Az Európai Hidak fesztivál filmes programjának alkotásai a berlini fal építésének évétől kalauzolnak végig az elmúlt évtizedek történelmén. A sorozat Szalay Péter tavaly készült Nincs parancs! című dokumentumfilmjével indul szeptember 17-én, majd négy nagyszabású alkotással idézi meg „a maga furcsaságában is vonzó” város miliőjét.
„Olyan filmeket kerestünk, amelyek nem egyszerűen Németországot, hanem elsősorban Berlint mutatják meg” – fogalmaz Réz András filmesztéta. A felvetésre, hogy a választott alkotások többsége – közvetlenül vagy áttételesebb módon – a berlini fal témája körül forog, azt feleli: „A szégyenletes 1961-es esemény után Berlinben évtizedekig meghatározó volt a kettéosztottság, amely így vagy úgy megjelenik a történetek többségében.”
A vetítések házigazdája hozzáteszi: „Az Egy, kettő, három című Billy Wilder-film Berlinben forgott éppen, amikor felhúzták a falat, így a munkát a stúdióban kellett befejezni. A vetítéssorozatot záró Good Bye, Lenin! pedig – bár 2003-as alkotás – éppen arra kíváncsi, hogy miként lehet megbirkózni a fal leomlását követő szabad világ konfliktusaival. Hogy van az, hogy ami tegnap még tilos volt, az ma kötelező?! Az emberöltőnyi monstrum szelleme tehát még évtizedekkel a lebontása után is ott kísért az életünkben, a történeteinkben.”
„A Harmadik Birodalom pusztítása előtt Berlin igazi filmfőváros volt, minden valamirevaló filmesnek akadt ott dolga. Ezúttal nem az volt a célunk, hogy az alkotásokban magyar–német átjárásokat keressünk. Ennek ellenére akadnak érdekességek: a már említett Billy Wilder-filmet az azonos című Molnár Ferenc-egyfelvonásos ihlette. A rendező az Osztrák–Magyar Monarchia idején a mai Lengyelország területén született, Bécsben tanult, és Berlinben lett belőle forgatókönyvíró. A Maria Braun házasságában pedig az 1954-es labdarúgó-világbajnokság 3:2-re végződött NSZK–Magyarország mérkőzésének közvetítése szól.”
Réz András hangsúlyozza: a város szellemét igyekeznek megidézni. „Különösen izgalmas, ha megpróbáljuk rekonstruálni a kort, amelyben egy film született. Milyen gondolatok foglalkoztatták akkoriban az embereket? Hogyan nézett ki a mozi világa? Így a 21. századi szűrőnkön túllépve csodálkozhatunk rá például arra, hogy a Maria Braun házassága hogyan néz szembe a múltunkkal.” Bár a filmesztéta csak egyszer járt Berlinben, úgy véli: ezek az alkotások megragadják a város sajátos miliőjét. „A vetítéssorozat a fal felépülésének évében készült filmmel indul, és a végén eljut a város összenyitásának hétköznapi kalandjaihoz.”
A Berlin felett az ég minden bizonnyal az egyik legszebb film, amelyet a városról és a városban forgattak – jegyzi meg. „Wim Wenders munkája végtelenül lírai alkotás, egy nagyváros szimfóniája. Egy városé, amely a maga furcsaságában, néha csúnyaságában tud végtelenül vonzó lenni. Ha figyelmesen nézzük, azt is látjuk, hogyan szivárgott be Amerika ebbe a világba, hogy ez már egy másik Berlin. Ráadásul gyönyörű, ahogyan a szürke világ megtelik érzelmekkel, és kiszínesednek a filmkockák.”
