A Szépművészeti Múzeum Múzeum+ Hősök programja továbbra is a biztonságos online térben várja az érdeklődőket az április 29-én csütörtök 18.30-kor kezdődő eseményen. Az egyéni múzeumlátogatás lehetősége lassan – és végre már – csak egy karnyújtásnyira van, így hamarosan lehetősége nyílik arra is, hogy a virtuális programok megtekintése után személyesen is megcsodálhassa a remekműveket!

- hirdetés -

A Múzeum+ programsorozat mindig nagy sikernek és látogatottságnak örvend a valós és a virtuális világban is – a havonta megrendezésre kerülő eseményeken az utóbbi hónapokban volt már fókuszban a reneszánsz mester, Raffaello, illetve a manierista festőóriások, El Greco és Bronzino, míg a Magyar Nemzeti Galéria többek között Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és Aba-Novák Vilmos művészetének szentelt egy-egy egész estés programot.

Lovas héros domborműve, Kr. e. 1. század – forrás: Szépművészeti Múzeum

Idén a Szépművészeti Múzeum februári online eseményén találkozhattak már istenekkel – most eljött a hősök ideje! Hogy miért pont a hősöké? Mivel

talán sosem volt még akkora szükség a hétköznapi hősökre, mint manapság.

Ők azok, akik velünk vannak a legnehezebb időkben is, akik értünk teszik a dolgukat és sokan az élvonalban is helytállnak napi szinten. A hős fogalmát sokféle szempontból megközelíthetjük, ám bárkiből lehet az, aki kellőképpen elszánt, nem ijed meg a ránéző nehézségektől, önfeláldozó, felelős magáért és másokért, céltudatos, empatikus és erős. A hős hallgat a szívére és nem felejti el közben használni az eszét sem. A hősiesség egy általános emberi tulajdonság, ami mindenkiben ott szunnyad, és számtalan lehetősége van a hétköznapi embernek is arra, hogy hőssé váljon. Akár azzal, hogy életeket ment, akár azzal, hogy meghallgatja a másik nehézségeit, anyagi támogatást nyújt, vagy épp a jót és pozitívat keresi mindenkiben és mindenben.

Hősöket a helyzetek szülnek – mindenki képes az élet valamelyik területén jót cselekedni mással,

s talán sokszor nincs is az illető tisztában azzal, hogy a tette milyen sokat jelenthet embertársának. Nemcsak testi, fizikai jellegű képességek tehetnek valakit naggyá, hanem a lelki, szellemi tulajdonságok is.

A Múzeum+ Hősök letűnt korok hőseit helyezi fókuszba a kiállítóterekben felvett kisfilmek, ingyenes élő online tárlatvezetések, animációs film, kiadvány, Textúra jelenetek, virtuális útvonaltipp és kvízjáték formájában, de ha szeretnének, egy kreatív workshop film segítségével sárkányos táskát is készíthetnek otthon, vagy épp házhoz rendelhetik a múzeumi élményt gazdagon illusztrált könyvek formájában, magyar és angol nyelven egyaránt. Töltsenek egy újabb felejthetetlen estét április 29-én, csütörtökön a múzeum hőseivel és hősnőivel – nem fogják megbánni!

Nagy Sándor képmása, Kr. e. 4. század – forrás: Szépművészeti Múzeum

Az ókori görögök isteni hősei címre keresztelt, a múzeum Antik gyűjteményében forgatott filmben hallhatnak az ókori görög hősökről, azaz héroszokról, akik a görög vallásban az istenek és emberek között álltak. A képességeik és hőstetteik emelték ki őket az emberi közösségből – noha legtöbbször nem voltak halhatatlanok, volt bennük valami rendkívüli, ami megkülönböztette őket az átlagemberektől. A héroszok egyszerre voltak védelmezők, példaképek és segítők, de akár ártó alakok is, akiket nem csak rajongásból, hanem félelemből is tisztelhettek.

Az ókori görög hősök nem csak férfiak lehettek, hanem nők, de akár gyermekek is.

Életükről írásos történetek is maradtak fent, de legalább olyan érdekesek a művészi ábrázolásaik, melyeket vázákon és falfestményeken, fémből és mozaikkockákból, vagy akár kőbe faragva is megörökíthettek a korabeli alkotók.

