A belvárosi Hattyú vigadó, illetve Hattyú- vagy Fehérhattyú-ház néven is ismert épület a 19. század elejéről származik. Később eklektikus stílusban alakították át. Szép boltíves kapualja van. Első emeleti nagyterme (melyet sajnos később kisebb helyiségekre szabdaltak…), az 1800-as évek elejétől Pécs híres tánc- és színházterme volt. Az épület történetének legnagyobb eseményére 1846. október 26-án került sor, amikor falai között Liszt Ferenc zongorázott.
- hirdetés -

Liszt ebben az évben járt másodszor Magyarországon. Ekkorra világhírű művész lett, szinte a mai popsztároknak kijáró fogadtatás övezte mindenhol, Lisszabontól Berlinen át Konstantinápolyig – szinte fel sem lehet sorolni azokat az országot, nagyvárosokat, ahol ebben az úgynevezett nagy virtuóz korszakában koncertezett. Két magyar hangversenykörútja (az elsőre 1839/40 telén került sor) országos szellemi, sőt politikai pezsgést váltott ki a reformkori Magyarországon.
Pécsre 1846 őszén úgy került, éppen pár nappal harmincötödik születésnapja után, hogy jó barátját, Augusz Antalt meglátogatva a közelben, Szekszárdon járt. Ott adott koncertje után kereste fel pécsi muzsikusok küldöttsége, és hívták meg fellépésre. Ennek a történetnek és helyszínének már utánajárt a Kataliszt blog. Liszt a meghívást elfogadta és Scitovszky püspök vendége lett a Pécsett töltött pár napban (majd a Püspöki palotába is ellátogatunk a bloggal).
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
-
-
Hattyú-ház, Pécs – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
Liszt eredetileg egyetlen koncertet szándékozott adni a városban. Ám a régi színházban (épülete ma már nem létezik) október 25-én megtartott hangversenyén olyan hatalmas volt az érdeklődés, hogy másnapra még egy fellépést elvállalt. Erre a második koncertre került sor itt, a Hattyú vigadóban.
Két fellépésének műsorán elsősorban operaparafrázisok szerepeltek.
Az Életképek tudósítása szerint itteni koncertjén – ha lehet – még jobban elbájolta hallgatóságát, mint előző nap a színházban. Előadása után tiszta bevételként 350 pengőforintot adott át a püspöknek jótékony célra. Az összeget a budai-külvárosi temető kápolnájának építésére fordították (1981-ben az egyetemi kollégium megépítése miatt a közben megszüntetett temető kápolnáját lebontották).
Itt elolvashatjuk az Életképek tudósításának érdemi részét, a lap 1846. évi 19., november 11-én megjelent számából – akit érdekel a teljes cikk, a mellékelt két képről az egészet elolvashatja:
„Másnap (october 25.) Pécsre jövén, Scitovszky János, püspök ő exc. fogadá el őt vendégül. Még az nap esti 7 órakor adá első hangversenyét a csinosan elkészített s a német feliratokat magyarral felcserélt városi színházban. Felesleg mondanom, hogy számíthatatlan éljen és kihívás, főleg a magyar daloknál, koszorúzá Liszt „isteni” játékát s élénken tanusítá műértelmét a roppant számmal s távolvidékről is egybegyűlt közönségnek, melly ezúttal, főleg a nővilág, mint valamelly ünnepélyre, szokatlan fényben jelent meg. Miután befejezésül közkívánatra, a közönség folytonos lelkesedése közt, Rákóczy indulóját ismert genialitásával eljátszotta, a szinte jelenlevő P. Horváth Lázár úr, mint L. tolmácsa, jelenté, hogy L. F. általa tudatja a közönséggel, miszerint holnap (oct. 26.) a „hattyú vendéglő-fogadó (!) teremében (tulajdonkép hattyúteremben) déli órákban második hangversenyét adandja – jótékony célra. –[…] – Hangverseny után m. ifj. Majláth Gy. h. főispán termei fogadták be a művészt, fényes estélyre, melly alkalommal a helybeli polg. őrhadak zenekara által igen jeles és szokatlan praecisioval executírozott éjjeli zenével tiszteltetett meg, mi olly mértékben nyeré meg a megtiszteltnek tetszését, hogy Ruszke Dávid, a valóban kitűnő első hegedűst felhivatván, dicsérettel halmozá el s további szilárd buzgalomra serkenté. – Liszt második hangversenye még inkább elragadá a szinte szép számú, leginkább tejfelesekből [???] álló hallgatóságot. A jövedelem meg nem nevezett jótékony célra levén kitűzve, L. a tiszta hasznot (350 pft körül) püspök ő exc. rendelkezése alá bocsátotta, ki, ha jól vagyunk értesülve, azt halottak házára szánta. – Liszt három napot töltvén városunkban, a nevezetességek megtekintése után kitűzött útját folytatá.”
