Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok CAFe Budapest A siker mintázata a CAFe Budapesten – 7 érdekesség Barabási Albert-László hálózatkutatóról

A siker mintázata a CAFe Budapesten – 7 érdekesség Barabási Albert-László hálózatkutatóról

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Mi sem reflektál jobban a jelenre, mint a Ludwig Múzeum október 10-én megnyíló, Barabási Lab: Rejtett mintázatok című kiállítása, ahol a világszerte elismert fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László kutatásaiban merülhetünk el. Aki tudni szeretné, milyen láthatatlan összefüggések kapcsolják össze a társadalmat, a nyelvet vagy éppen a kultúrát, az semmiképp se hagyja ki a tárlatot, most pedig ismerjük meg magát a tudóst a projekt mögött!

Barabási Albert-László jelenleg az egyik legismertebb magyar tudós, aki nem kisebb teljesítménnyel büszkélkedhet, mint hogy hozzá köthető a hálózatkutatás tudományágának megalapítása. A jövő generációit a legrangosabb egyetemeken okítja – köztük a Harvardon, illetve a bostoni Northeastern Egyetemen, amely otthont ad a nevével fémjelzett Network Science Institute kutatóintézetnek –, tudományos bestsellereket jegyez, sőt újabban az üzleti életben is sikereket ér el.

Eredetileg szobrásznak készült

Azt, hogy a kreativitás és a tudomány korántsem áll olyan távol egymástól, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Barabási eredetileg szobrásznak készült. A Librariusnak adott interjújában elmesélte: édesapja népművészeti iskolát vezetett Csíkszeredán, ő pedig rendszeresen bejárt a szülei munkahelyére, ahol nagy hatással volt rá a Ferenc Ernő képzőművész által vezetett szobrászműhely. „Elkezdtem faragni, először fából, kőből, majd később agyaggal dolgoztam. Nagyon izgalmas időszak volt. Aztán be kellett látnom, hogy nem fognak felvenni a képzőművészeti egyetem szobrász szakára (…)”. A Ludwig Live májusi adásában azt is elárulta: nagyon pragmatikus döntés volt, hogy végül nem ment el a művészet irányába: „Akkoriban Romániában csak öt hely volt szobrászatra, és 75 atomfizikára, így juthattam oda be.” A gimnáziumi képzőművészeti tanulmányai viszont nem múltak el nyomtalanul, nagy hasznukat vette későbbi munkájában. Amikor pedig a Notre Dame Egyetemre került oktatóként, élt a tanároknak járó lehetőséggel, és felvette az összes művészeti kurzust a fekete-fehér fotózástól a művészettörténetig.

Lelkes műgyűjtő, de csak élő művészektől vásárol

Barabási Albert-László művészet iránti szeretete abban is megmutatkozik, hogy rendszeresen vesz műalkotásokat, többek közt magyar alkotóktól, azonban kizárólag élőktől. Erről a Portfoliónak beszélt„Amikor visszaköltöztem Budapestre 7 évvel ezelőtt, ez volt az egyik módja, hogy megismerjem a várost. Én Erdélyben nőttem fel, számomra Budapest bizonyos szempontból ugyanolyan idegen volt, mint Boston. A művészet volt az egyik módja annak, hogy beágyazzam magam a budapesti társadalom életébe.” Emellett nem titkolt célja az is, hogy támogassa a hazai művészközösséget.

Az IBM-nél kezdett el hálózatokkal foglalkozni

A hálózatkutatás gondolata a kilencvenes években fogalmazódott meg benne, amikor New Yorkban élt, és az IMB-nél kutatott. „Kíváncsi voltam, pontosan mivel is foglalkozik a vállalat. Kivettem egy informatikai szakkönyvet, és először a számítógépes hálózatok témáján keresztül találkoztam a hálózatok gondolatával. New York-i lakosként elgondolkoztam rajta, milyen bonyolult hálók tarthatják össze a várost” – mutatott rá a Librariusnak. Az Indexnek kifejtette: statisztikus fizikusként a véletlen szerepét kutatja a komplex rendszerekben, és rájött, hogy „igazából senki sem vizsgálja azt, hogyan néznek ki az igazi hálózatok”.

Barabási Albert-László – fotó: Pictorial Collective

Nehéz kezdetek: neki sem jött könnyen a siker

Bár a maga nemében korszakalkotó volt, amire rátapintott, a siker egyáltalán nem jött könnyen. 1994-ben kezdett el hálózatelmélettel foglalkozni, ám a témában egy évre rá megírt első cikkét négy folyóirat utasította el egymás után, és végül sehol sem jelent meg. Amikor felismerte, hogy az internet adataira van szüksége a kutatáshoz, a szolgáltatók, amelyeket megkeresett, még csak válaszra sem méltatták. „Amikor megírtam az első hálózatelméleti pályázatomat, amelyben a világháló robusztusságát vizsgáltuk volna, nem nyertük el a támogatást” – tette hozzá az Indexnek adott interjújában. Munkatársaival végül a 2000-es években kezdték el szisztematikusan vizualizálni a hálózatokat, amivel hatalmas áttörést értek el.

