A Haydneum Magyar Régizenei Központ I. Egyházzenei Fesztiválja, kezdeményezők, munkatársak és művészek reménye és szándéka szerint egy hagyomány kezdete, június 3-án a Purcell Kórus és a Capella Savaria gyönyörű estjével nyitotta meg kapuit. Ám a produkció nem „egyszerűen” koncert formában várta a közönséget, hanem aki kíváncsi volt – és sokan így éreztek – a hangverseny előtt egy órával mélyebben is betekinthetett a művek történetébe és jelentőségébe.
A Haydneum rezidens együttesei – az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus – művészeti vezetője, Vashegyi György mellett az a művész mesélt a programról, aki a teljes magyar régizenei mozgalom elindulásának egyik legfontosabb személyisége, Nicholas McGegan. A brit csembaló- és fuvolaművész-dirigens éppen annak az együttesnek meghívására érkezett először Magyarországra – egészen pontosan Szombathelyre -, amellyel a Haydneum fesztiváljának nyitókoncertjén is közönség elé lép.
Ez az együttes hazánk legrégebbi, korhű hangszereken játszó kamarazenekara, az 1981-ben alakult Capella Savaria. A Németh Pál alapította, ma pedig Kalló Zsolt, koncertmester művészeti vezetésével dolgozó, kiváló együttes a nyolcvanas évektől több mint húsz albumot készített McGegan vezényletével, tehát a művészek igen jól ismerik egymást. Éppen ezért jelentős dicséret, amikor a közönségtalálkozón a dirigens azzal kezdte, számára lenyűgöző tapasztalat, milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül Magyarországon a régizene előadása, elsősorban a zenekari- és ensemble-formációk vonalán. Rendkívül sokat fejlődtek a hegedűsök, és gyönyörű zenekari hangzást alakítottak ki a művészek, öröm velük újra együtt dolgozni – mondta a Maestro.
A nyitóhangverseny műsora pedig igazi csemege volt, előadók és közönség számára egyaránt. Joseph Haydn Salve Reginája nem csak az alig negyvenéves zeneszerző, hanem a bécsi klasszika egyik legfontosabb darabja, nyugodtan mondhatjuk, hogy egyenrangú Mozart Requiemjével. Éppen ezért fontos, hogy ez a darab nyitja a fesztivált, mondta Vashegyi György, hiszen büszkék lehetünk, hogy a korszak egyik legfontosabb műve éppen Magyarországon született. Johann Nepomuk Hummel Esz-dúr miséje pedig már csak azért is különleges, mert az első egyházi mű, amit a zeneszerző alkotott, és ez volt az első, amelyet az Esterházyak szolgálatában írt. Hummel felettese, Joseph Haydn hatása is érződik a darabon, de egy kissé már a korai romantika jegyei, és az operai hatás is megjelenik benne.
A koncertet felvezető beszélgetésben persze, a finom humornak is helye volt, amikor Nicholas McGegan egy pikáns Haydn-sztorit is megosztott a közönséggel. Joseph Haydnról köztudott, hogy magyarországi szolgálata után meghódította a szigetországot, Londonban igazi sztárként ünnepelték. Az ő figyelme viszont leginkább egy közel két évtizeddel fiatalabb, dúsgazdag hölgyre fókuszált, akivel minden bizonnyal mélyebb érzelmeket élt át, mint Bécsben hagyott feleségével. És – tette hozzá huncut kacsintással Nicholas McGegan – tekintve, hogy sem e-mail, sem telefon, de még távíró sem létezett akkoriban, Haydn nyugodt lehetett, hogy hazatértét nem előzik meg kényelmetlen pletykák…
A beszélgetés után a közönség a két együttes és kiváló szólisták – Kalafszky Adriána, Thurnay Viola, Megyesi Zoltán és Borka Ákos – előadásában, történeti érdekességek birtokában hallgathatta meg Haydn és Hummel művét az Egyetemi templomban.
És ugyanitt folytatódik a fesztivál a pünkösdi hétvége után, június 7-én, kedden este 8 órától, illetve 7 órától egy hasonló beavató-beszélgetéssel, a Központi Papnevelő Intézet Dísztermében. A Haydneum rezidens zenekara, az Orfeo különleges vendégeket hívott erre az estre. A Versailles-i Barokk Zenei Központ Gyermekkara lesz az Orfeo Zenekar partnere, az esten egy kiváló francia dirigens, Fabien Armengaud vezényel. A szólisták – a két szoprán, Eugénie Lefèbvre és Gwendoline Blondeel, illetve a kontratenor Paulin Bündgen – közül két művésszel már találkozhatott a magyar közönség. Eugénie Lefèbvre a Vadászati Kiállítás keretében rendezett koncerten lépett fel a Zeneakadémián, míg Paulin Bündgen lemezfelvételt készített a Haydneum számára.
Az esten Joseph Haydn fiatalabb fivére, Michael életének utolsó miséje, a Missa sub titulo Sancti Leopoldi szólal meg, amelyet a zeneszerző a halála előtti évben írt. Az apácák számára komponált mű, női kart igényel, ezt a szerepet tölti be a világhírű Versailles-i kórus.
Ezután pedig egy olyan mű csendül fel, Pergolesi: Stabat Matere, amely látszólag nem kötődik szorosan a haydni repertoárhoz. De ha tudjuk, hogy Haydnra óriási hatást gyakorolt az itáliai zeneszerző, a Stabat Mater partitúrának is birtokában volt, sőt, ha műveiben az f-moll hangnemet választotta, jó eséllyel akkor is Pergolesi előtt hódolt, akkor a Haydn és korának egyházzenéjét felvonultató fesztivál keretében mégiscsak a megfelelő helyen szólal meg a nagy előd, a mindössze 26 évet élt géniusz, Giovanni Battista Pergolesi életművének legszebb alkotása…
