A Debreceni Ünnepi Játékok keretében, a Csokonai Színház különleges, eddig szokatlan atmoszférában, egy teljesen új megvilágításban mutatja be Mozart örökérvényű művét, A varázsfuvolát a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon július 31-én. A sokrétegű, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató darab minden korosztálynak szól. Gemza Péterrel, a darab rendezőjével és a Csokonai Színház igazgatójával beszélgettünk.
– Az idei Debreceni Ünnepi Játékokat A varázsfuvola nyitja. Miért erre a darabra esett a választás?
– A Debreceni Ünnepi Játékok a Coopera, a debreceni Csokonai Színház és annak rezidens zenekara, a Kodály Filharmonikusok Debrecen együttműködéséből jön létre. Egyrészt nagyon szerettük volna, ha egy olyan előadással kezdünk, ahol egyszerre jelen van mindhárom partner. Másrészt A varázsfuvola régi tervünk, mondhatni adósságunk is, ami korábban sajnos a pandémia miatt nem valósulhatott meg. Rendkívül különleges, mondhatni mágikus a környezete a Csokonai Színházhoz tartozó Nagyerdei Szabadtéri Színpadnak. Ez a mágikus hely mágikus előadást kíván.
A varázsfuvola tulajdonképpen egy mágikus mese, egy beavatástörténet.
– Mi a vezérfonala ennek az új értelmezésű előadásnak rendezői szempontból?
– A fény-árnyék, a fény és a sötétség aspektusainak ábrázolása. A jó, aki megtehetné, hogy agresszióval, kegyetlenséggel tüntesse el a gonoszt, nem teszi meg. Nem szerettem volna, ha arról szólna az előadás, hogy megöljük a sárkányt. Ez utal a középkorban elterjedt Sárkányölő Szent György-ábrázolásokra, amikor nem azt mutatták be a képzőművészeti alkotások, hogy Szent György elpusztítja a sárkányt, hanem hogy uralkodik rajta. Ebbe az irányba szerettem volna vinni az értelmezést, a rendezést. Fontos a tudatosság, az, hogy az érzelmeinket ne elnyomjuk, megtagadjuk, „elpusztítsuk”, hanem uraljuk, hangoljuk.
A színpadkép sok aspektusa is arra utal, hogyan lehet uralkodni az indulatokon. A sötétség hiába erős, nem tudja leküzdeni a fény erejét. A fény nem akar pusztítani, az csak van, éppen ezért a sötétség hátrál tőle.
– Beszélhetünk határozott célközönségről vagy korosztályról A varázsfuvola kapcsán?
– Már keletkezésénél sem volt egy előre meghatározott és „bekeretezett” célközönsége ennek a remekműnek, hanem népoperának írta Mozart. Óriási előnye az alkotásnak, hogy mint a legtöbb remekmű, több síkon működik. Bárki, aki nyitott szívvel fordul A varázsfuvola felé, megtalálja a számára releváns értelmezést és élményt benne. Nincs korhoz vagy nemhez kötve.
– Szórakoztat vagy inkább elgondolkodtat Mozart műve?
– Alapvetően ez egy vidám, légies, pozitív kisugárzású, ugyanakkor rendkívül mély értelmű darab. Ha sarkosan kellene megfogalmazni, akkor inkább a „szórakoztat” jelzőt választanám, de mindenképpen olyan szórakozást nyújt, ami bővelkedik elgondolkodtató perspektívákban.
– Kik alakítják ezúttal a főbb szerepeket?
– Sarastrót Jekl László, az Éj Királynőjét Rőser Orsolya Hajnalka, Taminót Balczó Péter, Paminát Kovács Csilla, Papagenót Donkó Imre, Papagenát Nagy Kíra alakítja. Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara. Vezényel Hamar Zsolt.
