Romantikus zongorista-zeneszerzők magukkal ragadó művei csendülnek fel a Miskolci Szimfonikus Zenekar január 22-i estjén a Müpában, a magyar kultúra napján. Ahogyan a Felfedezések sorozat koncertjein megszokhattuk, a vezető hazai szimfonikus zenekarok egyike ezúttal is kiemelkedő fiatal muzsikusokat lát vendégül, velük most köthetünk ismeretséget, az első találkozás várakozásával, izgalmával. Szintén a hagyomány része, hogy a műsorban egy ritkán hallható remekmű is megszólal.

- hirdetés -

A ritkán hallható remekmű Dohnányi Ernő 1909-ben keletkezett fisz-moll szvitje lesz, amelyet Bartók „finom mesterségbeli tudást és csodálatos arányérzéket eláruló” zeneként jellemez egyik írásában. Dohnányi ebben a nagyszerű művében mindvégig megőrzi a rá jellemző eleganciát, varázsos hangszíneket keverve ki a zenekar palettáján; a darab mind a négy tétele egy-egy gyöngyszem. 

Az elsőben mintha Erkel Hunyadi László-nyitányának egyik motívuma visszhangozna, de igazán különleges a harmadik is, amelyben a zeneszerző a kuruc kor jellegzetes hangszerét, a tárogatót idézi meg modern hangszereken, nosztalgikus hangvétellel.

A műsor első számaként minden idők talán legromantikusabb versenyműve csendül fel: Rachmaninov 2., c-moll zongoraversenye. Dallamai csodálatos karriert futottak be a slágerlisták világában is: Frank Sinatra 1945-ben írt néhány üteméből egy dalt, de még ennél is nagyobb sikert aratott Céline Dion, aki a második tétel egy szakaszát dolgozta fel szívbe markoló balladaként (egy 1975-ös slágert felmelegítve). 

A százötven éve született és nyolcvan éve elhunyt Szergej Rachmaninov csodakompozícióját az az Anton Gerzenberg szólaltatja meg, aki a 2021-ben megrendezett zürichi Anda Géza Zongoraverseny győzteseként robbant be a nemzetközi zenei életbe, és ebben az évadban ausztriai és németországi koncertturnén adja elő Ligeti György összes zongoraetűdjét, a zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából.

Török Levente – forrás: Müpa magazin

A két mű között Liszt Ferenc egyik mitológiai — de a szerző művészi elhivatottságát, messianisztikus küldetéstudatát ismerve bátran állíthatjuk: önéletrajzi — ihletésű szimfonikus költeménye hangzik el, a Prométheusz. Az eredetileg színműhöz készült nyitány esszenciáját az alkotó így fogalmazta meg a partitúra előszavában: „Szenvedés és dicsőség”. 

Az est karmestere Liszthez hasonlóan Magyarországról elszármazott, Európát járó muzsikus. Török Levente már eddig is világhírű dirigensek, például Simon Rattle és Teodor Currentzis asszisztenseként, valamint az Ulmi Színház első karmestereként dolgozott, ettől az évadtól kezdve azonban a Mecklenburgi Állami Színház első karmestereként folytatja munkáját.