Papageno Radio
Blogok Debrecen Szabó Magdára emlékeznek Debrecenben

Szabó Magdára emlékeznek Debrecenben

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Debrecen városa ma Szabó Magdára emlékezik, aki 103 évvel ezelőtt látta meg  a napvilágot a cívisvárosban, s bár karrierjének, életének jó része Budapesthez kötötte, mindig is debreceninek vallotta magát, s műveiben vissza-visszatért városához, történelméhez, lakóihoz. Köszönhetően művei nemzetközi sikerének, ma Debrecen neve ismerősen cseng szerte a világon. 

Debrecenben szobor, emlékház, emléktábla ápolja emlékét, művei folyamatosan jelen vannak a város kulturális életében, de a születésnaphoz kötődően több eseménnyel is felidézik emlékét, éltetik életművét világszerte.

Emlékező programok Debrecenben: 

  • 10.03. – 10.11. „A mi Magdánk” – készíts egy fotót Szabó Magdával! Idézzük fel együtt városunk ikonikus alakját! 2020. október 3. és 11. között készíts egy fotót a Kossuth téren található Szabó Magda szoborral és a kedvenc regényeddel és #amimagdánk hashtaggel ellátva töltsd fel a „Mi Magdánk” Facebook-eseménybe. A győztes a legtöbb like-ot kapó kép gazdája, nyereménye egy tárlatvezetéssel egybekötött családi belépő a Szabó Magda Emlékházba, valamint egy Szabó Magda könyv.
  • 10.05. 12.00. Egykori alma materének, a Dóczy Gimnáziumnak tanárai és diákjai, valamint Debrecen városának önkormányzata koszorút helyeznek el sírjánál, ahol beszédet mond Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere.
  • 10.05. A Dóczy Gimnázium diákjai tárlatvezetéseken vesznek részt a Szabó Magda Emlékházban és egy flashmobot -rövid táncos videót- is készítenek az Emlékház előtt Beethoven Für Elise-re, utalva az írónő azonos című regényére.
  • 10.06. 18.00 Egy estére újra kinyílik Az ajtó! Szabó Magda egyik legnépszerűbb könyvének színpadi változatát láthatjuk ismét a Csokonai Színház elődásában a Kölcsey Központban.

Egyéb programok október-november folyamán: Dombrovszky Linda Pilátus c. filmjének közönségtalálkozóval egybekötött bemutatója az Apolló Moziban, illetve a „Magda, a Szabó” c. előadás.

Tekintettel a járványhelyzetre, az eredeti tervekkel ellentétben sajnos idén nem kerül sor az immár hagyományos Magdafesztre. Emellett ezúttal csak az online térben valósul meg az a program, melyben az írónő külföldi fordítói beszélnek arról, mit jelent számukra Szabó Magda és Debrecen. Idén Vera Gheno, olasz műfordító, valamint Len Rix, Szabó Magda és Szerb Antal műveinek angolra fordítója szólalnak meg, s üzennek Debrecennek.

A digitális térben Debrecennel ünnepel Juhász Anna is, a kortárs magyar irodalmi élet nagyasszonya, akinek irodalmi szalonjait, irodalmi estjeit budapesti kávéházakban, a New York Palotában, a Várkert bazárban százak követik hétről hétre, s aki három éve, Szabó Magda születésének centenáriumán az országos rendezvényeket koordinálta, vezette, s azóta is számos eseményt dedikált Szabó Magdának. Idén a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékezik, de szól Debrecenhez is.

Szabó Magda ma Márai Sándor mellett a legismertebb magyar író Itáliában. Sikere, mint sok más országban, itt is Az ajtó című regény megjelenésével kezdődött. Néhány éve a milánói Anfora Kiadó gondozza Szabó Magda olasz nyelvű megjelenéseit, s mára az életmű legfontosabb darabjai olvashatók olaszul. A kiadó tulajdonosa, Szilágyi Mónika küldetésének tekinti, hogy a magyar irodalmat, s azon belül kiemelten Szabó Magdát minél szélesebb közönséggel ismertesse meg. A hetekben jelenik meg a Tündér Lala olasz fordítása is, “Loló, il principe delle fate” címmel. Az Anfora és a Római Magyar Akadémia a centenárium alkalmából számos programot szervezett az írónő műveinek népszerűsítésére: többek közt az ország egyik legfontosabb irodalmi-könyves fesztiválján, a milánói BookCity-n vagy a Strane Coppie című országjáró irodalmi szalon sorozatban, de a Római Magyar Akadémián  is sor került egy nagyszabású programsorozatra 2017-ben, ahol a kortárs olasz irodalom három kiemelkedő írónője, Dacia Maraini, Antonella Cilento és Nadja Terranova is beszéltek arról, mit jelent számukra Szabó Magda.

