Az egész 2020 szeptemberében kezdődött. A koronavírus félelmetes sebességgel terjedt először a szimfonikus zenekarokban. Az énekkarok nem sokkal utánuk nagyjából tíz nap alatt teljesen átfertőződtek. Októberre teljes kórusok és zenekarok voltak kénytelenek abbahagyni a munkát, mert annyi embert terített le egyszerre a vírus.

Sajnos ez a hirtelen robbanás nem járt áldozatok nélkül. Veszítettünk el kollégákat. A fájdalomra nincs szó. Ráadásul a halálozás mellett a tartós munkaképesség-csökkenés is megjelent, ami lehetett volna egy felvillanó piros gomb, egy jelzés, hogy még idejében húzzuk be a vészféket, ha itt a következő hullám.

Voltak együttesek, akik reagáltak tavasszal. Jellemzően azok, akiknél pusztító károkat okozott az őszi járvány. Voltak, akik mindkét időszakban kicsit későn léptek, és elég magas pozitivitás-mutatóval álltak csak le. Voltak, akik még időben váltottak kamaraprodukciókra, majd álltak le teljesen, tanulva az őszi eseményekből. És vannak, akik rendíthetetlenül dolgoznak.

A napokban is rengeteg professzionális együttes próbál teljes létszámban.

Tánckarok, zenekarok, énekkarok. Nem kell felsorolnom a neveket. Elég az internetet figyelni. Az élő közvetítések a legnagyobb országos drámák közepette is rendíthetetlenül zajlanak. A leendő április közepi élő bemutatókra, koncertekre is természetesen folyamatosan zajlanak a próbák. A filmzenék zenekaros, énekkaros stúdiófelvételei egy pillanatra sem álltak le. Keresem a választ az ősz óta sok helyen feltett megválaszolatlan kérdésemre: Mi van akkor, ha foglalkozásból adódóan lehetetlen a járványügyi szabályok, ajánlások betartása?

Fagott vizsgálat – Royal Opera House

Mi van akkor, ha lehetetlen a maszkviselés, mint például a fúvósok, vagy az énekes szólisták esetében? Mi van akkor, ha fizikálisan megterhelő a maszk viselése, mint például egy táncművész vagy egy énekkari művész esetében? Mi van akkor, ha lehetetlen a másfél méter távolság tartása? Gondolok itt a próbatermek, zenekari árkok méretére, egy tánc-előadásra, egy színházi előadásra, egy stúdiófelvételre.

Ez a munka ugyanis járványügyi szempontból fokozottan veszélyes, pontosabban fogalmazva: a művészek fokozottan veszélyeztetettek.

Ettől függetlenül, ki vannak szolgáltatva a fenntartónak vagy anyagi helyzetüknek. Hiszen külön törvény a kultúra eme szegmensére nem született. Rendezvényt tartani ugyan nem lehet, de online közvetítést, próbát, stúdiófelvételt igen. Amíg el nem fogy egy-egy együttes annyira, hogy már nem tud megfelelő mennyiségű embert kiállítani. Az ősszel a zenészvilágot letaroló járvány hatásai mindmáig érződnek.

Hangszeren játszani, énekelni kemény fizikai munka.

Csökkent tüdőkapacitással extrém terhelést ró a szervezetre, melynek következménye tartós szívritmuszavar, magas vérnyomás és egyéb tünetek jelentkezése. Márpedig a munkába vissza kell állni, ha a fenntartó úgy kívánja. Szabadúszóként megtehetem, hogy írok erről. Féltem a barátaimat, kollégáimat. És értetlenül állok egy helyzet előtt. Miért kell húsvétkor élő online koncerteket tartani, ha vannak gyönyörű felvételek a különböző archívumokban, amit rendelkezésünkre is bocsátanak a nagy koncerttermek illetve szolgáltatók?

A probléma oka:

Jogi kérdések:

A leállás munkajogi következményei nincsenek egyértelműen tisztázva. Sokszor a fenntartó sem tudja, melyik “bugyorba” helyezze egy együttes veszélyhelyzet miatti leállását. Otthoni munkavégzésnek minősíthető-e? Ha igen, milyen feladatokkal lássak el az otthon levő zenészeket? A mai napig sok helyen nem tudják a dolgozók, a mostani leállás egyszer majd pótlásra kerül-e vajon. Vagy ezzel kivették a szabadságukat?

Plexi, maszk és gyorstesztek

Vannak védekezési próbálkozások: van zenekar, aki büszkén kiírja az oldalára, hogy közel kilencven negatív teszttel el is kezdi egy mű felvételét. Szeptemberben egy ilyen negatív teszttel rendelkező zenész kollégám lázasodott be a koncert utáni éjszakán, és bizonyult pozitívnak két napra rá.

Zenészek maszkban – forrás: Teatro alla Scala

Van, ahol szúrópróba-szerűen tesztelnek. Nem tudom, egy nyolcvan-kilencven fős együttesnél tíz ember tesztelése mire megoldás. Ráadásul ezek a tesztek gyorstesztek, amikre még az engem tesztelő mentős is azt mondta, hogy a legjobb minőségű is úgy működik, hogy ha pozitív, akkor kilencven százalék, de ha negatív, akkor ötven százalék a teszt pontossága. Ilyenkor kellene protokoll szerinti PCR tesztet is végezni.

