A Csokonai Színház saját produkciójának szabadtéri előadásával, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjével nyit az augusztus 10-én kezdődő I. Debreceni Ünnepi Játékok, amely tíz napon keresztül várja változatos koncertekkel a közönséget. Kérdéseinkre Gemza Péter, a debreceni teátrum igazgatója és a Csárdáskirálynő rendezője válaszolt.
– Csokonai Színház szervezőként, partnerként vesz részt a Debreceni Ünnepi Játékok megvalósításában. Hogyan alakult ez az együttműködés?
– Hosszú ideje dolgozunk a Cooperával, a most induló Debreceni Ünnepi Játékok pedig ennek az együttműködésnek az újabb mérföldköve. A Csokonai Színház mint a hazai operajátszás egyik bástyája természetes módon kapcsolódik egy olyan rendezvénysorozathoz, melynek fókuszában a komolyzene, azon belül is a zenés színház áll.
A Csárdáskirálynő lesz az Ünnepi Játékok nyitóelőadása, de legalább ennyire készülünk a Kossuth téren tartandó Bánk bánra is, ahol minden eddiginél nagyobb közönség előtt mutatkozhat meg a produkció. Vendégeink ezek mellet egy új helyszínen is találkozhatnak az operával, a Régi Városháza udvarán ugyanis kisebb formátumú előadások és koncertek kapnak helyet.
A Csokonai Színház és Debrecen számára is nagyon fontos, hogy elindulnak az Ünnepi Játékok, hiszen lesz egy újabb nagy eseménye a városnak. A debreceni nyár eddig is kivételesen sokszínű kulturális programot kínált az idelátogatóknak, ebben egy újabb színfolt lesz a Debreceni Ünnepi Játékok.
– Mi a különbség egy szabadtéri és egy kőszínházi Csárdáskirálynő között?
– A szabadtéri színpad körül a Nagyerdő olyan miliőt nyújt, ami kőszínházban elképzelhetetlen. A nagyobb tér expresszívebb játékot igényel – de nem ez a fontos. A természeti környezet, a szabad égbolt varázslatosabbá teszi az egészet. Az intimebb részletek bent talán jobban hatnak, ami viszont grandiózus, az szabadtéren válik igazán impozánssá.
A komolyzenei produkciók és az opera mellett a szórakoztató zenés színháznak mindenképpen helye lesz a Debreceni Ünnepi Játékokon a jövőben is, így nem véletlen, hogy a Csárdáskirálynő nyitja idén a rendezvénysorozatot. Úgy vélem, hogy a zenés színház másik pólusának tekinthető Bartók-operával, A kékszakállú herceg várával együtt jól mutatja ez a válogatás, hogy nem a műfaj számít, hanem a minőség, a befektetett kreatív energia.
– Kire számítanak közönségben? Debreceniekre, országos vagy határon átnyúló nyilvánosságra?
– Mindenképpen határon átnyúló közönségre is számítunk. Elsősorban persze a debreceniekre, de nem kérdés, hogy az Ünnepi Játékok szélesebb közönséget szeretne idevonzani országosan és a határon túlról is. A következő években szeretnénk olyan programokat létrehozni, amelyekre Európából is megmozdulnak az emberek.
– A koronavírus után kárpótlás lehet ez a fesztivál?
– Az egész nyarat így terveztük. Most minden arról szól, hogy próbáljuk feltölteni érzelmileg és szellemileg a közönséget és magunkat is. A most induló Debreceni Ünnepi Játékoknak is ennek a tükrében érdemes látni a jelentőségét. A pandémiát nem lehet elfelejteni, emiatt akkor érdemes töltekezni, amikor lehet. Lehetséges, hogy a nyári előadások jelentősége és száma ezzel összefüggésben hosszútávon is felértékelődik, illetve növekszik, ahogy a szabad térnek is. Ezzel összefüggésben fontos eredménynek tartom, hogy jövőre a Nagyerdei Szabadtéri Színpad teljes programját a Csokonai Színház fogja tervezni.