Szebeni Zsuzsa: „Fontosnak tartottam, hogy elkészüljön egy film Szilvássy Caroláról”

- hirdetés -

A budapesti Uránia Filmszínházban mutatták be először a nemrég Szilvássy Carola életéről készült A maga természete szerint és szabadon című történelmi dokumentumfilmet, amelynek a Kolozsvári és Marosvásárhelyi Állami Színházak művészei, Bodolay Balázs és Kádár Noémi voltak a főszereplői. A film készítéséről és Caroláról beszélgettünk Szebeni Zsuzsannával a Carola Egyesület elnökével és a filmalkotó csapat tagjával.

A történelmi dokumentumfilm Szilvássy Carola életén keresztül a 19. század végi és 20. század eleji Erdély történelmi viharokkal, tragédiákkal átszőtt kulturális és társadalmi életébe enged betekintést. Teszi ezt egy különlegesen nyitott arisztokrata nő szemszögéből, aki elvégzi a Ferencz József Egyetem bábaképzőjét, műtősnő az első világháborúban, az Erzsébet Rend kitüntetettje, a jótékonysági rendezvények elmaradhatatlan szervezője.

Ő az, aki nemcsak extravagáns megjelenése, hanem műveltsége révén lesz az erdélyi kulturális élet megkerülhetetlen alakja, a budapesti Triplette bajnokságtól a zsuki vadászatokig és a fogathajtáson keresztül, Erdélyi Helikontól, az Óváry Szalonig, Janovics Jenő újonnan alapított filmstúdiójától a Budapesti Könyvnapokig, a Színpártoló Társaságtól a Református Nőszövetségig mindenhol hátrahagyja Hans Eder által is megörökített, lótuszvirág szépségű, törékeny, de határozott keze nyomát. Erdély mecenatúrája, ennek összeomlása és az új kezdemények, az új védőháló kialakulása mind-mind az ő elszántságát és sajátos világlátását őrzik.

A film készítéséről és Caroláról beszélgettünk Szebeni Zsuzsannával, a Carola Egyesület elnökével, a filmet alkotó csapat tagjával.

– Mikor figyeltél fel először Carolára és mi fogott meg benne?

– Lassan már 20 éve kutatom Bánffy Miklós életművét, ami azt is jelenti, hogy folyamatosan az újdonságokat, a felfedezéseket keresem, az olyan tényanyagokat, melyeket korábban soha senki nem publikált. Amikor 2010-ben létrehoztam a Bánffy Miklós-életműkiállítását hét újkeletű kutatási eredmény bemutatását tűztem ki célul. A történelmiesemény-számba menő kiállítás (megközelítőleg 30 helyszínen mutatkozott be) megnyitását Szőcs Géza vállalta. A megnyitón egy érdekes párbeszéd alakult ki közöttünk, melynek fényében rá kellett jönnöm, hogy mennyi megválaszolatlan kérdés van Szilvássy Carola életművével, ami arra indított, hogy feltárjam ezeket a fehér foltokat.

– Mitől volt Carola más, mint a többi arisztokrata neveltetésben részesült nő?

– Szilvássy Carola a működéséből adódóan nagyon kevés publikációt hagyott maga után, arról nem beszélve, hogy a szociális érzékenység, vagy az általa véghezvitt társadalmi munka meglehetősen nehezen mérhető. Az világos, hogy Kolozsvár és Erdély, sőt az összmagyar művelődés szempontjából meghatározó életművet hagyott hátra, ugyanakkor a szerteágazó tevékenységeit szint egyenként kellett beilleszteni a nagy egészbe. A filmhez vezető úton ennek megfelelően fontos lépcsőfokok volt többek között egy életmű kiállítás összeállítása, a Carola Egyesület létrehozása, valamint a Kendőzetlen feljegyzések (Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola emlékkönyve, Szépmíves könyvek, 2019.) című kötet megjelenése. Azzal, hogy a film is megszületett úgy gondolom, hogy a munkát nem fejeztük be, hanem feladatunk, hogy tovább haladjunk a megkezdett úton. 

– Magának a filmnek az ötlete hogyan született meg?

– Az Egyesületet aktívan próbálja bemutatni Szilvássy Carola szellemiségét a református gyökerektől kezdve a művészetpártoláson át a különféle hátrányos helyzetű csoportok felkarolásáig, ami olyan szerteágazó, hogy számomra elsőre ijesztő volt, amikor felmerült a egy film ötlete. Lehetetlen küldetésnek tartottam, de a voltak a csapatban olyan filmesek, köztük, Molnár-Bánffy Kata, akiket kifejezetten inspiráltak a kihívások. 

– Hogyan osztottátok végül el a feladatokat? 

– Elkötelezettek voltunk az iránt, hogy Szilvássy Carolát minél hitelesebben, cselekedetei és saját lelki alkata fényében mutassuk be, melyben a csapat minden egyes tagja a saját preferenciái alapján tette hozzá a tudását. Berta Lívia óriási technikai tudással, tapasztalattal rendelkezik, pontosan kézbe tudta tartani a dolgokat, Ugron Zsolna íráskészsége, ízlése minden esetben helyére tudta tenni a kérdéses elemeket. A magam részéről arra törekedtem, hogy Szilvássy Carola életművét a legtöbb szemszögből tudjuk bemutatni. Bánffy Miklós, Kemény János, Kuncz Aladár, Bródy Sándor, Indig Ottó mind olyan személyek, akiket inspirált, ezért megpróbáltuk Carolát egy kicsit az ő szemüvegükön keresztül is nézni. A film szerkezete is alapvetően ezt tükrözi, hiszen a vezérfonal a rendelkezésre álló levelezések sűrű szövetéből razolódik ki. 

