Papageno Radio
- hirdetés -
Folk Hont Angéla: „Az a dolgunk, hogy megmutassuk a néphagyomány mai érvényességét”

Hont Angéla: „Az a dolgunk, hogy megmutassuk a néphagyomány mai érvényességét”

Nehéz lenne felsorolni azt a rendkívül gazdag programkínálatot, amellyel a Hagyományok Háza idén nyáron is várja a fesztiválozni vágyókat vagy a fővárosban tartalmas programlehetőséget keresőket. A kicsiknek és nagyoknak szóló tánc- és énektanulás, mesemondás, kézműveskedés, mulatságok, koncertek és előadások szinte minden nagyszabású nyári program kínálatában szerepelnek a határon túli területeken is. Hont Angéla, a karantén időszakát szintén kiemelkedően aktívan töltő intézmény Szervezési és Kommunikációs Főosztályának vezetője többek között a nyári eseményekről, illetve a folyamatosan bővülő új projektekről is beszélt.

- hirdetés -

– Mivel töltöttétek azt az időt, amely alatt zárva kellett tartanotok és kialakult-e olyan programotok vagy olyan módszeretek esetleg, amelyet a jövőben is szeretnétek megtartani?

- hirdetés -

– Nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen nem tudhattuk pontosan, hogy mennyi időre kell a megváltozott működésre berendezkednünk, de mindenesetre nem unatkoztunk az alatt az idő alatt sem, amíg nem tudtunk programokat tartani. Tavaly tavasszal nekifogtunk egy régóta dédelgetett álmunk megvalósításának. Létrehoztuk a Folkstúdiót, melynek első adása az akkori Táncház Napjához kapcsolódott. Ezen a csatornán olyan jellegű programokat lehet azóta is folyamatosan nyomon követni, amelyek egyébként is zajlanak a Hagyományok Házában, vagyis táncelőadások, beszélgetések, mesemondás, kézműveskedés mind-mind a műsorok részét képezik. Ezt a projektet mindenképp szeretnénk folytatni, és tovább is erősíteni, mert úgy gondoljuk, hogy van létjogosultsága egy olyan jó minőségű, néphagyományokat bemutató műsorfolyamnak, amilyet mi most csinálunk. Különösen fontos küldetésünk, hogy mindezt a tőlünk távolabb élő, akár a határon túli vagy a diaszpóra magyarságának biztosítsuk.

– Ezen kívül hogyan tudtátok megőrizni a kapcsolatot a tevékenységetek iránt érdeklődőkkel?

– Voltak tanfolyamaink, amelyek még ősszel, élőben indultak el. Nagy kihívás volt, hogy ezekből mit tudunk átvinni az online felületekre és távoktatási formában folytatni. Az elméleti órákat meg tudták tartani az oktatók, a gyakorlati részre pedig akkor került sor, amikor lehetett élőben találkozni. Elindult azonban egy új típusú népszerűsítése a kézműves tevékenységnek, amit doboz tanfolyamoknak neveztünk el. Olyan dobozokat készítettünk, amelyek minden szükséges kelléket tartalmaznak egy adott népi kézműves termék elkészítéséhez. Az eszközök, az alapanyagok és az elkészítést segítő videó is a csomag része.

– Milyen tárgyakat lehet ily módon elkészíteni?

– Folyamatosan rendelhető webáruházunkból a saját kötésű napló készítését lehetővé tévő, illetve a húsvéti tojásfestő dobozunk is. Egyszerűbb, kézműves tárgyakat a jövőben is tervezünk elérhetővé tenni ezen a felületen.

– A nyitás utáni első programotokat a védekezés első vonalában dolgozóknak ajánlottátok.

