Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Cziffra Fesztivál „A klasszikus zenében ritka az improvizáció”

„A klasszikus zenében ritka az improvizáció”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A nemzedéke egyik legjobb hegedűművészének számító Kállai Ernő is fellép a Cziffra Fesztiválon. A Cziffra György Kamarazenekarról, zenei intelligenciáról és egy képzeletbeli közös fellépésről is beszélgettünk Kállai Ernővel.

- hirdetés -

– Téged is felkért Balázs János, hogy vegyél részt a Cziffra Fesztiválon. Milyen régen ismeritek már egymást?

– Jancsival már a Zeneakadémia előkészítő osztályában együtt játszottam. Tulajdonképpen a barátságunk is akkortól datálódik. Alig múlik el év, hogy ne lépnénk fel közösen valahol. Nagy örömmel vettem a felkérést, gondolkodás nélkül igent mondtam rá.

Balázs János és Kállai Ernő

– A fesztiválon azonban mégsem együtt léptek fel.

– Valóban, most duóban nem játszunk, de a zenekarral kísérjük Jancsit, megalakult ugyanis a Cziffra György Kamarazenekar, ami februárban debütál majd. Engem az a szerencsés megtiszteltetés ért, hogy én lehetek a koncertmester. Nagyszerű fiatal zenészekből állt össze a körülbelül húszfős kamaraegyüttes. A Kállai-vonósnégyes tagjai mellett néhányan az Operaházból jöttek. Egytől-egyig kiváló zenészekről van szó.

– Első látásra izgalmas repertoárt állítottatok össze.

– Griegtől és Mozarttól adunk elő zenekari darabokat. Nagyon szeretem a választott műveket, bízom benne, hogy a közönség tetszését is elnyerjük.

– Több alkalommal játszottál külföldön, léptél fel a világ legrangosabb helyein. Hogy látod, a Cziffrához hasonló magyar művészeket ismerik és elismerik a határon túl?

– Maximális megbecsülés övezi őket. A nagy hagyománnyal rendelkező magyar zeneművészetet a világ minden pontján figyelemmel kísérik. A fesztivál még inkább lendíthet a zongoraművész hírnevén, és ha a kezdeményezés odáig jut – amire mindenképp látok esélyt, – hogy az országhatáron kívül is elterjed, külföldön is garantáltan elismeréssel fognak Cziffra művészetének adózni.

– Körülbelül mikor ismerkedtél meg Cziffrával?

– Családom elég közeli kapcsolatot ápolt vele. Dédnagyapám szintén hegedűművész volt, rendszeresen léptek fel együtt bárokban, mulatókban. Fantasztikus együttzenélések lehettek, nagy kár, hogy nem maradt róluk felvétel. Emlékszem, nagymamám is mesélt arról, hogy

Cziffra feljárt hozzájuk, náluk vendégeskedett.

Noha személyesen nem ismertem őt, kötelességemnek érzem, hogy a hírneve öregbítéséhez a magam módján én is hozzájáruljak.

– A róla hallott családi történetekből számodra milyen ember bontakozott ki?

– Mindenféleképpen egy példaértékű embernek gondolom őt. Nagyon intelligens, igaz és jó érzésű ember volt Cziffra. A legfontosabb emberi értékeket tartotta szem előtt,

támogatta, segítette a fiatalokat.  Igazi példakép.

– Intelligencia?

– Ahhoz, hogy egy zenész jól teljesítsen és helyesen értelmezze a darabot, óhatatlanul szükség van egyfajta zenei intelligenciára. Anélkül nem megy semmi.

Kállai Ernő

– Cziffra meglehetősen szabadon kezelte a műveket. Te mennyire ragaszkodsz a kottában leírtakhoz?

– A klasszikus zenében ritka az improvizáció. Noha én is adtam már elő saját kadenciát, de manapság ez is inkább egy előre megírt része a műnek. Néha-néha, ha a darab megengedi, akár egy Bach–tételbe apró díszítéseket beletesznek, de az improvizáció nem igazán jellemző.  Apró nüanszok, másfajta hangszín, másfajta időzítés előfordulhat. Tulajdonképpen ez is improvizáció, csak nem a hangokban, inkább a játékmódban érhető tetten.

– Melyik darabot adtad volna elő szívesen Cziffrával?

– Szinte bármit örömmel eljátszottam volna vele, például Frank A-dúr szonátáját. Élveztem volna, és merem remélni, hogy ő is.

Előző cikkMilliós lépések
Következő cikk2017. január 7.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X