Először rendezett a Budaörsi Latinovits Színházban Hegymegi Máté. Az Ödön von Horváth klasszikusából készült Karoline és Kasimir bemutatója kapcsán Vass Antónia beszélgetett a rendezővel a SzínházOnline hasábjain.
– Nemcsak a szöveg szintjén változtattatok az eredeti drámán, az előadás címe is más lett. Mit szerettetek volna kifejezni a címmódosítással?
– Sok helyen változtattunk a darabon, húztunk belőle, miközben dalbetétek és vendégszövegek kerültek bele. Zsigó Anna dramaturggal úgy éreztük, hogy ezt valamilyen formában jelezni kell a címben, ezzel párhuzamosan gondolkodtunk azon is, hogy ki a történet valódi főszereplője. Mindkét címszereplő sokat sérül az előadásban, de Karoline az, aki többe veszít, akinek újra kell fogalmaznia önmagát, ezért felcseréltük a neveket. A cím feltételez egyfajta alárendelt kapcsolatot is – Kasimirnak éppen ez az egyik legnagyobb problémája, a kisebbségérzete.
– A beemelt vendégszövegeknek milyen funkciót szántatok?
– Az eredeti darabban Ödön von Horváth egy cirkuszi freakshow jelenetet képzelt el, olyan torzszülöttekkel, akik külső jegyeik alapján eltérnek az átlagembertől, akiken a szereplők elborzadnak, nevetnek. Úgy éreztük, hogy közel száz év elteltével ezek az elemek már más jelentéssel bírnak, ezért más megoldást kerestünk. A Kikiáltó szerepét átfogalmaztuk és kibővítettük, és a freakshow helyett egy performansz történik az előadásban, amivel a Kikiáltó reflektál az ösztöneiket hajszoló szereplőkre. Ezt több helyen megsegítettük Yuval Noah Harari történész-filozófus gondolataival. A változtatásokkal lett lehetőségünk tágabb értelmezésben rámutatni a viszonyrendszerekre, a problémák eredőjére. Harari Sapiens című könyvében az evolúció mentén nagyon érdekesen beszél arról, hogy mi a boldogság, hogy a kultúránk, amit kiépítettünk, milyen viszonyban van a hosszú evolúciós folyamat alatt kialakult ösztönökkel.
– Ezt állítjátok párhuzamba a darabban zajló eseményekkel?
– Egy „színház a színházban” helyzetet hoztunk létre, amiben a Kikiáltó ránéz az egész darabra, néha reagál a szereplőkre, aztán megtörténik a performansz a Torzszülöttek zenekarával. Az eredeti mű a müncheni Oktoberfesten játszódik az 1920-30-as évek fordulóján. Mi eltávolodtunk a konkrét helyszíntől és kortól, de azt megtartottuk, hogy egy fesztiválon vagyunk, ahol szinte végig játszik az említett zenekar.
