Kutatóként kaptam meghívást a neves JEN /Jazz Education Network/ konferenciára – ami idén Georgia államban, Atlantában került megrendezésre január 8-12. között. Előadásomnak a: „The Hungarian Taste of Jazz Stands at the Crossroads of Folksongs, Bartók and Balkan Rhythm with American Style” címet adtam. Társelőadóként férjem, Csuhaj Barna Tibor is elkísért. Projektünket a Fulbright Hungary támogatásával tudtuk megvalósítani.

- hirdetés -

Témámban a hazai jazznek azt az oldalát próbáltam bemutatni, amire nagy hatással volt nemcsak a magyar, hanem a szomszédos országok népzenéje, és ezen keresztül Bartók zenei világa is.
Az előadásra való felkészülés valójában egy igen szerteágazó kutatás volt; zenei és írott anyagok összegyűjtése és azok tanulmányozása mellett fontosnak tartottam interjúkat készíteni olyan muzsikusokkal, akik ennek az irányzatnak a legelhivatottabb képviselői.

A teljesség igénye nélkül kiemelném Dresch Mihály (szaxofon) Lukács Miklós(cimbalom), Oláh Kálmán (zongora), Borbély Mihály (szaxofon), Binder Károly (zongora), Szabó Dániel (zongora) Balázs Elemér (dob), Balázs József (zongora) és Baló György (dob) Karosi Júlia (ének), Hajdú Klára (ének) nevét. A jazz történeti és elméleti munkában nagy segítségemre volt Turi Gábor újságíró és Párniczky András jazz gitáros.

Az interjúk készítése nagyon érdekes, élvezetes munka volt, rengeteget kaptam ezekből a személyes beszélgetésekből, melyek a zenei hitvallás nagyon őszinte és mély megnyilatkozásai voltak. Gyakorlatilag ezek adták meg a kutatás fő irányát, zenei, történeti és ideológiai, azaz az előadóművészek belső indíttatásainak tekintetében.

Itt emelnék ki egy idézetet Lukács Miklóstól, aki a fő kérdést így fogalmazta meg:

„Hogy mitől lesz magyaros íze a mi jazzünknek? Talán attól, hogy a mi népzenénk atitüdje hozzájárult a műfaj hazai karakteréhez. Ez nem áll távol attól, ahogy az afro-amerikai népzene befolyásolta a műfajt.”

Ilyen gondolatok mezsgyéjén göngyölítettem fel a „Hungarian Taste” jazz történetét, zenei fejlődését és sokszínűségét. Így került be a kutatásomba pl. Kodály és Bartók pedagógiai munkája, a kávéházi cigányzene vitathatatlan szerepe a jazz terjesztésében, Szabados György zenei-ideológiai hatása, a népi hangszerek szerepe ebben a stílusban, és még sok más tényező.

Fontosnak tartottam kiemelni azokat az amerikai jazz muzsikusokat, akikre nagy hatással volt Bartók Béla, valamint azokat a magyar jazz zenészeket, zeneszerzőket, akik Amerikában futottak be nagy karriert.
Mivel poszter előadásra kaptam felhatalmazást, így a legnagyobb feladatot az jelentette, hogy minden kutatási anyagomat hogyan tudom egy nagy „A0” méretű lapon vizuális formában megjeleníteni. Ebben nagy segítségemre volt Csuhaj Barna Kincső grafikai szerkesztő munkája.

A konferenciának a Hyatt Regency Atlanta adott helyet, ami nemcsak egy gyönyörű, négy csillagos szálloda, hanem egy hatalmas konferencia központ is, koncerttermekkel, rengeteg előadóteremmel. Megbecsülni is nehéz hányan látogatták meg, illetve vettek részt a konferenciával egybekötött fesztiválon, de nem járhatok messze az ezres, vagy talán annál is nagyobb létszámtól. A résztvevők-fellépők között voltak fiatalok, iskolások, és egészen profi, világhírű művészek is, akik már nagyon sokat letettek a jazz műfaj asztalára.

A programok, melyek négy napon keresztül reggel 9-től késő éjszakáig tartottak, is igen változatosak voltak, előadások, koncertek, workshopok közül lehetett válogatni a közönségnek, és a konferencia résztvevőinek. A szálloda egyik hatalmas termében a jazz oktatás szinte összes amerikai intézménye standokkal állt az érdeklődők rendelkezésére, valamint a hangszergyártók és kottakiadók is szép számmal képviseltették magukat.

Az egyik nagy előnye ennek az eseménynek az volt, hogy lehetőség nyílt a szakemberek, előadóművészek közötti kapcsolatépítésre. Több olyan jazz művésszel és oktatóval kerültem személyes kapcsolatba, akiket eddig csak hírből ismerhettem, mint pl. Judy Niemack (Hochschule für Musik „Hanns Eisler“Berlin), David Scott (Berklee College of Music), Dena DeRose (University of Music and Performing Arts Graz, Austria).

A konferencia utolsó napján a magyar prezentáció posztere előtt is sok volt a kíváncsiskodó, és rengeteg kérdésre igyekeztünk kielégítő választ adni. Úgy érzem – elsőként Magyarországról – sikerült felkelteni az érdeklődést a magyar népzene, és Bartók ihlette jazz, és annak sajátosságai iránt.

Bízom benne, hogy ez az előadás egy nyitóakkordja egy olyan együttműködésnek, ami nagyon előremutató, gyümölcsöző lehet a magyar jazz művelése és annak oktatása terén. Dr. Lou Fischer a szervezet egyik alapítója, és Monica Herzig zongorista (Jam Music Lab, Vienna, Austria), a poszter prezentációk fő szervezője elmondta, hogy örültek a magyar jelentkezésnek, mert úgy érezték, hogy a JEN konferenciának is nyitnia kell az Európai jazz irányába.

A szerző Lakatos Ágnes DLA, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének egyetemi docense.