Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso Magyarok a Zöld Dombon IV.

Magyarok a Zöld Dombon IV.

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Az 1966-os Ünnepi Játékok után októberben szívinfarktust kapott és meghalt Wieland Wagner. A két unoka közül nyilvánvalóan ő volt a jelentősebb rendező egyéniség. A fesztivál vezetése innen kezdve Wolfgangra marad, aki ezt a tisztséget meg is őrzi egészen 2008-ig. 1953 és 96 között a teljes Wagner életművet többször is megrendezte Bayreuthben. Vezetésének kezdeti éveiben maga mellett inkább konzervatívabb rendezőket – mint August Everding – engedett szóhoz jutni. Az igazi áttörést Götz Friedrich 1972-es Tannhäuser rendezése, és az 1976-os Ring Patrice Chéreau máig emlegetett átértelmezésében jelentette. A komolyzenei világ innentől kezdve ismét figyelemmel kísérte a Bayreuthben megforduló új urak – a rendezők – munkáit. A kezdetben botrányosnak minősített produkciók az évek során általában jelentős sikerré szelídültek.

- hirdetés -

Az istenek alkonya zárójelenete, 1976, rendezte: Patrice Chéreau
Dene József 1962-ben végzett a Zeneakadémián, nyolc éven keresztül volt az Operaház egyre többet foglalkoztatott tagja, majd 1970-ben a zürichi operához szerződött, melynek nyugdíjazásáig tagja maradt. Itthon elsősorban Mozart szerepeivel (Figaro, Leporello, Papageno) keltett feltűnést. Zürichben tovább bővítette repertoárját és muzikalitásának köszönhetően több kortárt opera bariton szerepét is elénekelte. Ezekkel a szerepekkel a világ legjelentősebb színházaiban – Milánó, Párizs, Barcelona, San Francisco – is bemutatkozhatott. Bayreuthban európai karrierje kezdetén énekelt, 1973-ban Foltzot, a következő évben pedig Nachtigallt A nürnbergi mesterdalnokokban. Wagner szerencsét hozott Denének, hiszen 1981-ben Alberichként debütálhatott a Metropolitanben.
Hasonlóképpen járt Marton Éva is, aki Évaként mutatkozhatott be New Yorkban. Ahhoz, hogy a kiváló művészből nemzetközi rangú és elismertségű sztár legyen, neki is disszidálnia kellett. Martonra elsősorban nem, mint Wagner-hősnőre szoktunk emlékezni, emblematikus szerepei leginkább Tosca, Turandot és Elektra voltak. Bayreuthba 1977-ben kapott meghívást a Tannhäuser hősnőit, a csábtó Vénuszt és Erzsébetet, a tiszta szüzet keltette életre Götz Friedrich rendezésében két nyáron keresztül.
Az 1970-es években két magyar származású balettművész is fellépett a Tannhäuserben, az erdélyi Horváth Lajos 1973-ban és 77-ben, Tóbiás Rita 1977-ben és 78-ban táncolt a Bacchanáliában.
Hosszú idő után Sólyom-Nagy Sándor volt az első énekes, akinek nem kellett külföldre távozni ahhoz, hogy szerepelhessen a neves fesztiválon. Huszonegy éven keresztül, 1981 és 2002 között minden nyarát a német kisvárosban tölthette, négy kisebb szerepet – Reinmart, Ortelt, a Trisztán Kormányosát és a II. grál-lovagot – többszáz előadásban keltette életre. Sólyom-Nagy – aki Pesten főszerepeket énekelt Wagner műveiben – könyvében (Gyökerek, ágak, levelek) részletesen leírja próbaéneklésétől kezdve a fesztivál menetét, remek, személyes stílusban. Egy apró részlet, amely nem a legendás precizitásról és szervezettségről szól, hanem arról, hogyan válik egy művész egy csapásra a szentély és a család rabja. „És az első bayreuthi benyomások: megérkezésünk napján egy hatalmas virágcsokor várt ránk, levél kíséretében: Sok szeretettel üdvözöljük Bayreuthban, érezze jól magát” aláírásként természetesen Wagner úr neve szerepelt. Mindezt a Mesterdalnokok egy kis szereplője kapta. Az örömteli meglepetésből felocsúdva arra gondoltam, új ember vagyok és az első alkalommal kijár a figyelmesség… Ám azóta minden évben, megérkezésünk napján, újból és újból megcsodálhatjuk a Wagner úr küldte csokrot.”
Kiváló Wagner-tenorunk, Molnár András pályája kezdetén három évadot töltött a Festspielhausban, 1983 és 85 között Vogelgesangot és Heinrich von Schreibert énekelte.
Sir Georg Solti, noha már az 50-es évek végén – 60-as évek elején lemezre rögzítette máig legendás Ring felvételét, csak 1983-ban kapott meghívást, hogy a tetralógiát az ősbemutató színhelyén is eldirigálja. Miután a rendezővel, Peter Hallal nem volt zökkenőmentes a közös munka, a karmester a következő nyáron már nem tért vissza a Zöld Dombra.
Ezzel szemben, 1985-ös koreográfusi bemutatkozása után, szinte hazajáró vendég lett Markó Iván, aki az évek során három opera táncait állította be. A Tannhäuser 1985 és 95 között, a Parsifal 1989 és 2001 között, A nürnbergi mesterdalnokok pedig 1996 és 2001 között Wolfgang Wagner rendezésében és Markó koreográfiáiban volt látható – az utolsó években a Magyar Fesztivál Balett táncosainak közreműködésével.
Noha a pontos adatok sajnos nem nyilvánosak, tudjuk, hogy már a 80-as évektől kezdve voltak az énekkarnak magyar közreműködői is. Az egyikük, Benei Katalin kisebb szólót is kapott, ő énekelhette 1987-ben és 88-ben a 3. apródot a Lohengrin előadásaiban.
Németh Judit különleges hangi adottságára Anna Reynolds és férje, a neves tenor, Jean Cox, – mindketten Bayreuth egykori vendégei – figyeltek fel. Ők javasolták, hogy vegyen rész egy meghallgatáson, melynek eredményeképpen debütálhatott 2000-ben, A walkür Waltrautéjaként. Németh 2007-ig énekelt Bayreuthban, a 3. nornát, Ortrudot, Vénuszt és kétszer beugrással Kundryt is.
A bayreuthi hagyomány szerint egy-egy Ring produkció öt évig fut, lehetőleg ugyanazzal a karmesterrel és zömében azonos művészekkel. A 2000-es Jürgen Flimm által rendezett tetralógia karmestere Giuseppe Sinopoli váratlanul elhunyt. Az ő helyére hívták meg Fischer Ádámot, aki aztán a további négy évben gondozta a ciklust. Ezután két éven keresztül a Parsifal dirigálhatta, 2006 és 2007 nyarán.
A 2004-es Pierre Boulez és Christoph Schlingensief neve által fémjelzett Parsifal bemutatónak két magyar közreműködője is akadt. A Németországban élő Korondi Anna a 4. viráglányt énekelte, Schöch Atala – Németh Judit tanítványa – a 2. apródot és a 6. viráglányt.

