Ajánlónkban olyan könyvek szerepelnek, melyek segítségével helyet foglalhatnak Wagner asztalánál, ellátogathatnak a Bach házaspár otthonába, és megtudhatják, hogyan változtatták meg a világot Mahler szimfóniái. Ezenkívül olvashatnak egy zene ihlette szerelemről és a táncházmozgalom évtizedeiről.

- hirdetés -

Walkürök és receptek – Daphne Wagner, Tilman Spengler, Barbara Lutterbeck: Vendégségben Wagnernél

Wagner életének két nagy szenvedélyét közismerten a zene, illetve a női nem jelentette. Mellettük azonban egyéb élvezetes tevékenységekben is kedvét lelte, így például szeretett jókat enni-inni és másokat is vendégül látni. Erről idéz fel családi legendákat a zeneszerző dédunokája, Daphne Wagner, akinek visszaemlékezéseit két szerzőtársa segített sajtó alá rendezni. A Wagner család életének legfontosabb színhelyéül a bayreuthi Villa Wahnfried szolgált, a komponista és felesége, Cosima Liszt itt adott rendszeresen vacsorát a barátoknak és kollégáknak.

Ezeknek a vendégségeknek a menüiből ismerhetünk meg harminc, gyönyörű fotókkal illusztrált receptet az almás sörlevestől a szalonnával tűzdelt nyúlgerincen és a lipcsei zöldséges egytálon át a narancsos palacsintáig és a rózsalevelekkel díszített áfonyakrémig. Sőt, hamarosan meg is kóstolhatunk néhány fogást, mert az idei Wagner-napok étlapját ezek közül a receptek közül állították össze.

Daphne Wagner, Tilman Spengler, Barbara Lutterbeck: Vendégségben Wagnernél című könyv borítója

Tánc az élet – Jávorszky Béla Szilárd: Táncház 50, Történetek a táncházmozgalom fél évszázadából

Muzsikuskarriereket indított el, megszámlálhatatlan rajongót szerzett a magyar népzenének, és világszerte elismert értékké vált a táncházmozgalom. Ami egy Liszt Ferenc téri könyvklubból indult, hamarosan meghódította az egész országot, sőt, a határokon túlra is eljutott. A mozgalom születésének ötvenedik évfordulója alkalmából a könyvben zenészek, táncosok és koreográfusok vallanak a műfajhoz fűződő érzéseikről, és öt évtizedet átfogó fotóanyag idézi fel a táncháztörténelem legemlékezetesebb pillanatait.

Jávorszky Béla Szilárd: Táncház 50, Történetek a táncházmozgalom fél évszázadából című könyv borítója

Szerelem zenekísérettel – Bokor Pál: Szerelmek tavasza, Beethoven és a Brunszvik lányok regénye

Mi, 21. századi koncertre járók azért szeretjük Beethovent, mert remekműveket írt. Kétszáz évvel ezelőtt a zenerajongó fiatal lányok azért szerették, mert remekműveket írt, és mert olyan szenvedéllyel közelített hozzájuk, hogy nem lehetett ellenállni neki. Nem is nagyon álltak ellen, zavarba hozva ezzel a zenetörténészeket, akik azóta is fáradhatatlanul kutatják, ki lehetett a muzsikus legszebb szerelmes levelének címzettje, a halhatatlan kedves. Ahány szakember, annyi megfejtés és annyi női név. A jelöltek listáján azonban mindenképpen elöl állnak a Brunszvik lányok, Jozefin és Teréz. Romantikus regényében Bokor Pál szintén kísérletet tesz arra, hogy választ adjon a kérdésre: kit szeretett Beethoven, és ki viszonozta ezt a szerelmet?

Bokor Pál: Szerelmek tavasza, Beethoven és a Brunszvik lányok regénye című könyv borítója

A színfalak mögött – Mörk Leonóra: Holdfényszonáta

Fogalmam sincs, játszódik-e más regény is a Müpában. Nekem azonban ez a kedvenc budapesti kulturális intézményem, ahol még lehet fényesre pucolt bőrcipőt viselő férfiakat látni, ahol a szomszédos székeken ülők barátságosan jó estét kívánnak, és ahová számtalan emlékezetes koncertélmény köt. Ezek után nem volt kérdés, hogy amikor kitaláltam ennek a könyvnek a történetét, és a középpontjába egy zenerajongó magyar lány és egy híres osztrák zongoraművész találkozását állítottam, Bécs, Salzburg és az osztrák Alpok mellett az egyik fontos helyszínnek a Müpát választottam. Itt játszódik a regény egyik kulcsjelenete, és a szereplőket nemcsak a hangversenyterembe, hanem a színfalak mögé is elkísérhetjük.

Mörk Leonóra: Holdfényszonáta című könyv borítója

Csembalóvirtuóz tizenhárom gyerekkel – David Yearsley: Szex, halál, menüett; Anna Magdalena Bach és kottafüzetei 

Bach árnyékában könnyű volt eltűnni. Még fiainak is majdnem sikerült, hát még feleségeinek, akik közül az elsőnek jóformán csak a neve maradt ránk. A második, Anna Magdalena valamivel jobban járt, őróla többet tudunk, bár hiteles arcképét neki sem ismerjük, és emléktáblát is csak néhány éve kapott Lipcsében néhány lelkes helybeli hölgy erőfeszítéseinek köszönhetően. Holott az asszony egész életében bátran szembement mindazzal, amit a kor a nőktől elvárt: énekesként maga is sikeres karriert futott be, amelyet házasságkötése után sem adott fel, de nagyra becsült munkatársa volt férjének is, aki rendszeresen fellépési lehetőséget biztosított neki, és rábízta művei lemásolását.

David Yearsley: Szex, halál, menüett; Anna Magdalena Bach és kottafüzetei című könyv borítója

Szex, halál, menüett: a könyv címében megfogalmazott hármas valóban meghatározó szerepet játszott Anna Magdalena életében, hiszen tizenhárom gyereket hozott világra, közülük hetet eltemetett, és virtuóz módon játszotta csembalón férje neki írt darabjait.