Liszt 1844 októberében érkezett Madridba, hogy a Művészeti és Irodalmi Társaság székházában koncertet adjon. Összesen másfél hónapot töltött a spanyol fővárosban, ahol hamar meghódította a helyi közönséget, sőt, a királynő kegyeit is elnyerte. Koncertjeinek emlékét ma is márványtábla őrzi Madrid belvárosában, a Palacio de Villahermosa falán.
A spanyolországi körút
Liszt Ferenc (1811-1886) spanyolországi körútjának terve dél-franciaországi turnéja alatt, 1844 nyarán kezdett körvonalazódni. A koncertek bevétele jól jött volna Beethoven bonni emlékművének elkészítéséhez – amire Liszt már egy ideje gyűjtött –, ráadásul
az Ibériai-félsziget még „szűz” terület volt az európai zenészek számára,
így meghódítása a művész hírnevének és presztízsének növekedését is szolgálta volna. Liszt egyébként is levegőváltozásra szorult, hisz éppen túl volt egy fájdalmas szakításon gyermekei anyjával, Marie D’Agult grófnővel.
Az első elképzelések szerint csak Madrid, Cádiz és Lisszabon városaiban lépett volna fel, végül a siker láttán félév alatt legalább kilenc településen, mintegy negyven koncertet adott.
Elsöprő siker az első koncerten
A zeneszerző 1844 októberében érkezett meg Madridba a Művészeti és Irodalmi Társaság (Liceo Artístico y Literario) meghívására és a társulat székhelyén, a Palacio de Villahermosa szalonjában adta első koncertjét 1844. október 28-án.
Liszt erre az alkalomra a kor és a helyi lakosság zenei ízlésének megfelelő repertoárt választott. Elhangzott több operarészlet, polka és mazurka, végül spanyol népi dallamok inspirálta improvizációkat adott elő – mindezt egy szál zongorán. A siker nem maradt el: „a lelkesedés akkora volt, hogy a taps megszakítás nélkül dübörgött (…) soha nem tapasztaltunk ilyen hevességű spontán művészi lelkesedést a madridi közönség körében” (La Esperanza, 1844. október 29. kedd).
Liszt egyetlen koncerttel bebizonyította a madridi közönségnek, hogy a zongora képes egy teljes zenekarral vetélkedni.
El Heraldo című lap korszakos horderejű eseménynek értékelte Liszt koncerjét. „Nem régen még nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget a zongorának, és úgy véltük, hogy csupán a zenei tanulmányok megkönnyítésére és a zenekarok kísérésére szolgál az összejöveteleken”.
Bankett és babérkoszorú
A sikert követően az előadó további négy koncertre kapott kecsegtető ajánlatot a Teatro del Circo, az akkori legnagyobb színház igazgatójától. Liszt elfogadta a felkérést, ami következtében madridi tartózkodása a tervezettnél jóval hosszabbra sikerült. A koncertekre október 31-én, november 2-án, 5-én és 9-én került sor. Az elismerés egyszer sem maradt el, az egyik előadás után Liszet még egy babérkoszorúval díszített arany medállal is megajándékozták.
Közben bankettet is szerveztek a tiszteletére, a kor egyik nagy presztízsű fogadójában, a Genieysben. Anno itt szállt meg Rossini is, és kezdett bele a Stabat Mater megírásába, amikor A Sevillai borbély bemutatójára Madridba utazott 1831-ben.
A király palotában
A spanyol királynő, II. Izabella szenvedélyes zenerajongó és mecénás hírében állt, nevéhez nem kisebb jelentőségű intézmény, mint a madridi Operaház építése fűződik. Nem csak zongorázott, de állítólag egész jó hangja is volt, amit olykor a palotában rendezett összejövetelek során – válogatott közönség előtt – meg is mutatott. Nem csoda hát, hogy megragadta a kínálkozó alkalmat, hogy a mestert is meghívja.
A koncertre november 7-én, csütörtökön került sor a királyi palotában. Az este nyolc órára tervezett esemény, a „soirée musical”, az akkor tizennégy éves királynő késésének következtében fél óra csúszással kezdődött. A közönség soraiban az II. Izabellán kívül ott volt még húga, nagybátyja, két unokatestvére és az anyakirálynő is. Az előadók között szerepelt több énekesnő, a királyi kápolna énekesei valamint több spanyol művész is, de „az est hőse” maga Liszt Ferenc volt. A három részből álló koncert brilliánsan sikerült, és egészen hajnalig elhúzódott. Néhány nappal később II. Izabella egy drágakövekkel kirakott brossal és a III. Károly-rend rendkívüli keresztjével ajándékozta meg a művészt.
A turné folytatása
Liszt Ferenc összesen kilenc koncertet adott a fővárosban, majd 1844 decemberében Andalúzia felé vette az irányt. Mintegy félév alatt végigjárta Spanyolország legtekintélyesebb városait, nem kis hatást gyakorolva a helyi társadalmi és kulturális – főleg zenei – életre. Ám a művész sem maradt érzéketlen a spanyol kultúra iránt.
Sevillában először Murillo festményei, majd a katedrális nyűgözték le, ez utóbbit ottartózkodása során minden nap meglátogatotta. Koncertezett színházban, múzeumban, a legkülönbözőbb koncerttermekben, közben magába szívta a helyi dallamokat, melyeket improvizációhoz, majd a későbbiekben új szerzeményeihez is felhasznált. Liszt turnéjának emlékezete azóta is él a helyi zenei körökben. Spanyolországi útját a Fundación Juan March 2015-ben idézte meg egy koncertsorozat során, amelybe bele is hallgathatunk.
A blog támogatója az idén 30 éves Cervantes Intézet:
- Ha érdekel a spanyol kultúra, iratkozz fel a Cervantes Intézet hírlevelére!
- További madridi érdekességekért kattints a szerző blogjára!
