Kodály Zoltán munkássága nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar zenei élet. Műsorválasztásukkal a Budapesti Tavaszi Fesztivál külföldi és hazai előadói is tisztelegnek a magyar zenetörténet egyik legfontosabb alakja, a 135 éve született, és fél évszázada elhunyt legendás zeneszerző, zenepedagógus előtt.
A fiatal japán szoprán, Ayane Imai április 10-i dalestje különleges utazást ígér a magyar és a japán zene világába, hidat képezve a két pentatonikus zenei hagyomány között. A Hokkaidóban született énekesnő tanulmányait Szapporóban, Pécsett és Budapesten végezte, tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet, mind zenei, mind szó szerinti értelemben. Estje különleges, már-már személyes vallomás szülőhazájáról és választott otthonáról. A Lappföldi Kamarazenekar április 12-i koncertjén csendül fel Kodály Adagio című darabja Sulyok Imre zenekari átiratában.
Tudjon meg mindent az Európai Unió legészakibb székhelyű klasszikus zenei együtteséről!
Fülei Balázs zongoraestjén április 10-én más szerzők művei mellett elhangzik a Marosszéki táncok is. Szokolay Balázs és Szokolay Dongó Balázs Ködellik a Mátra című crossover bemutatójával április 19-én tiszteleg Kodály művészete előtt. Különleges formában, zongora mellett tárogató, azaz népi furulya segítségével csendülnek fel a dallamok, emellett eljátsszák – ősbemutatóként – Szokolay Dongó Balázs ősi magyar népzenék ihlette, Sír az út előttem című dalciklusát.
A zeneszerző kamaraműveiből is válogat a Classicus Ensemble április 15-16-i koncertsorozata. A Múzsák csöndje – Múzsák hangja négykoncertes, kétnapos sorozatán a Classicus Ensemble és művész barátaik tolmácsolásában kamarazenei műveken keresztül mutatja be az első világháború hatását a kor klasszikus zenéjére. A program összeállításában a minél szélesebb merítés volt alapvető, a kor jelentős alkotói: Fauré, Schönberg, Bartók, Elgar, Ravel, Stravinsky, Janáček, Debussy és Stravinsky kompozíciói hangzanak majd el.
A koncertsorozat témájának érdekessége, hogy miként tükröződik a zeneművekben a „nagy háború” iránti kezdeti lelkesedés, majd kiábrándulás. Amikor Ferenc József 1914 nyarán elindította a katonákat azzal, hogy mire a falevelek lehullnak, hazatérnek a csapatok, Magyarországon is nagy lelkesedés övezte a hadmozdulatokat, kevesen voltak békepártiak.
A kórusművek szerelmeseit várja április 22-én az „Örvendjen az egész világ” című fesztiválzáró kórusünnep, ahol több rövidebb kórusmű és a Budavári Te Deum is hallható lesz, hat kórus és a MÁV Zenekar közreműködésével, Medveczky Ádám vezényletével
A hangszeres zene és a kórusmuzsika mellett a tánc és az opera műfaja sem marad ki a Kodály-életmű fókuszából. Április 21-én és 22-én egy elképzelt falu mindennapjait mutatja be a Magyar Állami Népi Együttes új előadása, a Tánckánon – Hommage à Kodály. A fesztivál záróeseményeként április 23-án Kodály legnépszerűbb színpadi műve, a Háry János kerül színre Anger Ferenc rendezésében, Palló Imre vezényletével, a címszerepben a Budapesten ekkor debütáló Dobák Attilával.
Az 1882-ben született zeneszerző kiemelkedőt alkotott a klasszikus zene minden területén, művei a mai napig a koncerttermek közkedvelt darabjai. A komponálás mellett nem csak páratlan terjedelmű népdalgyűjteménye, hanem pedagógiai módszerei – ezen belül is a népdalkincsre épülő Kodály-módszer – alapjaiban változtatták meg a zenéről való gondolkodásmódot. A pedagógiai módszer nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 2016-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
