A Müpa kulturális intézmény, de több is annál: különleges érték Budapest építészetében, valamint egy előkelő klub, az Európai Koncerttermek Szövetségének tagja. Ismerkedjünk meg egy újabb klubtárssal, az Európai Hidak apropóján a brüsszeli Bozarral.

- hirdetés -

Brüsszel emblematikus hangversenyterme nem puszta koncerthelyszín, az építtetők célja egy olyan művészeti komplexum létrehozása volt, ahol nemcsak elférnek egymás mellett a különböző műfajok – így kaptak helyet benne kiállítóterek és más, multifunkcionális helyiségek –, hanem párbeszédbe is léphetnek egymással. Az Európai Unió soros elnökségének keretében nagy sikerrel mutatkozott be a Müpa és a Tiszta forrás című produkció.

A név

Ha valaki nem tud franciául, modern betűszónak tűnhet, ám a BOZAR igen hagyományos kifejezésre utal. Az épület eredeti neve Palais des Beaux-Arts, tehát a szépművészetek palotájaként hivatkozhatunk rá. A rövid változat a beaux-arts fonetikus átirata, így jól mutatja, hogy régi és új találkozásának vagyunk tanúi: a klasszikus művészet kincsei a modern korral lépnek párbeszédbe.

Henry Le Boeuf koncertterem – fotó: Mikaël Falke

Történet

1913-ban I. Albert belga király és felesége, Erzsébet királyné kezdeményezte Brüsszel polgármesterénél egy, a zenének és a képzőművészetnek szentelt „templom” építését a városban. A tervek elkészítésével az addigra szecessziós stílusú alkotásaival hírnevet szerzett építészt, Victor Hortát bízták meg, aki új művében a geometrikusabb art déco jegyeire épített.

fotó: Gaëtan Nadin

Az I. világháború azonban megakasztotta a folyamatot, a belga parlament nem biztosított elég forrást az építkezéshez, így magánadományokra, köztük a neves művészetpártoló, Henry Le Bœuf támogatására volt szükség, hogy az épület elkészülhessen – az ő nevét viseli ma a Bozar koncertterme a végül 1928-ban átadott komplexumban.

Küldetés

A mai Bozar fontos társadalmi feladatot is vállal. Az intézmény bemutatkozó oldala szerint élő testként gondolnak magukra, amelyben szabadon cirkulálhatnak és léphetnek interakcióba a különböző művészeti ágak.

fotó: Marin Driguez

Már az évadnyitó hetüket is ennek a témának szentelik, irodalmi szöveg kel életre a virtuális valóságban, Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című műve kapcsán pedig a hangversenyterem keltette térélményt gondolja újra egy építészpáros. Így az emberi közösségek is rugalmasabbak, nyitottabbak lesznek a változásokra, és könnyebben tudnak alkalmazkodni a modern kor kihívásaihoz. A művészet ugyanis képes megváltoztatni a világot.