– Valóban, a Magyar Állami Népi Együttes műsorával vártuk az egészségügyi-szociális területen dolgozókat rögtön az első adandó alkalommal, amikor már lehetett élőben színháztermi eseményeket szervezni. Tavasz végén kerülhetett erre sor, és szimbolikus jelentőségű volt, hogy az első estet nekik ajánlottuk, köszönetképpen. Az ötlet már télen felmerült, mivel ők az első körben kapták meg a védőoltást, tudtuk, hogy a valós jelenlétű előadás nem jelenthet rájuk nézve veszélyt. Közzétettünk egy felhívást, regisztrálhattak az eseményre. Mindenkinek nem tudtuk megköszönni azt a rengeteg mindent, amit értünk tettek, de legalább egy színházteremnyi ember részt tudott venni a programon.

A kép forrása a Hagyományok Háza
A kép forrása a Hagyományok Háza

– A 17. Országos Népművészeti Kiállítás impozáns anyagát a megnyitástól kezdve online lehetett megtekinteni. Változott-e ez a ház megnyitásával?

– Igen, és nagy örömünkre szolgál, hogy már normál rendben is megtekinthető a tárlat, nyitvatartási időben. Tárlatvezetéseket is szervezünk, ezeket a Hagyományok Háza munkatársai tartják, olyan szakemberek, akik a kiállítás szervezésében, építésében részt vettek. Így többet lehet megtudni azokról a gyönyörű alkotásokról, amelyek helyet kaptak a tárlatban. Ez a kiállítás egy ötévente megrendezett nagy seregszemle, amelynek szintén tavalyról kellett elhalasztanunk a megvalósítását. Sok bizonytalanság volt e körül is, először fordult elő, hogy online megnyitót szerveztünk, amelyen olyan magas résztvevői létszámunk volt, hogy az informatikai rendszerünk majdnem összeomlott, erre nem is számítottunk az előkészületek során.

– Hogyan lehetne dióhéjban összefoglalni a kiállítás mondanivalóját?

– A tárlat lényege, hogy a mai kézművesség, mai népi iparművészet legfrissebb termékeit mutatja be. Olyan tárgyak láthatóak itt, amelyek ma készülnek, sokszor újragondolva, a mai funkciókhoz alakítva az eredeti népművészetet. A kiállítás több darabját is jellemzi, hogy bizonyos elemeket átemelnek rájuk a hagyományos formavilágból, annak anyagaiból vagy akár gondolkodásmódjából. A kiállításon tájegységi és tematikus egységekben láthatóak a szebbnél szebb lakástextilek, viseletek és mai ruhák, lábbelik, bútorok, ékszerek, konyhai eszközök, kerámiák, játékok, hangszerek és még számos használati és dísztárgy.

– Sok fesztiválon részt vesztek a nyár folyamán. Mi alapján választja ki a Hagyományok Háza azt, hogy a rendkívül gazdag fesztiválkínálatból mely eseményeken jelenik meg?

– Ezeken az eseményeken vagy meghívás alapján veszünk részt vagy szakmai kapcsolataink alakulásának köszönhetően kerül a látóterünkbe olyan esemény, amelynek a résztvevői sorába mi magunk jelentkezünk A fesztiválos megjelenéseinknek számomra elsősorban az a létjogosultsága, hogy olyan emberekhez jussunk el, akik egyébként nem nagyon találkoznak a népi kultúrával.

– A konkrét programok kialakítása hogyan történik?

– Egyeztetünk az adott fesztivál szervezőivel, hogy mi az igényük, milyen programot szeretnének látni, és olyan eseményekkel készülünk, amelyek szervesen illeszkednek az adott fesztivál profiljába. Nagyon figyelünk arra, hogy hol zajlik az esemény, ha lehetőségünk van, igyekszünk bemutatni az adott környékbeli adatközlőket. Például idén először veszünk majd részt Balaton-felvidéken a Kőfeszten, és ott is törekszünk olyan néphagyománnyal foglalkozó előadóművészeket megszólítani, akik ott élnek a környéken vagy olyan mesterséget bemutatni, ami annak a vidéknek a sajátja. Programjaink tehát szervesen illeszkednek az adott tájhoz és a fesztivál programkínálatához is. Jellemző, hogy előnyben részesítjük az olyan Folkudvar-típusú megjelenéseket, mint amilyennel első alkalommal a Művészetek Völgyében, Kapolcson vettünk részt. Ebben a programstruktúrában a tánc- és énektanítás, a kézművesség, az ismeretterjesztő előadás, a gyermekprogramok, az élőszavas mesemondás egymásra épülve jelennek meg a napok folyamán. Ezáltal be tudjuk mutatni a saját kínálatunkat és a közönségnek is minden alkalommal mást és mást tudunk nyújtani. A különböző fesztiválos megjelenéseknek mindig van egy szakmai vezetőjük, aki az adott programstruktúrát kialakítja, és van egy szervezőcsapat, akik aztán megszervezik az egészet.