– A filmben Kádár Noémi formálja meg Carolát. Miért pont őrá esett a választás?

– Olyan művészt kerestünk, aki alkalmas Carola bonyolult és szerteágazó személysiégének a megformálására. Évekig válogattunk, mígnem Noémi színészi tehetségében, intellektusában, finom és érzékeny játékosságában találtuk meg a közös nevezőt. Ugyanilyen fontos volt Bánffy Miklós egyénisége is: az őt megjelenítő színész, Bodolay Balázs a legjobb választásnak bizonyult, még a Bánffy család tagjait is meglepi a fizikai és karakterbeli hasonlóság, és az a színészi játék, amelyben a karakter lényeget ragadja meg.

– Ki tervezte a jelmezeket?

– Számos Tordai Hajnal által megalkotott jelmezt használtunk fel, illetve sok segítséget kaptunk a Tamási Áron és az Andrei Mureșanu Színházaktól. A legnagyobb köszönet pedig Kovács Ibolya öltöztető munkáját illeti. A látványvilág nagy részét magan állítottam össze, igyekeztem pontról pontra követni Carola gardróbját, fotóról-fotóra és leírásról-leírásra. Gyermeke halála után a fekete-fehér uralkodott el Carola öltözetén, de volt egy bizonyos lila árnyalat, ami rendre megjelenik vele kapcsolatban. Az utalás egy Indig Ottó novellában is fellelhető. „A másfél év előtti Turandotra, amikor együtt ültek a szobrásszal a római operában. Az órájára nézett. Kilenc óra. A Via Veneton éppen most szálltak be együtt egy taxiba. Milyen határtalan, felejthetetlen boldogsággal ültek egymás mellett az autóban, és míg a furcsa, szűk utcában szaladt velük a kocsi, olyan forrón fogták egymás kezét, mint a gyermekek. Erzsébeten halványlila estélyi ruha volt. Visszaemlékezett arra, hogy a szobrász mennyire szerette ezt a lila ruhát és ahányszor felvette, mindig kapott tőle egy halványlila orchideát. Akkor este is ott pihent az orchidea a bal vállán.” Érdekes volt, hogy a film hozadékaként egy kéziratot kaptunk, ahol szintén erre a színre történt utalás: „A nagy karosszékek s a párnák huzata karton volt, lila-fekete mintával, talán íriszekkel. A Karola néni ágyneműje is halványlila volt.” (Publikálatlan kézirat, Papszász Károlyné Kabos Anna visszaemlékezése)

Évek óta gyűjtöm azokat a tárgyakat, amelyek előfordulhattak Carola környezetében, ehhez nagy segítség volt László Miklós által ajándékozott enteriőrfotó, ahol számos tárgyat beazonosíthatunk, felbecsülhetetlen dokumentum értéke van.

– Mit tudunk arról, hogy Carolát mennyire foglalkoztatták az erdélyi sorskérdések?

– Szilvássy Carola elkötelezett erdélyi asszony volt, mindvégig hűséges elveihez, hazájához, akármilyen nehéz körülmények közé került. A Trianon utáni Erdélyben a nőszövetség elnökeként végzett pótolhatatlan munkát a nélkülöző rétegek szükségeinek enyhítéséért. Gizella nővér (diakonissza testvér) neki írt leveléből megtudjuk, hogy Bukarestben is az ő támogatásával végeztek felvilágosító és támogató munkát a cselédség körében, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak munkaadóiknak. Az idézett írásából kiderül, hogyan érzett Erdély iránt, bár egész élete ezt a magatartást tükrözi: 

„1940. augusztus 30-a volt. Belépett Carola néni, kisírt szemekkel. Élénk, erőteljes beszédmodorában nyomban mondani kezdte számomra megdöbbentő véleményét. „Tragédia történt – zokogta – kettévágták Erdélyt”. Siratta a kettévágott Erdélyt – hogy salamoni döntés történt, de egy fél sem bizonyult édesanyjának, hagyták megölni a gyermeket, hagyták kettévágni Erdélyt. Carola néni szerette Erdélyt. Nem vendége volt, mint az Erdélyről könyvet író futó-vendég Thury Zsuzsa, hanem egy volt vele.”(Papszász Károlyné Kabos Anna )

– December 28-án a Duna Tv közvetíti A maga teremészete szerint és szabadon című dokumentumfilm premierjét. Tervezitek Erdélyben még bemutatni más helyszínen?

– Reméljük, hogy nagyon sokan megnézik december 28-án a filmet, de az igazi bemutatók jövő évben fognak kezdődni. Elsősorban Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön szeretnénk február 4-én Carola napján. Ezen kívül Székelyföld további városaiban is be szeretnénk mutatni a filmet, nagy az érdeklődés külföldről is Münchenből, Bécsből Brüsszelből kapott meghívást az alkotás, de Magyarország számos városából is.