Vera Gheno (1975) nyelvész, műfordító, több magyar irodalmi alkotás olaszra ültetője. A magyar nyelvvel és kultúrával édesapja révén ismerkedett meg, aki a hungarológia, a finnugor nyelvészet nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője volt. Vera Gheno a Firenzei Egyetem végzett, doktorált, s oktatott, munkássága a legfontosabb olasz nyelvművelő intézményhez, a Crusca Akadémiához is köti, elsősorban szociolingvisztikai megközelítésben kutatja a mai olasz nyelvet. A közszolgálati rádió kulturális csatornáján, a Rai3-n vezet nyelvművelő műsort. Az olasz olvasók az ő tolmácsolásában olvashatják Szabó Magdától az Abigélt, a Pillanatot, a Für Elisét és a Tündér Lalát, de fordította Krúdy Gyula, Füst Milán és Oravecz Imre műveit is.

Az angol nyelvterületen is egyre népszerűbb Szabó Magdát, rajongóit és Debrecen város polgárait fordítója, Len Dix köszöntötte.  A videó hétfő reggel hét óra óta elérhető a Londoni Magyar Kulturális Központ Facebook-oldalán.

Az Egyesült Királyságban számos díjjal kitüntetett, elsősorban Szerb Antal és Szabó Magda regényeit angol nyelvterületen híressé tevő műfordító kiemelte, hogy a debreceni írónő könyvei angol nyelven közel 50 000 példányban fogytak el eddig, ami egészen kiemelkedő eredmény. Videóüzenetében Len Rix hangsúlyozta, hogy Szabó Magda nyugati népszerűsége betudható annak, hogy a nyugati emberek együtt éreznek a XX. század totalitárius rendszereiben sokat szenvedő magyarokkal, de az írónő izgalmas, ugyanakkor szellemes és lírai stílusának is, amely őt a legnagyobb írók közé emeli.

A Londoni Magyar Kulturális központ január közepén, a kiadóval közösen mutatta be az Abigél (Abigail) angol fordítását, melyet a kritikusok és a közönség is kitörő lelkesedéssel fogadott. A New York Review Books a legismertebb angol regényírónők, Jane Austen és J. K. Rowling mellé emelte Szabó Magdát a kritikájában, de az Abigail címen megjelent művet a New York Times, a Wall Street Journal, a Times és a Guardian is a legjobb külföldi regények közé sorolta. A műből kevesebb mint egy év alatt 3500 példány fogyott el.

Len Rix első Szabó Magda-fordítása, az Oxford-Weidenfield fordítói díjjal kitüntetett Az ajtó (The Door) több mint 30 000 példányban fogyott el, a szintén a Londoni Magyar Kulturális Központban bemutatott, a PEN America fordítói díjával jutalmazott 2018-as Katalin utca (Katalin Street) pedig 4500 példányban. Más fordítók munkáival együtt Szabó Magda könyvei így közel 50 ezer példányban keltek el angol nyelvterületen.

A 78 éves fordító az írónő születésnapja előtti napokban írta alá a szerződését a kiadóval Az őz című Szabó Magda-regény lefordítására. Len Rix következő magyar irodalmi jelentőségű fordítása, egy Bánffy Miklós novelláiból álló kötet pedig várhatóan már idén októberben megjelenik a Pushkin Press gondozásában, The Enchanted Night címen.

„A magyar irodalom világszínvonalú. Azonban ahhoz, hogy a külföldiek is megismerhessék a legnagyobb íróinkat és költőinket, olyan műfordítókra van szükség, akik nem csak az egyes szavakat, mondatokat, hanem a kulturális utalásokat, magát a néplelket is ki tudják fejezni más nyelveken. Ez egy nagyon nehéz feladat, amihez kevesen ismerik elég jól a magyar nyelvet és a magyarokat, akik viszont igen, azokat túlzás nélkül nevezhetjük zseninek. Közülük is kiemelkedik a Szerb Antal, Szabó Magda és reméljük, nemsokára Bánffy Miklós irodalmi nagykövetének is számító Len Rix, akinek fordításai alkalmasak arra, hogy méltó helyére, a világirodalom nagyjai közé emeljék a 103 éve született debreceni írónőt.” – fogalmazott Vincze Máté, a Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X