Ide kapcsolódik:
Ismét a családokat várja a Pest-Buda Udvar a Művészetek Völgyében

– Milyen tapasztalataitok vannak a nem kifejezetten a hagyományőrzéssel, népművészettel foglalkozó fesztiválok közönsége mennyire nyitott arra, hogy megismerje a kultúrának ezt a részét?

– Azért is tartom nagyon fontosnak a fesztiválokat, mert oda alapvetően olyan emberek járnak, akik nagyon nyitottak és érdeklődnek a kultúra iránt. Ez egy nagyon jó lehetőség a néphagyományokkal való első találkozásra. Itt kötetlen formában tudjuk megmutatni azt, hogy mit is csinálunk, és azt is tudjuk érzékeltetni, hogy ez nem egy anakronisztikus dolog, hanem olyan, amiből több mindent a mába is át tudunk emelni, és ez építhet, segíthet minket.

– Határon túli fesztiválokon is részt vesztek. Nagyon izgalmasnak tűnik az első alkalommal megrendezésre kerülő gyergyói Egyfeszt programja, ahol a Lázár kastélyban Kelemen László főigazgató szervezésével zenés programokat mutattok be. Mit tudhatunk ezekről?

– Koncertekkel készülünk, melyeket a gyergyószárhegyi kastély udvarára tervezünk. Olyan magyarországi előadók lépnek majd itt fel, akik a gyergyói népzenével foglalkoztak és több népzenész generációt is képviselnek, Juhász Zoltán, Berecz András, Enyedi Ágnes, Mihó Attila, hogy csak néhányukat említsem. Mivel ez egy nagy fesztivál, olyan népszerű fellépőket is viszünk, akik kevésbé kapcsolódnak ugyan az adott tájegységhez, ám jeles képviselői ennek a mozgalomnak. Ilyen például a Muzsikás Együttes vagy a Csík Zenekar, akik néha egy kicsit ki is kacsintanak ebből a zenei világból. És természetesen itt is lesz Folkudvar Gyergyószentmiklóson!

A kép forrása a Hagyományok Háza
A kép forrása a Hagyományok Háza

– A gyergyói fesztiválon kívül melyik az a két-három nagyobb nyári fesztiválos megjelenésetek, amelyet kiemelnél?

– A kapolcsi Művészetek Völgyében vagyunk legrégebb óta jelen, ez egy hosszú, tíz napos fesztivál. Ott mindig egy adott tematikára fűzzük fel a programokat, idén a nőiség köré épülnek eseményeink. Jeles női előadók lesznek koncertjeink fókuszában, a szabadegyetemi előadásokon és a praktikák a néphagyományban programokon természetesen lesz szó a sütés-főzésről, női szerepekről régen és ma, de a gyógynövényhasználatról vagy épp a szerelmi jóslásokról is, a kézműveskedés során pedig a női mesterségeket igyekszünk bemutatni. Az Ördögkatlan Fesztiválon Villánykövesden nagyon különleges környezetben találhatóak meg a Hagyományok Háza programjai. Kis pincék találhatóak itt, ezekben rendezünk kiállításokat, kézműves foglalkozásokat. A két pincesor feletti domb tetején gyönyörű kilátású borospincéhez tartozó nagy kertben kerül sor az esti mulatságokra, ennek a helyszínnek különösen jó hangulata van. Itt is körvonalazódik egy nagyon izgalmasnak tűnő együttműködés a nagyharsányi Ukrán Udvarral. Az egész fesztivált úgy építik fel, hogy lesz egy nagy csinnadrattás kifutás a végén, addig pedig a napok egymásra épülnek, és az egész programsorozat alatt készülődik már ez a nagy záróesemény.