A 2004-es Parsifal produkció Viráglányai
A magyar származású, ám Bécsben született és élő Adrian Eröd, – Erőd Iván zeneszerző fia – a dédunoka, Katarina Wagner Nürnbergi mesterdalnok rendezésében Beckmessereként debütált 2009-ben. Ezt a szerepet ezen a nyáron is ő énekli.
Az idei Tannhäuser premieren mutatkozott be a szintén magyar származású, Németországban született Michael Nagy, Wolframként. Nagy előtte a Budapesti Wagner Napokon A király hirdetőjét énekelte a Lohengrinben.
 
A Bayreuthi Ünnepi Játékok története 135 éve, 1876-ben kezdődött, a Richter János által vezényelt Rajna kincse előadásával. 2011. július 25-én, a Tannhäuser felújításával indult a 100. évad. Az elmúlt évtizedekben számtalan neves és nem nevesített magyar és magyar származású művész és zenebarát fordult meg a német kisvárosban. A neveseket igyekeztem hiánytalanul összegyűjteni, a többiekről nehéz információt szerezni. Tudjuk, hogy egy fiatal korrepetitor, Ferencsik János, kottával a kezében végigülte a Festspielhaus legendás 1930-as nyarát. Tudjuk, hogy Csikós Attila kiváló díszlettervezőnk évekig működött asszisztensként a Wagner unokák mellett, Operaházunk első karmestere, Kovács János két nyáron át volt asszisztens kint. A budapesti Richard Wagner Társaság évek óta lehetőséget nyújt, hogy tagjaikon kívül pályakezdő énekművésze is magukba szippanthassák Bayreuth légkörét. Ők mindannyian hazahoztak valamit a nemzetközi operaélet egyik bástyájának levegőjéből, miközben otthagyták névjegyüket az egyik legnagyobb zeneszerző álomszínházában. Wolfgang Wagner 2008-ban – 89 esztendős korában – lemondott a Fesztivál vezetéséről, lányainak Eva Paquier-Wagnernek és Katarina Wagnernek adta tovább szülői örökségét. Meglátjuk, hogyan viszik tovább a családi vállalkozást.
Az Ünnepi Játékok honlapja – 1951-től működő archívummal – megtekinthető itt. Egy kiváló adattár, mely tartalmazza Bayreuth teljes krónikáját.

Előző cikkMagyarok a Zöld Dombon III.
Következő cikkUtcai baleset

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X