A II. Debreceni Ünnepi Játékok keretében, a Petőfi Kulturális Ügynökséggel és a FókuszPontProductions Kft.-vel együttműködésben valósul meg a Héthatár Irodalom és Dokumentumfilm Fesztivál, amely a film, a zene és az irodalom műfaján keresztül köti össze a Kárpát-medence alkotóit a közönséggel. Augusztus 2-4. között dokumentumfilm-vetítések, közönségtalálkozók, augusztus 7-től pedig irodalmi-zenés estek, gyermekprogramok várják a közönséget a Csokonai Irodalmi Laborban.
– Milyen motiváció mentén jött létre a Héthatár Irodalom és Dokumentumfilm Fesztivál?
– A Debreceni Ünnepi Játékok elsődleges célja a tartalmas szórakoztatás, a teljes fesztivál olyan előadásokat és élményeket kínál, amelyeken jó érzés részt venni, és amelyeknek a figyelem, az elgondolkodtatás, a morális tanítások ugyanennyire fontos velejárói. Ugyanilyen történetekkel találkozhatnak a Héthatár programsorozat keretében, ahol a dokumentumfilm nyelvén keresztül mesélünk.
Hosszú ideig a dokumentumfilm egyáltalán nem tartozott a népszerű műfajok közé, mostanában érzékelek egy határozott változást e tekintetben. Az emberek egyre nyitottabbak és érdeklődőbbek a fikciós narratívák mellett a valóság minél pontosabb és hitelesebb közvetítésére, a dokumentumfilmekre. Én abszolút a műfaj szerelmese vagyok, és amióta elvégeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, szinte csakis dokumentumfilmekkel foglalkozom. A határon túli dokumentumfilmesek egyébként nagyon nehéz helyzetben vannak. Egyrészt nehezen jutnak hozzá a magyar finanszírozási rendszerhez, másrészt miközben más művészeti ágaknak megvannak a maguk határon túli szervezetei, a dokumentumfilmnek nincs. Mi, Kárpát medencei dokumentumfilmesek ezúttal próbálunk kicsit összefogni, és a közös gondjainkra próbálunk lehetőségeket, válaszokat találni. Mint rendező azt gondolom, hogy a legnehezebb a filmes műfaj.
– Miért?
– Leginkább azért, mert az alkotás közben időnként „meg kell varázsolni” a valóságot a kamera elé, nem elég csak lefilmezni. Az operatőr munkássága bonyolult, mert a 3 D-s valóságot úgy képezi le 2 D-re, hogy 3 D-s érzetet kelt. Ahhoz, hogy ez sikeresen létrejöjjön, térben kicsit szét kell húzni a képet. Tulajdonképpen ugyanez vonatkozik a dokumentumfilm-rendezőre, akinek szituációk mentén kell megteremteni a valóságot a kamera előtt, állandó készenlétben. Folyamatosan figyelni kell, nagyon erősen jelen lenni, hiszen itt nincs forgatókönyv, minden folyamatos változásban van. Mindig új szituációk keletkeznek, amire a lehető leggyorsabban és legkreatívabban, rugalmasan kell reagálni.
– Számos izgalmas film kerül vetítésre a rendezvényen. Mely alkotásokat érdemes mindenképpen látnia az érdeklődőknek?
– Három filmblokkot emelnék ki. Az egyik augusztus 3-án 15.00-kor Nagy Anikónak és Szabó Attilának közös, Otthon, otthon című alkotása, amely arról szól, hogy egy Budapesten élő gyimesi lány a covid idején elhatározza, hogy hagyományához híven elzarándokol a csíksomlyói ünnepre. Erről az izgalmas kalandról szól a film, miközben nagyszerű emberek, tájak, szituációk mutatkoznak. A másik Mohi Sándor szintén 3-án bemutatásra kerülő Ott legbelül dal van című filmje, amely azt mutatja be, hogy a kászoniakban hogyan él legbelül a népzene az élet legkülönbözőbb területén, például pihenéskor, munka közben, altatáskor és így tovább. Nagyon szép alkotás. Bemutatásra kerül továbbá augusztus 4-én az általam, Nyírő József nyomán készített kisjátékfilm-trilógia két része. Nyírő adaptálása valahogy elmaradt az utóbbi évtizedekben, holott az egyik legkiemelkedőbb magyar író. Szőts István Emberek a havason című remekműve óta nem készült film a szerző nyomán.
– A vetítéseken kívül lesznek workshopok és közönségtalálkozók is, ahol mélyebb betekintés nyerhető a filmezés és a dokumentumfilm világába?
– Igen. Lesz például két izgalmas szalon, az egyik augusztus 2-án, Fazekas Szabolcs vezetésével, aki a Székelylegendárium nevű animációs műhely vezetője. Ez a székelyudvarhelyi stúdió egészen egyedülálló a Kárpát-medencében. Hollywoodból érkeznek ide szakemberek, akik tanítják az ott dolgozókat, így a szakemberek lehető legkorszerűbb technikai és kreatív aspektusok mentén alakíthatják a projektjeiket. 8 nyelvre fordítják le az itt készült filmeket egyébként. A másik szalon augusztus 4-én 16.30-kor lesz, Mohi Sándor dokumentumfilm-rendezővel. Ez arról fog szólni, hogy az egyetemes filmtörténetben milyen szerepe van a zenének, rövid filmrészletek vetítése és feltérképezése segítségével. Ezeken kívül kifejezett érdekessége a rendezvénynek augusztus 3-án, szintén 16.30-kor, hogy meghívjuk a közönséget a dokumentumfilmekkel foglalkozó Műhely alakuló ülésére, amelyre ha eljönnek, egy ízig-vérig fontos filmtörténeti eseménynek lesznek a részesei, hiszen bevonódnak egy különleges építkező folyamatba.
