Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Backstage A Magyar Nemzeti Múzeum kincsei – Új blog indult a Papagenón

A Magyar Nemzeti Múzeum kincsei – Új blog indult a Papagenón

Legújabb blogunkban a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai – régészek, történészek, muzeológusok, restaurátorok – izgalmas bejegyzések formájában tárják az olvasók elé legújabb kutatási eredményeiket.

A tárgyak új élete – honfoglalás kori csüngők Tiszavasváriról

- hirdetés -

Mi történik akkor, ha egy számunkra kedves tárgy megsérül, eltörik, használhatatlan lesz? Ilyenkor vagy fájó szívvel megválunk tőle, vagy megpróbáljuk menteni a menthetőt: új rendeltetést keresünk neki. Nem lehetett ez másként a magyar honfoglalás korában sem.

- hirdetés -

A tárgyak ilyen jellegű másodlagos felhasználására utalhatnak például letört és lereszelt függesztőfülek, utólagosan bevert szegecsek, vagy a felvarráshoz szükséges, később kialakított lyukak. A honfoglalás korában sokszor kaptak új szerepet például a zsákmányszerző hadjáratok során megszerzett pénzek.

Ezeket a valaha fizetőeszközként használt tárgyakat a sírok tanúsága szerint nem ritkán lószerszámzatra, ruhára, csizmára, esetleg – az elhunyt lelkét a túlvilágon lakó gonosz szellemektől, vagy éppen az eltemető közösséget annak ártó tekintetétől védő – halotti lepelre vagy szemfedőre is felvarrták.

Az átfúrt érmek mellett ugyanakkor számos egyéb, korábban más funkcióval rendelkező tárgytípus már átalakítva, új rendeltetésének megfelelően került a korabeli temetkezésekbe. Szerencsére ezek méretéből, kialakításából, jellegzetes díszítéséből sokszor korábbi szerepükre is következtethetünk.

 

Növényi mintával díszített levél alakú csüngők Tiszavasvári-Aranykerti tábláról - Forrás: MNM
Növényi mintával díszített levél alakú csüngők Tiszavasvári-Aranykerti tábláról – forrás: MNM

Az első képen látható levél alakú csüngők Tiszavasvári-Aranykerti tábla lelőhely (mai nevén Szorgalmatos-Aranyoskerti tábla) egyik temetkezéséből származnak. A sírban egy három-négy éves korában elhunyt gyermek csontváza mellől négy darab, vékony lemezekből kivágott csüngő látott napvilágot. A két kisebb méretű, díszítetlen darab – melyeken két-két lyuk szolgált a felvarrásra – deréktájról, míg az aprólékos díszítésű nagyobbak a mellkas környékéről kerültek elő.

Utóbbiak aranyozott hátterük, poncolt, palmettamintás díszítésük és kialakításuk alapján eredetileg jó eséllyel – az előkelő női sírokból ismert – lemezes hajfonatkorongok lehettek. A rajtuk megjelenő növényi motívum ráadásul igen szoros párhuzamot mutat egy konkrét lelet, az Anarcs-Czóbel birtokról (mai nevén Ajak-Czóbel birtok) származó hajfonatkorong életfa-ábrázolásával.

Ide kapcsolódik:
Női alkotók, női tapasztalatok - Új virtuális kiállítással jelentkezik a Nemzeti Múzeum

A tárgyakat síron belüli helyzetük, illetve felerősítésük módja (a lemezzel egybefüggő, szalagszerű, hurkot formázó fül) alapján leginkább nyakláncon (2. kép), esetleg ruházaton viselhették.

A kunszentmártoni lánc és szív alakú csüngő rekonstrukciója, kiegészítve a tiszavasvári tárgyakkal - Forrás: MNM
A kunszentmártoni lánc és szív alakú csüngő rekonstrukciója, kiegészítve a tiszavasvári tárgyakkal – forrás: MNM

Az ezekhez hasonló, nem ritkán aranyozott ezüstből készült levél vagy szív alakú díszeket nemcsak ékszerként vagy ruhadíszként használták, hanem a lószerszámzatot is ékesíthették velük. A tiszavasvári darabokat minden bizonnyal olyan tárgyakból vághatták ki, amelyeket valószínűsíthető sérülésük ellenére is értékesnek és szépnek tartottak ahhoz, hogy bár kissé átalakítva és más szerepben, de továbbra is használják őket.

  • A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Tár, Honfoglalás kori gyűjteményének munkatársa
  • Fedezd fel a tiszavasvári, anarcsi és kunszentmártoni lelőhelyeket az MNM Régészeti Adatbázisában is!

Ajánlott irodalom:

Révész, L., Honfoglalás kori temető Tiszavasvári-Aranykerti táblán. JAMÉ 47, 2005, 161–213.

Horváth, C., Győr és Moson honfoglalás és kora Árpád-kori temetői és sírleletei. [Kovács, L., Révész L. (szerk.): Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 8.]. Szeged 2014.

Tóth, A., A nyíri mezőség a 10-11. században [Kovács, L., Révész L. (szerk.): Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 7.]. Szeged 2014.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.