2025-ben is folytatódik az ISON irodalmi sorozata Ruff Orsolyával és Szeder Katával. Februárban Agatha Christie munkássága kerül terítékre, aki bő ötven éven át írta történeteit, közben pedig sokszor megfordult maga körül a világ is. De ki volt Agatha Christie, miben volt egyedi az életútja és a pályája, és a huszadik század elején miért lógott ki a sorból? Februárban az ISON-ban kiderül.
- hirdetés -
Agatha Christie tudta, mitől működik egy jó krimi – és nem félt megmutatni. Habár lassan ötven halott, könyvei népszerűségén mindez egyáltalán nem mutatkozik, ráadásul szinte nem telik el úgy év, hogy a sorozat- vagy filmkészítők ne porolnák le valamelyik regényét. Christie nemcsak a világ egyik legnépszerűbb írója, de neve mára szabályos brand lett. De mitől működnek még ma is a regényei, mitől rettegett az író, melyik volt a kedvenc gyilkolási módszere, és ki volt a kedvenc detektívje? A KultúrFlipper februári Agatha Christie-estjén Ruff Orsolya és Szeder Kata ennek jár utána az ISON-ban.
Sokszor érezhetjük úgy, hogy Agatha Christie élete nyitott könyv előttünk. Tudjuk mi volt a kedvenc színe (zöld), kedvenc írója (például Graham Greene), és tudjuk azt is, kiről mintázta Miss Marple karakterét (saját nagymamájáról és a nagymama barátnőiről). Élete tele volt fordulatokkal, meghökkentő részletekkel – ezekből gyűjtöttünk ki most ötöt.
HTB
Ha kapásból meg kellene neveznünk hármat a világ legnépszerűbb szerzői közül, Agatha Christie nagy eséllyel köztük lenne. Szinte nincs olyan háztartás, ahol ne kallódna legalább egy krimije, ami nem is csoda, hiszen könyveiből világszerte több mint kétmilliárd példányt adtak el – könyvpiaci közhely, de attól még igaz, hogy a Biblia és William Shakespeare művei után Christie krimijeiből értékesítették a világon a legtöbbet. Összesen 66 bűnügyi regény, 14 novelláskötet fűződik a nevéhez – ahogy a világ legrégebb óta játszott színdarabja is. Az egérfogót 1952 óta játsszák a londoni West Enden, és ezt a sikerszériát csak ideiglenesen tudta megtörni a koronavírus-járvány. Amikor színpadra állították, azzal számoltak, hogy a darab nagyjából nyolc hónap alatt kifut – az azóta eltelt 70 évben viszont csak Londonban több mint 10 millióan látták. Agatha Christie tehát minden idők egyik legnépszerűbb bestseller-szerzőjének számít, éppen ezért a mából visszatekintve meghökkentő, hogy a hivatalos iratokban magára mindig csak úgy hivatkozott, hogy háztartásbeli.
M mint méreg
Írói pályafutása alakulásában óriási szerepet játszott az az időszak, amikor az első világháború alatt önkéntes ápolónőként dolgozott, később pedig pénzt is keresett a munkájával. Az Agatha Christie társadalmi osztályába tartozó nők számára korábban ez szinte elképzelhetetlen volt – a háború ugyanakkor felülírta ezeket a kimondott-kimondatlan szabályokat is. Kezdetben a szokásos feladatokat látta el: takarított, az orvosoknak segédkezett… Sorsfordító volt viszont, amikor elkezdhetett dolgozni a helyi kórház gyógyszertárában, itt ismerkedett meg ugyanis a mérgekkel. Foszfor, tallium, arzén és – a kedvenc – cián. Utóbbi felhasználásával Christie 18 áldozattal végzett, de mindent összevetve a 66 regényéből 41-ben fontos szerepet játszik valamilyen méreg. Talán nem véletlen, hogy már legelső detektívregényében, A titokzatos stylesi esetben is ehhez az eszközhöz nyúl. Az 1920-as regény viszont nemcsak emiatt tekintendő krimiirodalmi mérföldkőnek. Ez ugyanis az a könyve, amelyben először felbukkan Poirot.
Poirot és Marple
Ritka az olyan krimiszerző, aki a világ legemlékezetesebb nyomozói közül kettőt is adott az olvasóknak. Hercule Poirot és Miss Jane Marple nevét viszont a műfaj rajongói közül szinte mindenki ismeri, de talán még azok is, akik nem olvasnak rendszeresen krimit. A megjelenésére roppant hiú Poirot összesen 33 regényben és 50 novellában dolgoztatta meg a szürke kis agysejtjeit, és amikor Christie döntésének következtében elhalálozott, nekrológ jelent meg róla a The New York Timesban – azóta se nagyon volt ilyesmire példa. Miss Marple először a Gyilkosság a paplakban című regényben lépett színre, és összesen 12 regényben és 20 novellában hozta rá a frászt a gyilkosokra. A nyomozó vénkisasszony alakja filmen először 1961-ben jelent meg, akkor még Margaret Rutherford alakította – érdekesség, hogy Agatha Christie neki ajánlotta az 1963-ban megjelent A kristálytükör meghasadt című detektívregényét (noha az alakításától állítólag nem volt különösebben elragadtatva).
Volt, nincs
Agatha Christie életének egyik legtitokzatosabb epizódja volt, amikor 1926-ban nyoma veszett. Tizenegy napig nem tudtak róla semmit. Neve akkor már ismert volt, így aztán széltében-hosszában írtak róla a lapok; sokáig tartotta magát a nézet, hogy Christie csak megrendezte az egész eltűnését, és így akart bosszút állni hűtlen férjén. Lucy Worsley brit történész Agatha Christie – Egy sejtelmes nő című könyvében ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az éppen nehéz élethelyzetben lévő írónak valószínűleg idegösszeomlása volt, és ez magyarázhatja azt is, hogy azokban a napokban amnéziás periódusokat élt át, azaz a későbbiekben nem tudta felidézni az akkor történteket. Agatha Christie mindenesetre soha nem beszélt életének erről a mozzanatáról, és önéletrajzában sem tett említést róla.
Egy modern nő
Habár ma már egyfajta nosztalgikus békebeliség vagy épp kellemes avíttság lengi át a regényeit, nem szabad elfelejteni, hogy Agatha Christie igenis kortárs művekként írta azokat. A róla készült fotók alapján könnyen támadhat az a képzetünk, hogy Christie mindig is egy kedélyes, korpulens, örökké a székében ücsörgő hölgy volt – de ez nem is állhatna távolabb a valóságtól. Agatha Christie ugyanis kimondottan modern nő volt, és nemcsak azért, mert a saját tehetségére támaszkodva teremtette meg a saját egzisztenciáját (és ugyanebből a pénzből finanszírozta például második férje ásatásait is!), hanem mert minden érdekelte, ami a fejlődéssel kapcsolatos. Nagyon izgatta az akkor még viszonylag új tudománynak számító pszichológia, szerette az autókat, és amikor Hawaiin járt, kipróbálta a szörfözést is. Úttörő volt sok szempontból, hiszen könyveiben letette egy műfaj alapjait, munkássága állandó hivatkozási alappá vált, saját korában pedig sok nőnek példát mutatott. Neve fogalom mind a mai napig.
További információ és jegyvásárlás ide kattintva.