Bodnár Csaba régész tárlatvezetése segítségével csodálatos, akár több ezer éves műtárgyakkal ismerkedhetnek meg. Megtudhatják, hogy kik voltak a héroinák, ki volt a legnépszerűbb ógörög hérosz, milyen formában jelentek meg az állatok a képi ábrázolásokon, miért faragtak meztelen testeket, honnan tudhatjuk, hogy egy síremlék kit rejtett, ki volt az az uralkodó, akit már életében félistenként tiszteltek és milyen egy szó szerint átlátszó márvány dombormű. Utazzon a múzeum szakértőjével és fedezzék fel együtt a görög hősök világát!

Moretto da Brescia – Szent Rókust gyógyítja az angyal, 1545 – forrás: Szépművészeti Múzeum

A Hősies szentek, szent hősök című, szintén a múzeum kiállítótereiben – a Régi Képtárban – forgatott filmben hősies szenteket ismerhetnek meg Bán Blanka művészettörténész tárlatvezetése során. A hősök akár évszázadokon, évezredeken keresztül példaképül szolgálhattak és szolgálhatnak a mindenkori ember számára, ahogyan a szentek is, akik a vallás élő jelképei, az emberiség örök jótevői.

A mindig jószívű, másokat szolgáló szentek közül sokan magukat is képesek voltak feláldozni a hitükért,

így például Szent Rókus hajlandó volt önkéntes karanténba vonulni a középkori pestisjárvány idején, Szent Bertalan Krisztus vértanújaként halt meg, míg Szent Mihály arkangyal a lázadó angyalok elleni harcok vezére volt az égben.

A filmben elmerülhetnek a művészetek templomában: megtudhatják, hogy mi kell ahhoz, hogy valakiből szent legyen, mik az evangélisták jelképei, kik Magyarország védőszentjei, milyen szakrális szerepe lehet az aranyozásnak egy szobron, honnan ismerhetünk fel egy-egy szentet a művészeti ábrázolásokon,

mi volt id. Pieter Bruegel festészetének a titka, miért vezekelt Szent Jeromos éveken át egy sivatagban,

vagy azt, hogy hogyan lehetett egy apró méretű festmény is alkalmas arra, hogy segítsen a hívőnek elmerülni a hitében.

Artemisia Gentileschi – Jáhel és Sisera, 1620 – forrás: Szépművészeti Múzeum

A Jáhel, Judit, Delila: Hősnők a képtárban 60 perces online tárlatvezetésen hallhatnak az Ószövetség hősnőinek történetéről és képi ábrázolásukról. Ki és miért örökítette meg őket és miért volt rájuk nagy a kereslet a művészetekben? Minderre és még sok másra fény derül a programon!

Az Arcképek nyomában című tárlatvezetésen a magyar barokk festészet kiemelkedő portréiról hallhatnak. Az arcmások évszázadok, sőt, akár évezredek óta jelen vannak a művészetekben – gondoljunk csak az ókori szobrászat remekműveire. A festészetben a portré műfaja és természethűsége a reneszánsz korában már igen magas fokú volt, ami a barokkban teljesedett ki, sőt, szinte virágzott is a többi ággal szemben. A barokk művészet előszeretettel aknázta ki a fény és árnyék festői ellentétét és szinte elvárás volt, hogy a kép a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást. A korabeli arcképek főképp reprezentációs céllal készültek, így sokszor a legapróbb részleteknek is szimbolikus jelentése volt. A tárlatvezetés során mélyebben is megismerhetik Mányoki Ádám ikonikus II. Rákóczi Ferenc portréját, de hallhatnak az Esterházyak galériájáról is.

Grégorie Guérard – Szent Borbála, 1520 – forrás: Szépművészeti Múzeum

A Hősök fegyverrel vagy anélkül tárlatvezetésen a 14. századi itáliai festészet remekművei között barangolhatnak, míg az Sz mint szent és Sz mint szuperhős címre keresztelt programon 15. és 16. századi „szuperhősökről” hallhatnak.

Cseh művész – Szent Margit, 1410-1415 körül – forrás: Szépművészeti Múzeum

Szent Margit IV. Béla király lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga volt, akit apja felajánlott Magyarország megmentéséért a tatárjárás miatti kétségbeesésében – így került hároméves korában a domonkos apácákhoz. