmonikusokkal és a Miskolci Szimfonikus Zenekarral valósul meg. Milyen a kapcsolata velük?

– A győrieknél tavaly debütáltam egy szép, amerikai tematikájú műsorral, többek között Dohnányi Amerikai rapszódiáját és Gershwin F-dúr zongoraversenyét vezényeltem. Nagyon pozitív élmény volt számomra. A pécsiekkel már többször dolgoztam együtt. 2021-ben Liszt Esztergomi miséjét dirigáltam a Liszt Ünnepen, és azelőtt a pécsi Kodály Központban is volt közös koncertünk. Miskolc pedig különleges helyet foglal el a szívemben, olyan érzés, mintha hazatérnék oda. 1996 és 1998 között a miskolci konzervatóriumban tanultam, és ilyenkor újra felszínre jönnek az emlékek. A miskolci zenekart is többször vezényeltem már, és nagyon jó a kapcsolatom velük, sok ismerős arc fogad mindig. Emiatt különösen várom ezt a találkozást.