1901. március 23-án született Esterházy V. Pál herceg, aki apja, IV. Esterházy Miklós herceg váratlan és korai halála miatt már 19 éves korában volt kénytelen átvenni az Esterházy-család hercegi ágának családfői feladatait. A művészetek és a kultúra támogatását egész életében szívügyének tekintette. 1989. május 25-én bekövetkezett halála után felesége, Esterházy Melinda folytatta munkáját.
Esterházy V. Pál herceg története egy olyan ember életének krónikája, akinek életútjára rányomta bélyegét a 20. század nagy politikai-társadalmi és kulturális törésekkel jellemezhető korszaka. A nácik és a kommunisták egyaránt üldözték címe, családi hagyományai és származása miatt.
Esterházy V. Pál herceg 1901. március 23-án látta meg a napvilágot a kismartoni kastélyban, Cziráky Margit és IV. Esterházy Miklós elsőszülött fiúgyermekeként. Polgári neveltetésben részesült, jogi doktorátust szerzett a budapesti Pázmány Péter egyetemen (mai ELTE), az arisztokratikus allűröket mellőzve a tudást, a teljesítményt és a tehetséget mindennél többre becsülte.
Az Esterházy-család hercegi ágának családfőjeként – amely feladatot apja, IV. Esterházy Miklós herceg váratlan és korai halála miatt 19 éves korában volt kénytelen átvenni
– és mint a 17. században alapított hercegi Esterházy hitbizomány kezelője, küldetésének tekintette a nagy múltú család kulturális, gazdasági és épített örökségének – köztük a felbecsülhetetlen értékű ún. Fraknói Kincstárnak – megóvását és egybentartását. Burgenland Ausztriához csatolását követően 1921-ben két országra szakadtak birtokai: a nagyobb rész, 128.000 hektár magyar területen, 66.000 hektár pedig Burgenlandban található.
Burgenland támogatása
Habár a legtöbb időt Budapesten töltötte, így is sokféleképpen támogatta Burgenland tartományt: például a rendelkezésükre bocsátott egy épületet, hogy hivatali célból azt használják, és miután 1925-ben Kismarton tartományi főváros lett, az új székhely megépítéséhez építőanyagot biztosított.
A mecénás
V. Pál herceg a kultúra, a művészet, a zene és a tudomány iránti szeretete nagylelkű támogatásaiban is megmutatkozott, a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb mecénása volt, sokszor állami feladatokat átvállalva támogatta a hazai oktatást, a tudományos és a művészeti életet.
Még csak 19 éves volt, amikor 250 ezer koronát ajánlott fel 1920 decemberében az első világháború után csőd közelébe került Magyar Tudományos Akadémiának.
Adományával a herceg országos mozgalmat indított el, amelynek eredményeként végül 2 millió korona gyűlt össze, amelyet az Akadémia tudományos munkára és kiadásra fordíthatott. Az Operaháznak 100 millió koronát juttatott el 1924-ben, de számos zenei eseményt és egyetemet is támogatott. 1934-ben ösztöndíjprogramot indított az orvostanhallgatók számára.
Pál herceghez a képzőművészet támogatása állt a legközelebb, számos festményt vásárolt meg fiatal művészektől. Alapított egy képzőművészeti díjat is: a Műcsarnokban a három legjobbat fejenként háromezer, majd később ötezer pengővel díjazta. Sajnos a támogatások hosszabb távú megvalósítását a II. világháború megakadályozta. Mecénási tevékenységéről, születésének 120. évfordulója alkalmából az Esterházy Magyarország Alapítvány megbízásából kisfilmet készített a Filmever Stúdió.
