Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso Opera ABC – A zsidónő

Opera ABC – A zsidónő

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Zs, mint A zsidónő. Mint minden műfajnak, az opera fejlődésének is vannak hullámhegyei és völgyei. Az egyik csúcsa mindenképpen az úgynevezett francia nagyopera. Nem feltétlenül zenei csúcs, – maguk a zeneművek nem érik el Mozart vagy Verdi remekműveinek színvonalát – titkukat máshol kell keresni. A francia nagyoperák egy Moulin Rouge show-hoz hasonlatosak, a zenetörténetben utoljára vonultatják fel egyszerre a műfaj összes csillogó kellékét: az izgalmas történelmi cselekményt, a pazar látványt, a hatalmas tablókat, grandiózus baletteket. A nagyoperák – Meyerbeer, Gounod, Thomas és Halévy művei – ragyogása keletkezésük után majd egy évszázadig kitartott. Nem gondolnánk, de a pesti Nemzeti Színháznak egykor Giacomo Meyerbeer volt a legtöbbet játszott szerzője. A kor közönségének a Hugenották és A próféta jelentette azt, amit szüleinknek a Szerelmek városa, vagy a Casablanca. A történelem látványos pillanatai elevenedtek meg az operaszínpadon. A faji alapon eltüntetett szerzők műveire a világháború utáni közönség már nem volt újra kíváncsi. Egyik másik nagyopera azonban időről-időre ismét felbukkan, általában nagy feltűnést keltve.

Miről szól a darab? Az 1400-as évek eleji Konstanz templomában éppen hálaadó istentisztelet zajlik. Az áhítat hangjait kopácsolás zavarja meg: Eleázár, az aranyműves nem törődik az ünneppel, serényen dolgozik. Meg is lesz a böjtje, a kitóduló nép menten meglincselné, ha nem lépne közbe Brogni bíboros. A főpap felismeri Eleázárban azt a zsidót, akinek évekkel ezelőtt Rómában máglyára küldette két fiát. Brogni békejobbot nyújt, de az ékszerész elutasítja. Eleázár lányának Rachelnek egy Sámuel nevű ifjú udvarol. Ez a fiú azonban csak félállásban zsidó, a nap többi részében Leopold néven herceg. Az újabb lincselés elől ő menti meg a családot, majd megígéri Rachelnek, hogy este meglátogatja.
Széder este Eleázár házában, a vendégek között van Sámuel is. Az ünnep közepén látogató érkezik, nem is akárki, Eudoxia hercegnő, aki a vőlegénye, Leopold számára különleges ékszert rendel. Rachel kérdőre vonja Sámuelt, aki elbújt a hercegnő látogatása alatt. A fiú éjjel szeretne visszatérni, hogy nyugalomban mindent elmesélhessen. Rachel nagy nehezen rááll a különös találkozóra. Eleázár mélyen alszik, amikor Sámuel visszatér. Megvallja, hogy keresztény és szeretné elszöktetni a lányt. Rachel végül beleegyezik, de amikor indulnának, az ékszerész útjukat állja. Leopold az apának is elmeséli, hogy van egy kis probléma a származásával, Eleázár először le akarja szúrni háza megbecstelenítőjét, majd eláll e szándékától, amennyiben Leopold nőül veszi Rachelt. Csakhogy a herceg ezt az ismert okokból nem teheti. Eleázár ismét kést ránt, de Leopold elmenekül.

- hirdetés -

Fényes uralkodói lakomán szándékozik Eudoxia átadni az elkészült ékszert a vőlegényének. Meg is hozza azt Eleázár és a lánya, ám mikor Rachel felismeri Leopoldban szívének elrablóját, kitálal mindent az egybegyűltek előtt. A botrány hatalmas, Brogni elátkozza a zsidókat, és kiközösíti a herceget. Mindhármukat börtönbe záratják.
Eudoxia keresi fel a fogságba vetett Rachelt és könyörög neki, hogy mentse meg vallomásával vőlegényét. A zsidó lány ezt megtagadja, de végül győz szerelme és megígéri a hercegnőnek, hogy nem tesz terhelő vallomást. Brogni sem elégedett a fejleményekkel, szeretné megmenteni Eleázárt és lányát. Erre egyetlen módot lát, ha megtagadják a hitüket. Az öreg zsidó nem hajlandó alkut kötni, inkább meghal. Egyetlen vágya maradt, bosszút állni fiai gyilkosán. Még ebben a szorult helyzetben is van egy eszköz a kezében. Egykor Rómában tűzvész pusztította el a bíboros házát, egyetlen lányát azonban éppen Eleázár mentette meg és nevelte fel elrejtve a világtól. Brogni minden eszközzel megpróbálja kiszedni az ékszerész titkát, de az hallgat.
Minden készen áll a zsidók kivégzésére. Leopold kegyelemet kapott, száműzik. Eleázár még egyszer megkérdezi lányát, hogy akar-e szabad keresztényként élni, de Rachel nem látja értelmét az életnek. Emelt fővel lép a máglyára. Mielőtt apja követné, Brogni ismét könyörögni kezd, lánya után faggatózik. Eleázár diadalmasan mutat a máglyára – ott a lányod! – majd őt is elnyeli a tűz.

Mitől izgalmas a darab? Zsidót operaszínpadra állítani nem szokás. Eugene Scribe, a 19. század elejének legkiválóbb librettistájának, merészségére volt ehhez szükség. Ha nem is robbant be az opera azonnal, a hatás nem maradt el. Az újjáépülő Párizs pénzarisztokráciájának tetszését elnyerte a sötét középkori történet és a kiváló zene. A nagy együttesek mellett több hatásos kettős és legalább három slágergyanús ária ékesíti A zsidónőt. Halévy mind az öt hatásosan megrajzolt főszereplőjét elkényeztette énekelni valóval. Eleázár szerepe pedig egyike a legösszetettebb tenorhősöknek. Végre egy olyan figura, aki nem ifjú és hódító. Az öreg aranyművesben valójában nem sok szeretni való van, mégis hitével, tartásával egy olyan világrendet, olyan igazságot képvisel, hogy végül elfogadjuk az embertelen tetteit is. Ezek után talán nem csoda, hogy minden hőstenor egyik legkedvesebb szerepe lett Eleázár. Caruso csak pályája végén, gondos előtanulmányok után, élete utolsó szerepeként öltötte magára az aranyműves kosztümét. Sőt nagyon érdekes, hogy a század elején Amerikában a leghíresebb kántorok is színpadra léptek Eleázárként. Az operát ezredfordulós sikerpályájára Ioan Hollender állította, amikor Neil Shicoff számára leporolta a művet. Az amerikai tenorista azóta számtalan helyen örvendeztette meg a közönséget parádés alakításával New Yorktól Szentpétervárig. Egy olyan opera került általa ismét reflektorfénybe, mely több okból volt tabu az elmúlt évtizedekben. Izgalmas felfedezni való!

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X