Blogunkban a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai – régészek, történészek, muzeológusok, restaurátorok – izgalmas bejegyzések formájában tárják az olvasók elé legújabb kutatási eredményeiket. Ezen a héten a régészet digitálizálási lehetőségeinek rejtelmeibe avatnak be minket.
A digitalizáció az élet minden területén utat tör magának, ez alól a régészet sem lehet kivétel. Egy korábbi bejegyzésünkben a digitális régész elképzelt alakján keresztül mutattuk be az innovációs lehetőségeket. A gyakorlatban a digitális régészet azonban nem egyetlen személyen keresztül, hanem a résztvevők összehangolt csapatmunkájával valósul meg, és egy olyan szemléletet, megközelítést takar, amely a rendelkezésre álló erőforrások ismeretében és az adott szituáció függvényében teret enged a hagyományos módszerek újragondolásának. Cseréljük le a papírt tabletre? Ragadjunk érintőtollat a ceruza helyett? Választ kaphatunk kérdéseinkre, ha kivonulunk együtt a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának feltárására, a budapesti Bem térre!
Felgyorsult világunkban alapvető jelentőségű az információ gyors áramlása, információt pedig adatokból nyerhetünk. Itt lép képbe a térinformatika tudománya, amely a helyhez kötött adatok gyűjtésével, kezelésével, elemzésével, megjelenítésével foglalkozik. A régészeti adatok is helyhez kötöttek, ráadásul az, hogy hol kerül elő valami, egy teljesen objektív, viszonylag egyszerűen megállapítható jellemző. Így célszerűen
a hely lehet egy olyan összekötő kapocs, amellyel a változatos formájú, különböző típusú, eltérő korú régészeti jelenségeket egyetlen rendszerbe tudjuk integrálni.
A feladat ezért egy térinformatikai rendszer létrehozása. A Bem téren ilyen rendszert valósítottunk meg a régészeti jelenségek leírására szolgáló stratigráfiai lapok digitális változatának létrehozásával. Az adatok rögzítése nem papíron, hanem tableten, adatbázisban történik, amelyhez interneten keresztül bármikor, bárhonnan csatlakozhatnak a felhasználók. Ennek köszönhetően nem nehezen kereshető lefűzött papírkötegekben vagy zsebek mélyén rejtőző jegyzetfüzetekben kell információ után kutatnunk, hanem átlátható, könnyen hozzáférhető térinformatikai adatbázisban.
A digitális stratigráfiai lap mellett a térinformatikai megközelítés más területen is szerepet kap a Bem téri feltárás dokumentálása során.
Igyekszünk újszerű munkafolyamatokat bevezetni, elsősorban a rajzolás kapcsán.
A hagyományos gyakorlat szerint a jelenségekről milliméterpapíron készülnek rajzok, ehelyett azonban fényképekből előállított, a valós méreteket tükröző ortofotók, ortomozaikok is használhatók átrajzoláshoz, ez a lehetőség különösen a drónok elterjedésével került előtérbe. A kívánt eredmény elérése érdekében a fényképezés során több feltétel teljesülésére is ügyelni kell.
A fotózás során lehetőleg állandó, kiegyenlített fényviszonyokra van szükség, a változó fény, a túlságosan sötét, árnyékos vagy a világos, kiégett részek egyaránt rontják a vizuális és a geometriai pontosságot. A textúra apró részleteinek optimális minőségű rögzítése a fotózott felületre közel merőleges kameraállásból készített felvételekkel lehetséges. A fényképeken szereplő ismert koordinátájú illesztőpontokkal a valóságnak megfelelő térbeli elhelyezés biztosítható.
Az ortofotók átrajzolására több módszer közül választhatunk. Kinyomtatva, fólia ráhelyezésével átrajzolhatjuk őket a helyszínen. Talán ez a legbefogadhatóbb eljárás a klasszikus rajzoláshoz ragaszkodók számára, és már vannak előzményei a régészetben, alkalmazására a Bem téren is rendelkezésre áll minden eszközünk. Ekkor eredményül egy analóg rajzot kapunk, amelyet a milliméterpapíros rajzokhoz hasonlóan utólag digitalizálhatunk.
Másik lehetőség, ha rögtön digitális vektorrajzot állítunk elő. Ez történhet a terepen, tabletet használva, vagy a terepen készült értelmező skiccek felhasználásával az irodában. Utóbbi eljárás gördülékenyebbé tehető digitalizáló táblákkal, amelyek nagy felbontású fotók kiváló megjelenítésére, és akár művészi kivitelű rajzok elkészítésére is alkalmasak. Módszertől függetlenül, a Bem téri feltárás kész vektorrajzait a stratigráfiai lapokhoz hasonlóan adatbázisban tároljuk, így térinformatikai szoftveren keresztül könnyen elérhetők.
Egy új szemlélet meghonosítása természetesen nem varázsütésre végbemenő folyamat, elhivatottságot, kitartást, türelmet követel meg minden résztvevőtől. A régészet digitalizációja a ’90-es években kezdődött meg Magyarországon, az akkor jellemző irodai utófeldolgozásra korlátozódó szereptől indulva az informatika fejlődése ma már a valós idejű terepi alkalmazások széles köre előtt is megnyitotta az utat.
Az említett feltárás példázza, hogy ceruza és érintőtoll megfér egymás mellett, és talán azt is mondhatjuk, hogy tettünk egy lépést a modernizálásra megérett dokumentálási gyakorlat megújítása felé. A jövőben a digitális régészet általánossá válhat, a fokozatos átalakulás végén reményeink szerint a hagyományos, papíralapú gyakorlathoz képest átláthatóbb, a szakemberek együttműködését megkönnyítő rendszer születik.
A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának munkatársa
Fotók: Takács Márton és Balogh Árpád – MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság
Tájékoztató irodalom
• Averett, Erin Walcek–Counts, Derek B.–Gordon, Jody Michael (eds.): Mobilizing the Past: Recent Approaches to Archaeological Fieldwork in a Digital Age. Grand Forks 2016.
• Hatzopoulos, John N.–Stefanakis, Dimitrios–Georgopoulos, Andreas–Tapinaki, Sevasti–Pantelis, Volonakis–Liritzis, Ioannis: Use of various surveying technologies to 3D digital mapping and modelling of cultural heritage structures for maintenance and restoration purposes: The Tholos in Delphi, Greece. Mediterranean Archaeology and Archaeometry 17/3 (2017) 311–336.
• Holl Balázs–Pusztai Tamás: Térinformatika alkalmazása a régészeti feltárásokon. In: Müller R. (szerk.): Régészeti kézikönyv. Budapest 2011, 321–375.
• Raczky, Pál–Czajlik, Zoltán–Marton, Ádám–Holl, Balázs–Puszta, Sándor: GIS and the evaluation of rescue excavations along the M3 Motorway in Hungary. Documenta Praehistorica 24 (1997) 157–170.
• Zakrzewski, Piotr: Geodesy and photogrammetry in archaeology. Advanced documentation methods used by the Kuwaiti–Polish Archaeological Mission. In A. Pieńkowska, A.–Szeląg, D.–Zych I.(eds.): Stories told around the fountain. Papers offered to Piotr Bieliński on the occasion of his 70th birthday. Warsaw 2019, 759–776.