– Felvidéken is jelen lesztek.

– Igen, a Gombaszögi Nyári Táborban szintén ott leszünk, amely nagy eseménye a felvidéki magyarságnak, és nagyon sok helyről érkeznek ide a résztvevők. Jópár éve a Hagyományok Háza hálózat szlovákiai részlege szervez itt Folkudvart. Felépült ott egy pajta, amely remek színhelyet biztosít a tánctanításoknak, illetve az esti mulatságoknak.

– Úgy tűnik, minden korosztálynak tudtok tartalmas programokat ajánlani a nyárra, mindenkit megszólítanak a fesztiválprogramjaitok.

– Igen, ez kifejezett célunk is, a gyerekeknek-családoknak inkább napközbeni programjaink szólnak, a bulizni vágyó fiatalokat pedig esténként táncház, folkkocsma várja. Mindenfajta közönségnek szólnak a programjaink, külön figyelmet fordítunk arra, hogy minden korosztályt elérjünk.

– Idén is kerestétek a nyár népdalát.

– Július 1-ig vártuk a javaslatokat a 2021-es nyár népdalára, a kiválasztott szerzeményből pedig egyedi fesztiválpóló is készült.

– Egy nagyon népszerű könyvsorozatban is megjelentetek, a POKET Zsebkönyveknek már van olyan darabja, amely népdalokat tartalmaz. Ez egy új együttműködés a sorozattal?

– Igen, Berecz István kapott megkeresést a POKET szerkesztőitől az ötlettel, és a Hagyományok Háza minden támogatást megadott hozzá.. A terveink szerinti első kötet népköltészetünkre, népdalainkra általánosságban világít rá. Ha sikere lesz, akkor tervezzük a folytatását is.

– Milyen tájegységekről tartalmaz dalokat a kötet?

– Berecz István a Kárpát-medence több területéről válogatott be olyan szövegeket, amelyek akkor is nagy élményt jelentenek, ha csak olvassuk őket, irodalmi, esztétikai értéket hordoznak magukban. Egy részükből hangfelvétel is készült, ehhez egy QR-kóddal lehet hozzájutni, a dalok tehát meg is hallgathatóak. Több mint negyven zenész működött közre a felvételeken a határon túli területekről is. Ebből produkció is született, ami néhány fesztiválon meg is fog jelenni azoknak a zenészeknek az előadásában, akik a felvételeken is közreműködtek. Július elején a Hagyományok háza előtti Corvin téren lesz a bemutatója, utána látható lesz a Double Rise Fesztiválon, szeretnénk elvinni az Ördögkatlanra is, a Mesterségek Ünnepén pedig szinte az összes zenész részvételével tervezünk egy nagyszabású produkciót.

A kép forrása a Hagyományok Háza
A kép forrása a Hagyományok Háza

– Hogyan készültök az őszre, milyen programterveitek vannak?

Javában folyik az őszi programjaink szervezése is már, a mozgalmas nyár után ismét a Corvin téri székházba várjuk a közönséget, nemsokára meghirdetjük előadásainkat, bérleteinket és az induló tanfolyamokat is. Nagyon várjuk, hogy újra rendezhessünk táncházakat az átriumunkban, ehhez kapcsolódóan újraindulnak a tánctanfolyamok is és időről-időre eljönnek majd hozzánk zenész mestereink is határon innen és túlról. A Hagyományok Háza 20 éves és a Magyar Állami Népi Együttes 70 éves évfordulójához is több program kapcsolódik majd. Addig is még júliusban megnyílik az együttes történetét bemutató szabadtéri kiállítás és augusztus végén nagyszabású finisszázs programokkal búcsúzunk az Országos Népművészeti Tárlattól, hogy új kiállításoknak adják át a helyet kiállítótereink.

* Hont Angéla főosztály-vezetővel Rácz Anna beszélgetett.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!