Liszt Ferenc a legnagyobb tisztelettel – sőt alázattal – nyúlt elődei, többek közt Bach és Beethoven műveihez, ugyanakkor művészetével iránytűként szolgált kortársai és a későbbi generációk számára is. A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál is bátran tűzi képzeletbeli zászlójára a tradíció és innováció fogalmát, így programkínálatában különösen előkelő helyen szerepel a fiatal zeneszerzőkből összeálló Studio 5 izgalmas tematikájú koncertje, amely október 12-én kerül megrendezésre.
A történelem során számos példát láttunk arra, hogy hasonlóan gondolkodó művészek – kvázi érdekvédelmi szervezetként – csoportosultak, hogy együttes erővel képviselhessék saját stílusukat, szellemiségüket, mondanivalójukat.
A 20. századi magyar zenei életben a hetvenes évek jelentettek termékeny táptalajt az Új Zenei Stúdió és a 180-as Csoport számára. Persze nem hallgattak el a zeneszerzők a kilencvenes évek után sem, de ilyesfajta új társulásra egészen 2016-ig kellett várni, amikor is öt fiatal magyar komponista döntött úgy, hogy közös alkotói csoportot hoz létre.
Egészséges egyensúlyt tartani
A Studio 5 tagjai – hitvallásuk szerint – mentesek a stiláris előítéletektől, szívesen használnak és integrálnak különböző zenei hatásokat. A tagok korábbi interjúiból ismeretes, hogy a Studio 5-re nem jellemző az extrém kísérletezés: alapvetően fontos számukra, hogy zenéjük utat találjon a közönséghez, miközben olyan műveket komponálnak, melyekre egyformán hathat Bach vagy Liszt művészete, de akár korunk popzenéje is. Krédójuk szerint a hagyomány és az újítás között egészséges egyensúlyt igyekeznek fenntartani, és megmaradnak a két szekértábor közti mezsgyén: nem kívánnak beállni sem a konzervatívak, sem a minden régi értéket elutasító avantgárdak táborába.
Bár az elmúlt évek során több tagcsere is történt, mind az öt alkotó – Bella Máté, Kecskés D. Balázs, Kutrik Bence, Szentpáli Roland és Virágh András Gábor – a budapesti Zeneakadémián végzett. A Studio 5 tevékenysége legfontosabb megnyilvánulási fórumainak a közös szerzői estek számítanak, így a koncertforma megújításán, érdekesebbé, izgalmasabbá tételén is fáradoznak. Volt már olyan hangversenyük, amelyen jelentős szerepet kapott a tánc vagy a vizualitás, főszerepbe került egy hangszercsoport vagy éppen az új műveket bíráló kritikus. Zenéjük befogadása elsősorban nyitottságot igényel, nem előképzettséget – vallják.
Ismert műfajokkal a kísérletezés útján
Bella Máté egyaránt otthonosan mozog a kortárs komolyzene, a popzene és a zenés színház világában: előbbieket kiemelkedő együttesek (többek közt az Ensemble InterContemporain, a London Sinfonietta, az Ensemble Modern és a Budapesti Fesztiválzenekar) megrendelésére írja, könnyűzenei műveit a rádiókban is hallhatjuk, operája és musicaljei pedig a legjelentősebb hazai színházakban szólalnak meg. A Junior Prima díjas, Erkel-díjas és Bartók–Pásztory-díjas Bella jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, akinek missziója az Y és a Z generáció integrálása a klasszikus zenei életbe.
A Studio 5 legfiatalabb tagja Kecskés D. Balázs, aki a Zeneakadémia mellett Firenzében végezte felsőfokú tanulmányait. Saját bevallása szerint zenéje a legkülönfélébb forrásokból táplálkozik: „Szent Ágoston és Friedrich Nietzsche, Franz Schubert és Katy Perry, J. S. Bach és Meredith Monk egyaránt inspirálják”. Neves európai és amerikai együttesek játsszák műveit – legutóbb Komm című oratóriumát és Blue című zenekari darabját fogadta lelkesen a kritika és a közönség –, Bella Mátéhoz hasonlóan az Eötvös Péter Alapítvány mentoráltja volt, elnyert több fontos hazai díjat (Istvánffy Benedek-díj, Junior Prima díj, Junior Artisjus-díj). A Zeneakadémia oktatójaként is tevékeny komponistát manapság az elektronika, a popzene és a mesterséges intelligencia klasszikus zenében betöltött szerepe foglalkoztatja.
Kutrik Bence a budapesti Zeneakadémia előtt San Franciscóban és Torontóban tanult zeneszerzést, hangversenytermekbe szánt művei mellett díjnyertes filmzenét is komponált már, alkotóként fontos alapot jelentenek számára a klasszikus európai hagyományok, de zenei gondolkodásának fókuszában a kísérletezés áll. Ahogyan életrajzában olvashatjuk, jelenlegi kutatása „a zenei folyamatok algoritmizálására irányul, informatikai és mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazásával”.
Szentpáli Roland először tubaművészként hódította meg a világot, hangszerének virtuózaként számos nemzetközi verseny győztese, híres fesztiválok és mesterkurzusok meghívott előadója, oktatója itthon és külföldön. Zenekari muzsikusként a Nemzeti Filharmonikusok tagja, a zenei szaksajtó pedig Twoba nevű hangszer-innovációjától is hangos – ennek köszönhetően állva is játszhatnak végre a tubások. Kamarazenéjére, versenyműveire és más műfajú, apparátusú darabjaira hatással van a népzene és a jazz, de sok egyéb stílust is könnyen integrál kompozícióiban.
Szentpálihoz hasonlóan Virágh András Gábor is hangszeres előadó: a Szent István Bazilika rezidens orgonaművésze, aki orgonistaként és zeneszerzőként is nemzetközi versenyek díjazottja. Alkotóművészként is fontos szerephez juttatja műveiben saját hangszerét, de más műfajban és apparátusra is komponál: írt már szólódarabokat, kamaraműveket, vokális darabokat, zenekari kompozíciókat és egy operát. A Junior Prima díj, az Istvánffy Benedek-díj, a Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíj, az Erkel-díj és az Év Komolyzenei Műve díj után legutóbb Bartók–Pásztory-díjjal jutalmazták munkásságát.
A kortárs zene vérfrissítése tehát garantált. A Studio 5 zeneakadémiai produkciójának koncepciója is jelzi, hogy a patinás tradíció és a csoport tagjai számára is lényeges progresszió megfér egymás mellett, például azon az ősbemutatókban is bővelkedő hangversenyen, amelyen a szerzők izgalmas reflexióit hallhatjuk majd Liszt-zongoraművekre. Egy ilyen koncertélményt vétek lenne kihagyni!
További információk a Liszt Ünnep programjairól tematikus blogunkban, ide kattintva érhetők el.
