Hans Lüdemann’s Rooms: Blaue Kreise

Márciusi listánk harmadik helyezettjénél csak egy dolgot hiányolunk. Sajnálatos, hogy egy ilyen színvonalas kiadvány brosúrája mára magyarul nem, csupán három világnyelven tartalmaz fontos információkat az előadókról és a repertoárról. Még akkor is szomorú, ha a kiadót (BMC Records) leszámítva nincs közvetlen magyar vonatkozása a lemeznek, mert ez jól mutatja, hogy mennyire tarthat számot érdeklődésre itthon Hans Lüdemann új albuma, a Blaue Kreise.

Ahogyan a Gutenberg-galaxist, a nyomtatott könyvet szerencsére nem tüntette el teljesen az internet, ugyanúgy a hangfelvétel-készítés és -kiadás online korszakában sem szűntek meg a fizikai hanghordozók. Sőt, az értékteremtő zenei műfajokban a kézbe vehető, szép grafikával és minőségi booklettel kínált hanglemez az elmúlt időszakban Európa-szerte felértékelődött.

A Gramofon havonta jelentkező összeállítása szubjektív toplista: ebben a hónapban mi ezeket a lemezeket hallgatjuk legszívesebben a szerkesztőségben. Ezúttal a klasszikus zene került terítékre.

No. 1.

No. 2.

Pedig ha közvetve is, de van magyar kötődés, hiszen a trió kiváló bőgőse az a Sebastien Boisseau, akit jól ismerhetünk Gadó Gábor zenekaraiból. A boszniai származású, Németországban élő Dejan Terzić dobos pedig – amellett, hogy Tony Lakatossal is játszik – számos alkalommal lépett már fel nálunk. A CD-n található kompozíciók Ornette Coleman Humpty Dumpty-ját és egy Terzić-számot leszámítva a zenekarvezető kreativitását dicsérik. Ez egy hamisítatlan európai kortárs improvizatív lemez.

Nemcsak azért, mert három különböző származású és hátterű európai zenész emeli egymást igen magas szintre, hanem mert abszolút tükrözi azt az ideát, amit olyan meghatározó kiadók, mint az ECM és az ENJA mára kialakítottak. Tökéletesen birtokában kell lenni a modern kamara-jazz nyelvének, ismerni kell az európai kortárs klasszikus zenét valamint a népzene elemeit. Előbbi kettő a zenekarvezető párhuzamosan végzett klasszikus és jazz tanulmányaiból, majd pályájából természetesen fakad. Utóbbi pedig leginkább a páratlan ritmusok és a virtuális piano használatában jelenik meg, ami lehetővé teszi Lüdemann számára hamisnak tűnő, mikrotonális hangok megszólaltatását ebben a kitűnő anyagban.

Mindezek alapján szerkesztőségünk reméli, hogy a magyar nyelvű kísérőfüzet hiányáért hamarosan egy budapesti lemezbemutató kárpótolhat minket.

Cím: Hans Lüdemann’s Rooms: Blaue Kreise

Kiadó: BMC Records – MG Records

Katalógusszám: BMC CD 243