Papageno Radio
- hirdetés -
Folk Identitásválság és kulturális önpusztítás - Varga Erika, a Romani Design alapítója

Identitásválság és kulturális önpusztítás – Varga Erika, a Romani Design alapítója

Az eheti Kultúrpandában a roma fiatalok tehetséggondozását járjuk körül a téma egyik legavatottabb ismerőjével, Varga Erikával, a Romani Design alapítójával.

- hirdetés -

Akik rendszeresen olvassák a cikkeimet, bizonyára észrevették, hogy az egymást követő cikkek, hol lazábban, hol szorosabban, de mindenképpen kötődnek egymáshoz. A legutóbbi beszélgetésem Lukács Miklós cimbalomművésszel további gondolatokat ébresztett bennem. A roma fiatalok tehetséggondozása kapcsán Varga Erika, a Romani Design alapítója és tervezője jelent meg azonnal a szemeim előtt.

- hirdetés -

Pár éve lehetett, amikor meghívott egy tehetséggondozó alkalomra, ahol én a dél-amerikai kultúrával, mexikói viseletekkel és egy argentin dallal ismertettem meg a jelen levő fiatalokat. Ott voltak a Várkonyi csibészek, fiatal lányok a leánynevelő intézetből, mások budapesti családokból érkeztek, valamint a Konkáv közösségi tér tagjai.

Ide kapcsolódik:
Ígéretes gyermek, tehetség vagy géniusz. Kiben mi rejlik?

Erika már akkor sokat mesélt nekem arról, milyen küzdelmes a roma tehetséggondozás, mennyire fontos az állandó követése egy-egy tehetséges fiatalnak. „Mi nem szupertehetségek gondozását vállaltuk, hanem azt, hogy egy szélesebb spektrumot mutatunk meg a világból, a lehetőségeket és a teendőket.

Életbevágóan fontos, hogy a roma gyerekek, fiatalok felfedezzék saját képességeiket, motivációt és mentorálást kapjanak és mindezt hosszú távon.

Többségében hátrányos helyzetből indulnak, több generációs szegénység, iskolai szegregáció, társadalmi kirekesztés, negatív sztereotípiák és a velük való azonosulás veszi el a jövőjüket. A kitörni vágyó fiatalok sokszor úgy gondolják, hogy a vágyott siker elérése érdekében szükséges a kulturális identitásuk megtagadása. Ez egy önvédelmi reakció az őket ért kirekesztéssel szemben, de meggyőződésem, hogy erre nem lehet egy sikeres életstratégiát építeni. Látjuk napjainkban is, hogy ez annak a „kifehéredést” választott roma értelmiségnek sem sikerült, aki otthoni magányában kétségbeesetten keresi elveszett kulturális identitását, amihez szinte minden visszavezető utat felégetett.

A társadalom perifériáján élő roma közösségek világítótornyai, ikonjai azok a művészek, értelmiségiek, a hétköznapok hősei, akik felelősségteljesen gondolkodnak saját szerepükről,

akik tudják a mindenkori értelmiség tagjaként van társadalmi felelősségük és feladatuk: a saját közösségük érdekeit védelmezniük kell. Szomorú, de azt kell mondjam, hogy már az is nagy vállalás, ha egy befutott, elismert roma ember, felvállalja azt, aki. A roma értelmiség lélektanát most nem tudjuk teljes mértékben megbeszélni, mindössze érzékeltetni akarom, hogy a roma értelmiség jó része egyszerűen nem teszi a dolgát, saját képzelt dicsfényükben pompázva elfelejtik, hogy akárhogy is, de mégiscsak egy olyan közösség tagjai, akik a mindennapi megélhetésükért, az életben maradásukért küzdenek.”

Romani Talent Program
Romani Talent Program

Óriási a téma, amibe belekezdtünk, ezt tudtam már a beszélgetésünk legelején. Ráadásul nem először vesszük elő a témát. Ez a cikk is nyilvánvalóan nem lesz több gondolatébresztésnél. Mégis, számomra felszabadító olyan emberekkel, művészekkel, alkotókkal beszélgetni, akik teljes természetességgel kezelik ezt a sokak számára igen kényes területet.

„A Romani Design kortárs ruhadarabokat készít cigány és magyar tradicionális jegyekkel.

Amikor elindultunk, ruháinkkal szándékosan a társadalmi elitet céloztuk meg, hiszen ennek a rétegnek a felelőssége óriási a roma közösségek nyomorba döntésében vagy felemelésében.

