Zongoraművész? Pedagógus? Humanista? A kérdésre, hogy ki volt az 1921. november 5-én született és 1994 január 15-én elhunyt Cziffra György többféle helytálló válasz adható. Személyisége, hivatás- és identitástudata azonban nemcsak a művészek előtt áll példaként.
Nehéz sorsú fiatal zongorista, aki ha lehet örömből, de még inkább megélhetési gondokkal küzdve művelte a hangszerét. Bárokban, éjszakai lokálokban zongorázott, az éppen aktuális közönség igényeink megfelelően. Bármit is játszott, zsenije nem engedett a minőségből. Később Franciaországban alapított fesztivált, virtuóz játéka nemzetközi hírű lett.
Neve az elmúlt években kezdett csak visszatérni, vagyis inkább megjelenni a hazai köztudatban. Művészetének felfedezése mellett névadója lett egy kulturális központnak, 2016 óta évente szerveződik zenei fesztivál szerteágazó munkássága köré, melynek folyományaként 2017 decemberében posztumusz Magyar Örökség Díjjal ismerték el.
Cziffra nevét többek között egy kulturális központ, egy park és egy desszert is viseli.
Nem is csoda, hiszen a mai magyar zongoraiskola legmagasabb fokain nincs is olyan, aki vagy személyesen, vagy az éppen elérhető hangfelvételek által ne lett volna kapcsolatban Cziffra Györggyel, s ne csodálta, tisztelte vagy tanulta volna el azt, amit csak ő tudott. Ahogy Szakcsi Lakatos Béla egy interjúban beszélt róla:
„Cziffra György volt az utolsó zongoraművész, aki még tudott improvizálni, a szabad asszociációra helyezte a hangsúlyt. Technikája utánozhatatlan volt.”
Ugyanúgy Dráfi Kálmán azt a rendszeres félreütésekkel tarkított, ugyanakkor perfekt előadásmódot emelte ki, aminek „köze nem volt a sterilitáshoz, éppen ellenkezőleg. Amikor megkérdeztem tőle mi a titka, egyszerűen csak azt válaszolta: fejjel kell menni a falnak.”
Felmerül azonban a kérdés, hogy egy művész nevével, életművének bemutatásával fémjelzett fesztivál, eseménysorozat mennyire tükrözi az alkotó vagy előadó szellemiségét, ugyanakkor a puszta tiszteletadáson túl mi mást tud még nyújtani, főleg napjainkban, amikor egymást érik a jobbnál-jobb fesztiválok. A múlt megidézésén túl ugyanis fontos, hogy reflektáljon a jelenre, de még jobb, ha a kettő valamilyen módon összekapcsolódik. Átböngészve az eddigi Cziffra Fesztiválok és a 2021-es emlékév programjait azonban pontosan utóbbi az, amire Balázs János művészeti vezető és a fellépő művészek vállalkoznak.
A szalonzene és a bárhangulat ugyanúgy nem ördögtől való mint az az improvizációs készség, amire csak egy prímás képes.
A különböző műfajok sokszínűségét a zene és a szellemiség iránt megfogalmazott alázat köti össze a szokatlanság izgalmával.
S végül, ha arra keressük a választ, hogy ki is volt Cziffra György, akkor minden bizonnyal a zsenialitás fogalmát is körül kell járnunk, hiszen bár a művészet és a tehetség közös nevezője évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget a kérdés még megoldásra vár.