Nagyjából a feléhez érkezett a Haydneum június 3-án megnyitott Egyházzenei Fesztiválja, amelynek keretében estéről estére különleges koncertek szólalhatnak meg az Egyetemi templom gyönyörű környezetében.
A Haydneum egyik célja pedig a közös munka, hogy a központ rezidens együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar, az ország minél több művészével, együttesével, zenekarával együttműködve a lehető legnagyobb közönséggel ismertesse meg a zenetörténet régi, ám újonnan felfedezett kincseit, és eloszlassa a közönség esetleges fenntartását az „antik porral megszórt” régizenei előadásmóddal szemben is.
Így a korabeli vagy korhű hangszereken játszó együttesek mellett ezen a fesztiválon a Haydneum koncertjeinek szereplői között modern hangszeres együtteseket is találunk. A Liszt Ferenc Kamarazenekart pedig nemigen kell bemutatni a hazai publikumnak, de a nemzetközinek sem. A zenekar művészei a legnagyobb örömmel vállalták a felkérést, hogy az általuk ritkábban játszott Haydn-mestermű, a Krisztus hét utolsó szava a keresztfán vonósnégyes-változatát megmutassák a közönségnek. A templomi környezetbe írt darab csodálatos előadásban, a legmegfelelőbb helyen szólalhatott meg, az Egyetemi templomban.
Ugyanide várjuk az érdeklődőket a következő két előadással is. Június 9-én, az Aura Musicale koncertjén a 17. század végére látogatunk. A program különlegessége, hogy amíg a korábbi koncerteken katolikus vonatkozású zeneművek szólaltak meg, addig ezen az esten katolikus-lutheránus együttállást hallunk majd. A nálunk kevéssé ismert Georg Christoph Strattner műve nyitja az estet, aki 1644-ben vagy 45-ben a Fertő-tó melletti Gáloson született, és minden valószínűség szerint magyar anyanyelvű családban látta meg a napvilágot. Tanulmányait nagybátyjánál Pozsonyban végezte, és nem véletlenül került oda, hiszen a vallásüldözés idején Pozsony a vallási türelméről volt híres. Katolikusok és lutheránusok nyugalomban éltek itt együtt, mint ahogyan a koncert programjában is békésen megférnek egymás mellett ezek a művek.
A hangverseny célja, hogy megmutassa, milyen értékeink vannak a 17. század utolsó harmadából. Részletek szólalnak meg Esterházy Pál „Harmonia caelestis”, vagyis „Mennyei harmónia” című művéből, amely 1711-ben jelent meg, és a magyar barokk zenetörténeti jelentőségű alkotása. Samuel Friedrich Capricornus pedig cseh születésű barokk zeneszerző volt, egy lutheránus lelkész fia, aki a vallásüldözés elől ugyancsak Pozsonyba menekült, később pedig Sopronban is tanult, míg végül a bécsi, majd a stuttgarti udvar muzsikusa lett.
A műveket bemutató Aura Musicale, barokk kamaraegyüttes 1995-ben alakult, miután a zenészek nagy sikert arattak Heinrich Biber: Chi la dura la vince című operájának előadásával, az innsbrucki és a salzburgi ünnepi játékokon. Azóta repertoárjuk középpontjában a délnémet és osztrák barokk zene áll. A kiváló művészek alkotta együttes vezetője a világjáró csellóművész, Máté Balázs, a budapesti Zeneakadémia és a hágai Királyi Konzervatórium neveltje, aki a salzburgi Mozarteumban Nikolaus Harnoncourt óráit is látogatta. A koncerten négy kiváló énekes szólista: Csereklyei Andrea, Puskás Eszter, Varga Donát és Cserményi Zsombor működik közre.
Június 10-én ismét egy modern hangszeres együttes, az Erdődy Kamarazenekar lép a közönség elé az Egyetemi templomban, Georg Druschetzky, Georg Lickl és Johann Nepomuk Hummel műveivel. A kiváló Erdődy Kamarazenekar mellett – amely egyébként rengeteget tett az elmúlt években a Haydneum-repertoár feltárásáért – a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola vegyeskara működik közre, az esten Rácz Márton vezényel.
A hangszeresekhez és a gyerekekhez ezen az esten is kiváló szólisták csatlakoznak: Lőkösházi Mária, Molnár Anna, Megyesi Zoltán és Hámori Szabolcs énekel.
A műsorból pedig emeljük ki Hummel: Te Deumát, amelynek tökéletes zenéje többé-kevésbé azt a győzelmet lett volna hivatott ünnepelni, amely a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete volt, de amit Napóleon Győr mellett, Kismegyeren, 1809. június 14-én sajnos, erőteljesen szétvert. Tehát egy meg nem valósult győzelem tiszteletére írta Hummel ezt a művét.
1796 és 1808 között egyébként először Haydn, majd Hummel és Beethoven is írt miséket Esterházy II. Miklós herceg megrendelésére. Hummel saját művével visszaidézte Joseph Haydn 1799-ben írt nagy Te Deumának lendületét és zsenialitását.
A június 10-i esten az Erdődy Kamarazenekar várja közönségét. Az elsősorban a magyar zenetörténet értékeinek népszerűsítését és kortárs hazai kompozíciók bemutatását céljául kitűző együttest Szefcsik Zsolt, hegedűművész alapította, 1994-ben. A zenekar magyarországi kottatárak kéziratai alapján több mint száz művet mutatott be évszázados feledés után, s ezzel mára a legkiterjedtebb magyar vonatkozású repertoárral rendelkező együttessé vált. Több jelentős, 18-19. századi szerző műveiből kizárólag az Erdődy Kamarazenekar előadásai alapján vált hozzáférhetővé hangzó zenei anyag.
