Már régóta tervben van egy olyan kiállítás, amely a világhírű fizikus, Barabási Albert-László és az általa létrehozott BarabásiLab munkásságát mutatná be. Idén végre megvalósulhatott a Ludwig Múzeumban a Rejtett mintázatok – A hálózati kutatás nyelve című tárlat, amely végigkíséri a kutatócsoport elmúlt 25 évét. A legizgalmasabb projekteket egészen újszerű módon, adatvizualizációs modellek segítségével mutatja be a kiállítás, mely a gráfszerű ábráktól kezdve a 3D nyomtatott adatszobrokon át az interaktív technológiák (AR, VR) eszközeinek széles tárházát sorakoztatja fel.
A hálózatkutatással foglalkozó BarabásiLab munkájának középpontjában a dolgok és a jelenségek közötti komplex összefüggések vizsgálata áll. Ezeket a tudomány és a művészet határait elmosva vizuális eszközökkel jelenítik meg. A kirajzolt kapcsolatrendszerek amellett, hogy páratlan esztétikai élményt nyújtanak, segítik megérteni a világ bonyolult rendszerét. A vizualizáció mint univerzális nyelv által a tudományos összefüggések mindenki számára világossá válhatnak.
Az eredetileg szobrásznak készülő tudós a hálózatok felépítését térbeli konstrukciókként látja. A tudósokkal, dizájnerekkel és művészekkel együttműködő BarabásiLab a 3D nyomtatás folyamatos technológiai fejlődésének következtében a térbe is kilépve, egyre komplexebb és látványosabb adatszobrok létrehozására képes.
Egyik kiállított munkájuk, az Ízhálózat, különböző nemzeti konyhákat vizsgál és keresi az összefüggéseket a különféle ízvilágok között. Ennek háromdimenziós kiterjedése már önmagában is látványos. Az adatszoborhoz azonban még egy kiterjesztett valóság (AR) alapú alkalmazás is készült a MOME Innovációs Központjának közreműködésével, amely a szobor rejtett információit tárja fel a látogatók előtt.
A BarabásiLab kulcsfontosságú kutatási területe a betegségek, illetve az azok között rejlő kapcsolatok feltárása. A Betegségtérkép – amelynek egyik változata még a londoni Serpentine Galériában is ki volt állítva, Hans Ulrich Obrist világhírű kurátor megkeresésére – az eltérő megbetegedések közötti összefüggéseket keresi.
A Betegségtérképet a karantén alatt játékos módon újraértelmezte Barabási, és különböző méretű és tömegű köveket felhasználva színes festményeket hozott létre. Készman Józsefnek, a tárlat kurátornak hála az elkészült műalkotásokat és a folyamatról készült videófelvételt is megtekinthetjük a kiállításon.
Számos olyan adatvizualizációval is találkozhatunk, amelyek az aktuális helyzettel foglalkoznak. Barabási Albert-László szerint a huszonegyedik század még csak most kezdődött el – mondta a sajtóbejáráson –, melyet nem is szemléltethet jobban a New Yorkról készített „lélegző” térkép. A nagyvárost a COVID-19 okozta pandémia alatti mozgások közben figyelhetjük meg, melyben a pulzáló térképet folyamatosan torzítja az emberi kapcsolatok fokozatos csökkenése.
A kiállításon szerepel a labor legújabb, jelenleg is folyó kutatásának bemutatása, a magyar művészeti hálózat, amely a hazai művészeti színtér vizsgálatának első, hálózatalapú megközelítése. A hazai képzőművészeti szcénát és intézményrendszerét főként kiállítási adatokon keresztül vizsgálja, felállítva egy egészen új megközelítését a hazai művészeti kánonnak.
A CAFe Budapest háttéranyagaiért keresse tematikus blogunkat!
Az érdekes kétdimenziós hálózatok mellett a MOME Innovációs Központtal együttműködve az AxiDraw elnevezésű hálózatrajzoló robot a kiállítás mindennapján kirajzolja egy-egy hazai képzőművész életútjának hálózatát. A tárlatot kiegészítve pedig a kiállítótérhez vezető lépcsőn a 100 legfontosabb, ma is élő magyar művészről készített látványos installációt tekinthetjük meg.
A BarabásiLab elképesztően izgalmas munkásságába 2021. január 17-ig nyerhetünk betekintést, a Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című interaktív kiállításon. A Ludwig Múzeum az idei évben nem véletlenül nyerte el Az Év Múzeuma elismerést, melyet kortárs művészettel foglalkozó intézmény eddig még soha nem vehetett át.