Romani Design: Rebel Spirit collection
Romani Design: Rebel Spirit collection

Meggyőződésem, hogy a romák helyzete akkor tud változni, javulni, ha ezt a társadalmi elit is akarja. Üzenet értéke van annak, ha valaki roma vagy nem roma létére tradicionális jegyeket hordozó ruhákban „mer vagy nem mer” járni. A divatban megjelenő roma attribútumok hatást gyakorolnak a romák társadalmi-, illetve kulturális pozíciójára, hiszen ez az egyik legszemélyesebb és leghatékonyabb üzenőfelület.

A kultúra maga az identitás. A társadalmi kirekesztés, az el-nem-fogadás, a közösségi élet megszűnése, az elmagányosodás, a globalizáció a romákat megfosztja minden kapaszkodótól.

Mi a megoldást abban látjuk, ha életben tartjuk és visszaadjuk a közösségeinknek a meséiket, hiedelmeiket, tradícióikat, az öltözködési szokásaikat, mindezt mai köntösbe ágyazva, de mégis a gyökerekhez kötve.

Természetesen, ha ezt a világot a többség számára is vonzóvá tudjuk tenni, elindul egyfajta közeledés egymás irányába. Van persze, akinek csak egyszerűen tetszik egy ruhánk és azért veszi meg. De többen vannak, akiket a ruha története is érdekel. A modern életforma nem jelenti azt, hogy minden hagyományos értékkel szakítani szükséges, sőt…”

Bojta Zsuzsanna és Manuel B. Camino, Volver La Vida: Frida világa, style: Romani Design, fotós: Harazdy Photography
Bojta Zsuzsanna és Manuel B. Camino, Volver La Vida: Frida világa, style: Romani Design, fotós: Harazdy Photography

És ezeknek a daraboknak bizony története van. Hogy hogyan kapcsolódik például Frida Kahlo a cigánysághoz, hogy miért vannak a mexikói népviseletben magyar és cigány motívumok, ezt a mexikói emberek jobban tudják, mint mi magyarok. Ferenc József főherceg testvérét, I. Miksát, aki egyben osztrák főherceg, valamint magyar és cseh királyi herceg volt a Habsburg ház tagjaként, 1863-ban Mexikó császárának kiáltották ki. (Emperador Maximiliano I de Mexico) Mexikóba érkezésekor vele volt 1000 magyar (és roma) önkéntes.

A viseletek pedig keveredtek. Két embertől hallottam ugyanezt a történetet. Az egyik Varga Erika volt, a másik Manuel B. Camino, mexikói kollegám, kedves barátom. A példát azért hoztam fel, mert énekesként Frida Kahlo bőrébe bújva a Romani Design ruháit viselve ébredtem rá, mennyire keveset tudunk, mennyire keveset tanultunk s cigányság történelméről. Nemcsak mi, a roma gyerekek is. És a közösségek, ahol a kultúrájukat igazán megismerhették volna, felbomlottak. De itt maradt a művészet. A zene, a tánc, az irodalom, a képzőművészet, iparművészet. És ezek közül nőtte ki magát a Romani Design azt a nem kis feladatot vállalva magára, hogy kultúrmissziót teljesítsen világszerte.

Varga Helena és Varga Erika
Varga Helena és Varga Erika

A ruhatervezésen keresztül Varga Erika testvérével, Helenával együtt valójában a roma identitásválság ellen küzd, ami példaértékű és mindenképpen beszélni kell róla.

Munkáját Európában és a Magyarországon is elismerik, 2018-ban Európai Polgár díjat vehetett az Európai Parlamenttől, 2019-ben pedig megkapta a miniszterelnökség Nemzetiségekért díját.

Az Európai Polgár díj átadásának laudációja során így méltatták: „Varga Erika megtestesíti azokat a roma értékeket, amelyeket az általa tervezett alkotások is képviselnek:

az életörömet, a szabadságot, a családi tradíciók tiszteletét, az értékek generációkon való átadását, az identitás bátor felvállalását”.

A kulturális- és identitásválság valójában nemcsak a roma fiatalokat érintő probléma. A pandémia mindannyiunk figyelmét a kulturális élet bizonytalanságára terelte. Az emögött húzódó lehetséges globális identitásválság már csak egyszerű továbbgondolása a történetnek…

A telefont végül ugyanúgy tettük le, mint mindig. Kicsit fáradtan, hiszen a munka sok, de megnyugodva a tudatban, hogy érdemes volt újra elővenni a témát. Hisz együtt gondolkodni jó.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!