Elgondolkodott-e már azon a kedves olvasó, hogy vajon milyen is lehetett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakának zenéje? Mi szólhatott a Pilvaxban? És mit énekeltek a szabadságharcosok?
A zene bizonyosan nagyon fontos része volt a forradalmi lelkületnek, nem véletlen, hogy sok, ma is ismert dalunk származik ebből az időszakból. A hozzáértők úgy tartják, több dal azért is tudott ilyen sokáig fennmaradni, mert a forradalomhoz kapcsolódó szöveggel rendelkezik. Sőt, olyan dalunk is létezik, amely több dallamváltozattal is fennmaradt. A hangszerek között mindenképp meg kell említenünk a tárogatót, amely már a Rákóczi szabadságharc idején is népszerű hangszer volt, 2014-ben pedig hungarikummá minősítették.
A Hagyományok Háza március 17-én 18 órától most arra vállalkozik, hogy felidézze az 1800-as évek zenéjét és hozzájáruljon ennek a különleges hangszernek a továbbéléséhez is. Petőfi Emlékév lévén pedig természetesen nem maradhat el a forradalom- és szabadságharchoz köthető versek felidézése sem. Mindez egy rendhagyó környezetben, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban történik majd. A részleteket Járfás Judit, a Múzeum munkatársa árulta el.
– Kettős jubileum inspirálta a rendezvény létrejöttét. Mi adta az ötletet, hogy érdemes a két évfordulós alkalmat összekötni?
– Egy olyan, négy alkalomból álló projektnek a kezdete ez, amely különböző eseményekhez kötődik. Az elsőt 1848-hoz és március 15-éhez szeretnénk kapcsolni. Az 1800-as évek hangulatát idézzük meg, ebben az időben élte virágkorát a tárogató hangszer, amely jubileumát ünnepli és idén Petőfi emlékév is van, tehát a forradalmi versek nagyon jól köthetőek ehhez a témához.
– A szabadságharc zenei öröksége nagyon vegyes képet mutat. Milyen jellegű darabokat válogattak a zenészek erre az alkalomra?
– Éppúgy el fognak hangzani Rákóczi nóták mint a Bánk bánból a Hazám, hazám… kezdetű dal. A repertoáron szerepel például Káldy Gyula Virágéneke vagy a Tiszán innen, Dunán túl című népdal is.
– Mindig nagyon érdekesek a komolyzene és a népzene vegyítésére tett kísérletek. Úgy tűnik, ezen az alkalmon is kap ebből ízelítőt a közönség.
– Decemberben is tettünk már kísérletet erre egy tárlatvezetés alkalmával, és nagyon jól sikerült. Sándor Norbert már akkor is fellépett nálunk, klarinétot is hozott magával.
– Összművészeti jellegű lesz ez a programotok, mert versek is kiegészítik a zenés darabokat.
– A versek előadásával tudjuk megjeleníteni Petőfit ebben a programban, illetve ennek a projektnek egy nagyon fontos célkitűzése az, hogy újabb közönségcsoportot hozzunk be a múzeumba. A fiatalokat szeretnénk megszólítani, ezért Borsos Léna, egy fiatal tehetség fog verseket mondani az est folyamán, ahogyan zenészeink is a fiatal nemzedéket képviselik.
– A szabadságharc idején nagyon fontos közösségformáló ereje volt a zenének. Időtállónak bizonyulnak az ebben az időszakban született zeneművek vagy dalok?
– Nagyon bízunk benne, hogy igen. Nemrég kezdett el kialakulni például egy olyan új közösség, amelynek a tagjai megpróbálják tovább éltetni a tárogató hangszert és ennek kultúráját. Nagyon bízunk abban, hogy ez a közösség ellátogat a rendezvényünkre.
– Az 1800-as évek kulturális közege és annak jellemzői is nagyon eltérőek voltak a vidéki területeken illetve a városban. Melyiknek a jellemzői fognak inkább megjelenni az est folyamán?
– Ahogyan a cím is mutatja, alapvetően a városra koncentrálunk, zenészeink sem népzenészek. Közreműködőink megismertetik a közönséget azzal is, hogy vajon milyen zene szólhatott ezekben a forradalmi időkben a Pilvaxban.
– Mutassuk be az olvasóknak a közreműködő zenészeket!
– Lisztes Jenő világszinten is elismert cimbalomművész, aki korábban már pályázott a hagyományok Házánál is, és olyan neves koncerttermekben lép fel, mint a Carnegie Hall vagy a bécsi Musikverein. Roby Lakatos zenekarában játszik, és a Budapesti Fesztiválzenekarnak is rendszeres vendége. Sándor Norbert most szerezte meg mesterdiplomáját a Zeneakadémián, Talentum Hungaricum díjas művész, aki fiatal kora ellenére már több zenei elismerést is a magáénak tudhat. A komolyzene mellett nyit a tárogató hangszer felé is, és ő is szívén viseli ennek a hangszernek a jövőbeni sorsát.
– A házi muzsikálások hagyományát is szeretné ez a program feleleveníteni. Hogyan valósítható meg ez?
– Már magával a helyszínnel is, hiszen itt leszünk a Magyar Népi Iparművészei Múzeumban, amely egy közösségi tér. Alapvetően nem zenei eseményekre kialakított hely, de nagyon jó hátteret tud biztosítani a kamarazenélés hangulatához. A fellépők fognak beszélni a hangszerükről, és ezáltal a korszak, illetve annak zenei kultúrája is bemutatásra kerül.
– Milyen korosztálynak lehet ajánlani ezt a programot?
– Teljesen nyitott a programunk minden korosztály számára, és bízunk benne, hogy a projektünk eléri célját, és fiatalabb közönséget is be tud vonzani. Alapvetően bármely korosztály számára tudjuk ajánlani a részvételt.