Magyarul minden hazaküldött pozitívnak bizonyuló zenész mellett a negatív teszttel rendelkező művészek fele is elképzelhető, hogy pozitív.

Azért mélyedek ennyire bele ebbe a kérdésbe, mert nagyon sok együttes úgy gondolja, ez a megoldás. Igen. Jobb, mint a semmi. A tesztelés valóban segíthet kiszűrni a már több napja fertőzött, még tünetmentes embereket. A távolságtartás és a plexifalak elhelyezése szintén csökkentik a fertőzésveszélyt. De teljes biztonságot nem adnak. Az eszközök, melyek egy alapvetően alacsony fertőzöttségi mutató mellett jó megoldást jelenthetnek, nyilvánvalóan nem működnek a jelenlegi helyzetben.

Ehhez hozzáadódik a kezdeti tünetek eltitkolása, bagatellizálása, ami nem csak a kulturális szférát érinti persze.

Hiszen kollektív leállás nélkül az emberek csak akkor nem mennek be dolgozni, ha tényleg nagyon rosszul vannak. Minden enyhe tünettel otthon maradni lehetetlen és óriási anyagi veszteség. Ugyanez vonatkozik arra is, ha nem tesztelt beteg családtag van otthon. Amíg ez megélhetési kérdés, nincs túl sok motiváció a hivatalos teszt kérésére vagy a kezdeti tünetek bejelentésére.

Balerina maszkban – forrás: Royal Opera House

A maszk viselése a fúvósok esetében teljesen lehetetlen, bár voltak rá elég humoros próbálkozások, tele is volt vele az internet. A Müncheni Egyetemi Kórház még tavaly tavasszal végzett kísérlete alapján egyébként

a fuvola minősült a legveszélyesebb hangszerének, de a többi fúvós hangszer sem maradt el sokkal mögötte.

Énekesek esetében nem is kell magyarázni, milyen intenzíven terjed a vírus maszk viselése nélkül. Maszkban énekelni viszont könnyen ájulás közeli állapotot idézhet elő a gyors és intenzív, ámde akadályozott lélegzetvételek miatt.

Aerosol-tesztek – forrás: University Hospital Munich

Nyilván egy jó kondícióban levő embernek ez is könnyebb, mint egy idősebb, esetleg szív- és érrendszeri problémákkal rendelkező kollégának. Egy együttesben azonban mindenkire gondolni kell. Előadás esetén azonban a szólisták mindenképpen maszk nélkül énekelnek. Sokszor közeli kontaktusban a partnerükkel. Erről szól ugyanis a színház.

Aerosol-tesztek – forrás: University Hospital Munich

És akkor újra felteszem a kérdést: Tényleg szükség van ebben a válságos helyzetben nagy létszámú együttest igénylő művek élő közvetítésére?

Mit is jelent az, hogy egy együttes járványügyi góc?

A vírus őszi megjelenése az együttesekben riasztóan gyorsan történt. Nagyjából egy pozitív ember után pár nappal hét, majd úgy tíz nap alatt az együttesek tagjainak nagyjából hatvan-nyolcvan százaléka átfertőződött. És ez még nem a brit variáció volt. Ez aztán nyilván ugyanebben a tempóban terjedt tovább a barátok, családok körében.

Hatvan-nyolcvan ember, napi öt-hat órában egy légtérben, részben vagy teljesen (például stúdiófelvételen) maszk nélkül egyértelműen veszélyes. A művész pedig kiszolgáltatott. Többen szorultak kórházi kezelésre, kerültek oxigénre, volt, aki lélegeztetőgépre. Szerencsére vannak csodálatos gyógyulástörténetek. A művészvilág elképesztő összefogással szorított egy-egy kollegáért. De vannak, akiket gyászolunk. És vannak, akik ősz óta lábadoznak, orvosról orvosra járnak.

Mi lehet a megoldás?

Nem lehetünk eléggé hálásak azoknak a fenntartóknak, akik belátták a helyzet komolyságát és leálltak. És nagyon jó lenne, ha a többi fenntartó is átgondolná, érdemes-e az elkövetkező néhány hét, legfeljebb másfél hónap miatt kockáztatnia az emberei életét, egészségét, illetve akarja-e szándékosan lassítani a járványhelyzet enyhülését az országban.

Csiky Gergely Színház „KÖSZÖNJÜK NEKTEK, VELETEK VAGYUNK”

Már látni az alagút végét. Egyre több ember kapja meg az oltást. Fogjunk össze, most itt a kezünkben a lehetőség, hogy tegyen a művészvilág is a vírus terjedésének lassításáért. Ahogy a kaposvári Csiky Gergely Színház „KÖSZÖNJÜK NEKTEK, VELETEK VAGYUNK” kampányával kifejezi háláját, mindenkit arra biztatva, hogy a járvány megfékezése érdekében oltassa be magát. Leállásukkal pedig azt a nagyon fontos üzenetet is közvetítik, amit ideje lenne együtt kimondani végre: „Mi leálltunk, és ebben a kritikus időszakban egy időre átadjuk a főszerepet az egészségügynek.”