-
-
Az Életkepek 1846. 19. száma
-
-
Az Életkepek 1846. 19. száma
Hogy a szerző „tejfelesek” alatt kiket érthetett, vagy milyen szót rontott el a szedő, ki tudja, de így szerepelt a korabeli újságban… A cikkben kapott egy kis fricskát Liszt állandó kísérője, tolmácsa, Petrichevich-Horváth Lázár, a konkurens Honderű című lap szerkesztője (lásd a második képet). De ő legalább saját lapjában megírta, amit az Életképek nem, hogy második hangversenyén mit játszott Liszt – bár sajnos nem zenetörténeti pontossággal, ráadásul németes nyelvtannal fogalmazott: „Itt, ha lehet, még jobban elbájolá hallgatóit, kivált Normája, Ave Mariája, s a Hattyúdallal.”
Nyilván Bellini Normájára játszott Liszt fantáziát – hogy úgy-e, ahogyan kottában is megmaradt, vagy improvizált – ki tudja… Ave Mariát sokféle változatban írt. A Hattyúdal pedig lehetett Erkel Hunyadi Lászlójának részlete (az opera akkor már készen volt, Liszt látta is a Nemzeti Színházban), de lehetett Schubert-dal átirata. Bármelyik is volt, műsorválasztásában talán a hely neve inspirálta 🙂
A Hattyú vigadó további zenei eseményei közül helyi viszonylatban kiemelkedett az az alkalom, amikor
1862. február 1-jén a frissen megalakult Pécsi Dalárda
itt tartotta bemutatkozó estjét.
Ettől kezdve az országos viszonylatban is kiemelkedő kórus rendszeresen ebben a teremben rendezte úgynevezett „alapszabályszerű” dalestjeit.
Még néhány nagy név az emlékhely zenetörténetéből: hangversenyezett a Hattyú nagytermében gróf Zichy Géza, a félkarú zongoraművész, a Hubay-Popper vonósnégyes és Reményi Ede. Érdekesség, hogy 1891 februárjában az 52. gyalogezred zenekarának itt megtartott koncertjén a Pécsett katonaidejét töltő Kerner István, az Operaház későbbi nagyszerű karmestere és fő-zeneigazgatója játszotta Beethoven c-moll zongoraversenyét.
A Hattyú-ház két legfontosabb eseményéről Liszt profiljával díszített márványtábla emlékezik meg az épület homlokzatán.

Ezen a zongorán játszott Pécsett Liszt – forrás: tgyoblog.wordpress.com
Mai posztom kiemelten a Hattyú épületéről szólt. Aki Liszt pécsi három napjának teljesebb krónikáját szeretné, arról itt részletesebben olvashat. Innét vettem kölcsön Liszt Pécsen használt zongorájának fényképét, amelyet ma a Leőwey Klára Gimnáziumban őriznek.
Források:
Kolta János: Pécs. Bp. Panoráma, 1975
Nádor Tamás: Zenei emlékhelyek Pécsett. Pécs, 1974
Nádor Tamás: Zenés esték a Mecsekalján. Pécs, 1979
Nádor Tamás: Pécs zenei krónikája. Pécs, 1995
Nádor Tamás: Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Pécs-Baranya. Pécs, 1986
Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982