A siker képlete

Barabásinak keményen meg kellett dolgoznia a sikerért, ez azonban a hálózati kutatásokkal karöltve hozzájárult ahhoz, hogy ráébredjen: ha ismerjük a siker törvényszerűségeit, saját karrierünk szolgálatába tudjuk állítani őket. Ezzel kapcsolatos gondolatait A képlet – A siker egyetemes törvényei című bestsellerében írta meg. Ebben többek közt meghatározta a siker öt törvényét, amelyeket a Forbes egy lényegre törő cikkben foglalt össze. Eszerint az első törvény, hogy a teljesítmény vonzza a sikert, de ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok hozzák meg. A második, hogy a teljesítmény korlátos, a siker korlátlan.

A képlet c. könyv – fotó: Benkő M. Fanni

A harmadik szerint az alkalmasság × korábbi siker = jövőbeni siker. (Ha egy már sikeres és ismert személy vág új projektbe, a rajongók, támogatók jó eséllyel meghozzák a sikert.) A negyedik: míg a csapat sikere sokféleségében és egyensúlyában rejlik, a babérokat mindig egyvalaki aratja le. Végül, de nem utolsósorban pedig: ha kitartunk, a siker bármikor beüthet. A kötet kapcsán a Portfolio feltette a kérdést a szerzőnek: mi a legfontosabb üzenete saját maga számára? „Számomra a nulladik pont az, hogy a teljesítményem rólam szól, a sikerem meg rólatok. A kettő nem szinonimája egymásnak. A teljesítmény az, amit én nyújtok – milyen könyvet írok, milyen zenét szerzek, milyen festményt festek stb. –, a siker pedig arról szól, hogy a közösség hogyan reflektál, mit lát belőle, és mit tud értékelni abból, amit én csinálok.” Annak, aki behatóbban szeretne foglalkozni a témával, érdemes megnéznie az alábbi videót, ahol a kutató mellett Vedres Balázs, a CEU docense és Palya Bea énekes-dalszerző értekezik a sikerről.

„Nincs élet hálózatok nélkül”

Ahogy azt Barabási Készman József művészettörténésznek, a Ludwig Múzeumban megrendezett kiállítás kurátorának elmondta az intézmény online live beszélgetésében, a hálózati gondolkodás egyike azoknak a nyelveknek, amelyek megragadják, hogy hálózatok nélkül nincs élet, társadalom, emberi gondolkodás és biológiai létezés. A művészet szerinte nem munkákról szól, hanem munkák sorozatáról, az egymással való párbeszédről. „Nem lehet egyetlen műkincset sem csak önmagában értékelni, önmagában mindegyik értéktelen” – mutatott rá. Az adatképek és adatszobrok, amelyek a Rejtett mintázatok című kiállításon is megjelennek majd, egyáltalán nem állnak messze a művészettől, hiszen „adatokból táplálkoznak, a valóságot reprezentálják, éppúgy, mint egy klasszikus festmény, csak a valóság egy mélyebb rétegét”.

Fotó: Ludwig Múzeum

A kiállításon a magyar képzőművészet komplex hálózata is megjelenik

Barabási Lab: Rejtett mintázatok című kiállítás több szempontból is izgalmasnak ígérkezik. Amellett, hogy a csúcstechnológia felhasználásával készült hálózati ábrák és struktúrák látványosan szemléltetik a láthatatlan kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak, a tárlat egyik újdonsága a globális művészeti hálót (Global Art Network) kiegészítő magyarországi hálózat bemutatása, amely a művészek és intézmények közötti összetett kapcsolatokat jeleníti meg. „Egy fantasztikusan professzionális, önkéntes csapattal január óta feltérképeztük az elmúlt harminc év összes magyar kiállítását, és egy termet az ebből születő munkáknak szentelünk” – mesélte a Kultúra.hu-nak a kutató.

Fotó: Ludwig Múzeum

És ha már hálózatok, egy manapság megkerülhetetlen téma is helyet kap a kiállításon: a járványhelyzet. Elmondása szerint kialakítanak egy termet, amely egy 10 évvel ezelőtti munkájukat mutatja be: ebben mobiltelefonok segítségével jósolták meg, hogyan terjed majd egy járvány. „Ma a pandémiás helyzetről keringő szemléltető ábrák jó része ezekre a vizuális alapokra épül” – fűzte hozzá. Egy másik terem az orvosságokkal foglalkozik majd: „A COVID-19 idején a Harvardon vezettem egy nagy csoportot, amellyel igyekeztünk megjósolni – majd kísérletekkel igazolni –, hogy mely orvosságok hatásosak a betegek számára. Ebből kialakult egy lista a potenciálisan jó orvosságokról. Ezeket egy lézergravírozott üvegkockában jelenítjük majd meg a Dunára néző ablakban.” Szerinte a tárlat azok számára is izgalmas lehet, akik semmit sem tudnak a hálózatokról, és különösen nagy élmény lesz azoknak, akik valamennyire már jártasak a témában.

A cikk eredetileg a hivatalos CAFe blogon jelent meg.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X