A fiatal török zongoraművész, Can Çakmur ritka sikert ért el az ICMA történetében: a 2021-es Év Fiatal Művésze és a 2020-as szólóhangszeres kategória díjának elnyerése után öt éven belül most harmadszor nyerte el az ICMA-díjat a Schubert+ sorozat legújabb felvételével. Az ICMA zsűritagja, Hale Tetik készített interjút.
- hirdetés -

– 2025-ben is elnyerted a Nemzetközi Klasszikus Zenei Díjat. Mit jelent ez számodra?
– Az ICMA a zenei világ egyik vezető szervezete. Ez egy minőségi pecsét minden nyertes, kiadó, producer és művész számára. A produceri munka során folyamatosan a bizonytalanság érzése alatt dolgozunk. Nincs igazi recept egy jó és meggyőző felvétel elkészítésére. Minden alkalommal feltesszük magunknak a kérdést, hogy jónak érezzük-e a tempót, megfelelő-e a hangzás, hogyan kellene szépséget vinni a partitúrába, és mi a helyzet a források közötti szerkesztési eltérésekkel? Milyen a viszonyunk a hagyományhoz: alkalmazkodunk-e hozzá, vagy szakítunk vele? Ez a díj bizalmat ad nekem, hogy válaszaink visszhangra találtak a zenei közösségen belül, és arra ösztönöz, hogy ugyanígy folytassuk.
(…)
– Beszéljünk a díjnyertes felvételedről. Milyen felkészülési folyamaton mentél keresztül a Schubert + Krenek albumod elkészítéséhez?
– Ez az album volt talán a legnehezebb felvétel, amit valaha készítettem. A Schubert-szonáta felvételeinek befejezése utáni napon nem tudtam zongorázni. Olyan volt, mintha az agyam és a kezem feladta volna, és nem volt hajlandó mozogni. Különösen egy modern zongorán, a szonáta utolsó tétele szinte játszhatatlan, legalábbis olyan tempóban, amelynek zenei értelme van. Úgy gondolom, hogy a Krenek vs. Schubert nyilvánvaló kettőssége ellenére, amelyre sok kritikus pozitívan és negatívan is rámutatott, az album igazi érdekessége a könnyedebb és komolyabb zene közötti különbség elmosódásában rejlik. Maga Krenek is kifejezte ezt az érzést azzal, hogy a könnyedebb francia zenét részesítette előnyben a filozofikus töltésű német zenével szemben. Schubertnél is hasonló konfliktus van: zenéje a cseh élet valóságában gyökerezik. Ezzel a látásmóddal megpróbálom a hangsúlyt eltolni Schubert zenéjének túlvilági-meditatív aspektusairól. Tágabb értelemben remélem, hogy megmutatom, hogy az élet és a filozófia mély megértése nem feltétlenül a komplexitásban és az absztrakcióban nyilvánul meg.
(…)
– Az ICMA egyik célja a művészek támogatása és láthatóságuk biztosítása. Többször is megkaptad a díjat, te magad mit tapasztaltál?
Tény, hogy megnövekedett a lemezeim iránt érdeklődő kiadványok és rádióállomások száma, és kaptam néhány koncertajánlatot olyan helyekről, amelyekkel korábban nem volt kapcsolatom. Sajnos hozzá kell tennem, hogy a 2020-as ünnepség elmaradt, a 2021-es ünnepséget pedig egy jelentős utazási korlátozásokkal járó lezárás közepette tartották. Azt hiszem, ez nagyon elhomályosította a díjak láthatóságát. Ezúttal már sokkal nagyobbnak tűnik a hatás, és kíváncsian várom, hogyan alakulnak majd a dolgok.
A teljes interjú ide kattintva olvasható angol nyelven.
(Via ICMA)