Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso Alessandro, az éneklő pap

Alessandro, az éneklő pap

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

„Amerikában kevés ember akad, aki őszintén érdeklődne a művészetek iránt. Mézesmadzag kell nekik. Azonkívül az ország oly nagy, az élet oly gyorsütemű, hogy a legnagyobb szenzációt is könnyen elfelejtik, szinte egyik napról a másikra. Mindig kell valami, ami ébren tartja az érdeklődést, ami izgalomba hozza az embereket. Aki azt akarja, hogy észrevegyék, annak jól ki kell nyitnia a száját, hogy a többieket túlkiabálja.” – Leo Slezák majd egy évszázados szavai ma is íródhattak volna. Mintha a nagy morva tenorista megérzett volna valamit a ránk leselkedő globalizációból. Slezák a maga eszközeivel harcolt: egyik New York-i szezonkezdéskor, amikor csatába indult Caruso trónjáért, a hajóról egy teknőssel és egy Dinorah nevű kecskével szállt partot, majd mosolyogva közölte az elképedt újságírókkal, hogy az állatok nélkül képtelen énekelni. Tökéletes reklámfogás! De hogy egy sajtóhadjárat fordítva es elsülhet, azt éppen Caruso e blogon is megírt pesti előadása példázza. A derék magyarok csodát vártak, képtelenek voltak beérni egy csodálatos énekessel. Ellenkező előjelű városi legendák is akadnak: így az ismeretlen fiatal amerikai karmester, Leonard Bernstein 1948-as, vagy a névtelen spanyol tenorista, Domingo 1973-as felfedezése. Állítólag mindkét este gyér közönség előtt kezdődött, de a szünetben az emberek riadóztatták az ismerőseiket. Akadt azonban olyan is, jó tizenöt éve, amikor a moszkvai Bolsoj legnagyobb csillagaként hirdetett Zurab Szotkilava párszáz embernek énekelt csodálatosan grúz altatódalokat az Erkel Színházban. Majd ugyanott nem sokkal később a csilláron is lógtak és a vájtfülüek csalódottan hallgatták Andrea Bocellit vagy José Curát, az asszonyok bálványát.

Ma már nem kell sok pénzért messze utazni, hogy sztárokat lássunk, az internet-varázslat segítségével házhoz jönnek. Ahogy Slezák megérezte, árucikk lett belőlük, melyet el kell adni. Ma azonban már kevés egy kecskével pózolni, hogy az efféle ötletek átüssék a célközönség ingerszintjét, szakemberek tucatjai dolgoznak. Carusóék idejében elég volt, ha egy énekes kiválóan énekelt. Ez ma kevés lenne. Pár évtizede megkövetelik tőlük, hogy egy színész magabiztosságával mozogjanak a színpadon, s az utóbbi időben – mint azt Jonas Kaufmann vagy Klaus Florian Vogt példája bizonyítja, az sem árt, ha modellszépségű egy tenorista. Így adható el a termék. A felgyorsult világnak pedig egyre újabb és különlegesebb termékekre van szüksége. És akkor megtalálták Alessandro Brustenghit…
Kétségtelen, hogy a harmincnégy éves olasz tenorista az utóbbi évek legérdekesebb felfedezettje. A nemzetközi komolyzenei slágerlisták élén járó Alessandro ugyanis ferences szerzetes. A perugiai konzervatórium tipikus boldog olasz növendéke, ez az élettel teli, sugárzó fiatal srác, a  lányok kedvence, váratlanul szerzetesnek jelentkezett. Fel is vették a rendbe, de azzal a kikötéssel, hogy az énekesi diplomáját megszerzi, s nekik fog a továbbiakban énekelni. Így történt, hogy egy szép napon meghallotta őt a U2 producere, Mike Hedges Assisiben. Döbbenten hallgatta a szárnyaló tenor hangot, majd felkérte, hogy készítsenek egy lemezt. Ez a korong Frair Alessandro – Volice from Assisi címmel 2012-ben az angol komolyzenei eladási lista élén landolt, s idén karácsonykor már második albuma jelent meg a Deccánál. Hatalmas sikere van mindenfelé – a jövő tenorjaként is emlegetik. Lemezein egyházi énekeket énekel, operaházi debütálásáról egyelőre nincs szó. (Ne feledjük, a századelő legnagyobb kántorai olykor felmerészkedtek a színpadra, legkedveltebb szerepük – stílusosan – a Zsidónő Eleázájra volt.) Hogy a marketingszakemberek és a menedzserek mennyire komolyan veszik Alessandro atya karrierjét, jellemző, hogy új klipjét Betlehemben forgatták. Az ifjú énekes karrierje különös 21. századi keveréke a tiszta istenhitnek és az üzletnek.

- hirdetés -

A ferences szerzetes magyar barátai hívására hozzánk is ellátogat egy koncert erejéig. Már régóta szeretett volna eljutni Magyarországra, hiszen családfájából kiderítette, hogy a középkorban a mi hazánkból indultak el ősei Spanyolhon felé, s végül Itáliában kötöttek ki. Épp ezért Magyarországot szülőföldjének tekinti. Akinek van kedves és ideje, február 20-án, azaz most csütörtökön, fél 8-tól meghallgathatja a világ egyik legnépszerűbb tenoristáját a Szent István Bazilikában, fél 8-tól. A hangverseny ingyenes, Alessandro atya adományokat elfogad, melyek nem Seychelle szigeteki adóparadicsomokba vándorolnak, hanem a minorita rendet segítik.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X