• Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
PAPAGENO.HU
SHOP
PRESTO
PLAY
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • FSZEK Zenei Gyűjtemény
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • LFKZ 60
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • 10. Színházi Olimpia
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Táncművészet felsőfokon
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • VEB 2023
  • Verdi-dosszié
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
PAPAGENO.HU
SHOP
PLAY
PRESTO
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Múlt századi csillagok Színház Zene

A magyar szopránok csúcstartója – Orosz Júlia

Szerző: Papageno2022. október 19.
Facebook Twitter E-mail
Orosz Júlia
Orosz Júlia - forrás: az Operaház Facebook-oldala

1908. március 3-án született, és 1997. október 19-én hunyt el Orosz Júlia Kossuth-díjas operaénekes, aki – a magyar szopránok között csúcstartóként – több mint nyolcvan szerepet formált meg a Magyar Állami Operaház társulatának tagjaként.

Orosz Júlia 1908. március 3-án született Budapesten. Már kislányként kitűnt gyönyörű hangjával, így szülei támogatásával a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének tanszakára iratkozhatott be. Tizenkilenc éves volt, amikor csodálatos hangja előbb francia városok közönséget kápráztatta el, majd alig húszévesen a székesfővárosi zenekar tehetségvédelmi koncertjén is bemutatkozott.

Színpadra legelőször Mozart Don Giovanni című operájának Elvira szerepében lépett a mai Erkel Színház elődjében, a Városi Színházban. Az ifjú énekesre csakhamar a Magyar Állami Operaház is felfigyelt, és 1929-ben ösztöndíjat ajánlott számára, az operaházban a következő évben Mozart Szöktetés a szerájból című operájának Blonde szerepében debütált.

A társulatnak csaknem négy évtizedig volt a tagja, 1969-ig magánénekese, vezető lírai szopránja, később örökös taggá választották.

Az egyik legsokoldalúbb szoprán műfajtól függetlenül lírai és drámai szerepekben egyaránt kiemelkedőt nyújtott, többi kortársa közül elsősorban tökéletes énektechnikájával emelkedett ki. Zenei repertoárja széles skálán mozgott, kiváló külső adottságai mellé színészi tehetség is párosult: „királynői” személyisége az élet szeretetét tükrözte.

Orosz Júlia pályafutása alatt számos európai operaházban fellépett vendégként. Elsősorban Mozart és Puccini stílusa állt hozzá közel, szívesen alakított érzékeny lelkű, szenvedő, lírai hősnőket. Drámai Verdi-hősnőt soha nem énekelt, mert ezt alkatától idegennek tartotta, egyetlen színpadi Erkel-szerepe Gara Mária volt a Hunyadi László című operában, és többször dirigálta őt Otto Klemperer Wagner-operákban. Legemlékezetesebb szerepei: Desdemona (Verdi: Otello), Margit (Gounod: Faust), Susanna (Mozart: Figaro házassága), Puccini operáiban Mimi (Bohémélet), Cso-cso-szán (Pillangókisasszony), Liu (Turandot) és Tosca.

A könnyedebb műfaj sem állt tőle távol, emlékezetest nyújtott nagyoperettek temperamentumos szubrettjeként; több Lehár-operett és daljáték bemutatóján énekelt a szerző vezénylete mellett, és maradandót alkotott Johann Strauss-zeneművekben is.

1966-ban a rádióban vele készült az első kísérleti sztereó hangfelvétel, amelyen operaáriákat énekelt az MRT szimfonikus zenekar kíséretével.

Az énekléstől saját elhatározásából vonult vissza, amikor hangja még teljességében csillogott. Kiemelkedő művészi teljesítményéért 1953-ban érdemes művész címmel tüntették ki, 1959-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1956-ban kapta meg. 1994-ben művészi pályája elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

Orosz Júlia életének 90. évében, 1997. október 19-én halt meg Budapesten. 2010-ben emléktáblát avattak a XIII. kerületben egykori Hollán Ernő utcai otthona falán.

Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga

opera szoprán orosz júlia
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésKamasz időutazók a Pagonyban – Abszolút Töri sorozat
Következő bejegyzés Szinetár Miklós: „Több szerencsém volt, mint sok kortársamnak”

Ajánlott Bejegyzések

Bakos-Kiss Gábor
Intermezzo

Bakos-Kiss Gábor marad a Győri Nemzeti Színház igazgatója

2023. március 29.2 perc olvasás
Kurt Elling - forrás: BJC
Promóció

Kurt Elling klubkoncert és további százötven program a Budapest Jazz Clubban tavasszal

2023. március 29.3 perc olvasás
Bartók Béla
Etno magazin

Hallgasd meg Bartók Béla fonográfhengereit a Néprajzi Múzeumban!

2023. március 29.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Kurt Elling - forrás: BJC Promóció

Kurt Elling klubkoncert és további százötven program a Budapest Jazz Clubban tavasszal

Kemény Zsófi - fotó: Gálos Mihály Samu Promóció

Kávékantáta a Három Hollóban

Shirley Valentine - Balsai Móni - forrás: Centrál Színház Promóció

Ők a 2023-as MOST FESZT díjazottjai

Promóció

Új szakma született – A videójáték-zene meghökkentő története – II.

Káel Csaba, Herboly Domonkos, Zsoldos Dávid és Kovács Géza NFZ 100

100 éves a Nemzeti Filharmonikus Zenekar – Új sorozat indul a Papagenón

Budapesti Strauss Zenekar Promóció

Tavaszi keringővarázs – A Budapesti Strauss Zenekar koncertje a MOMkultban

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.