A történelmi viszontagságok
Feladatát nagy állhatatossággal, teljes szívvel, odaadással végezte egy olyan korszakban, amelyben az Esterházy-család, de maga az ország is, totalitárius eszméktől vezetett, erőszakos belső és külső hatalmak szeszélyeinek, szerzésvágyának volt kitéve. Dr. Esterházy Pál herceg és tanácsadóinak tehetsége és kitartása sem tudta azonban megakadályozni, hogy a Fraknói Kincstár érdemi részét a Tanácsköztársaság ideje alatt a kommunista hatalom, karhatalmi erőszak alkalmazását kilátásba helyezve szocializálja és Budapestre szállíttassa. Ezekről az eseményekről Fraknó Várának a „300 évig gyűjtetett – 3 nap alatt elveszett” című kiállítása emlékezik meg.
Bár Dr. Esterházy Pál naprakészen követte a politikai eseményeket,
soha semmilyen politikai tisztséget nem vállalt el, azt vallotta, hogy a politikus nem egy foglalkozás, hanem egy szolgálat.
Abban hitt, hogy gazdaságai eredményes vezetésével hoz igazi hasznot hazájának. Hite szembeállította a Horthy-rendszer irredenta tendenciáival, a magyar római katolikus egyházon belül széles körben elterjedt antiszemita nézetekkel, és az Európában és Magyarországon létrejött totalitárius rendszerekkel, de nem sorolható egyetlen szélsőséges politikai irányzat harcos ellenállóinak táborába sem.
Dr. Esterházy Pál mindig liberális, hazafias és humanista meggyőződésből cselekedett. 1944-1945-ben budapesti zsidókat mentett: budai rezidenciájára befogadta a zsidók megmentésében aktív szerepet vállaló svéd és svájci nagykövetséget, az Irgalmas Nővérek részére pedig közvetlen anyagi támogatást nyújtott.
A háború utáni nehéz időszak
Élete egyik legnehezebb időszakának kezdetén, 1946-ban kötött házasságot a polgári családból származó, a balettművészet terén kimagasló tehetségű Ottrubay Melindával. A házaspárnak minden lehetősége adott lett volna, hogy a háborút követően elhagyja az országot, ők mégis maradtak, mert Dr. Esterházy Pál herceg úgy érezte, „itt van dolga”. Még nászútra is a Balatonhoz mentek.
A II. világháborút követően ausztriai birtokairól évekre le kellett mondania, magyarországi örökségét és birtokait pedig a Mindszenty bíboros ellen indított koncepciós perben hozott ítélet, valamint az államosítások révén vesztette el. A perben 15 év fegyházbüntetésre és teljes magánvagyonának elkobzására ítélt Dr. Esterházy Pál és felesége 1956-ban kalandos körülmények között hagyta el Magyarországot, és rövid időn belül Zürichben telepedett le.
Birtokigazgatás Svájcból, újrakezdés
A herceg innen látott neki a szovjet hadsereg által a megszállás éveiben lezüllesztett ausztriai birtokrészek állhatatos és tudatos újjáépítésének, amely tevékenységét 1989. május 25-én bekövetkezett haláláig kitartóan folytatta. Halála után egy hónappal, a Mindszenty-per újratárgyalásakor ugyan felmentették, de hivatalos rehabilitációt a magyar államtól soha nem kapott.
Általános örököse és özvegye, Esterházy Melinda, folytatva a Dr. Esterházy Pál herceg által megkezdett utat, a 90-es évek első felétől több vagyonkezelő magánalapítványt (Privatstiftung) hozott létre az ausztriai Burgenland tartományban, mely később az Esterházy Vállalatcsoport (Esterházy Betriebe GmbH) alapköveként szolgált. Az alapítványok az elmúlt 25 évben sikeresen teremtették meg a hatalmas Esterházy-örökség megőrzésének gazdasági feltételeit, és a mai napig eredményesen végzik értékteremtő és jövőbe mutató tevékenységüket a kultúra, a mezőgazdaság, az erdészet, a borászat és az ingatlanfejlesztés területén. Az Esterházy Vállalatcsoport kezeli az alapítványok vagyonát és menedzseli a mára teljesen modernizált gazdasági tevékenységet.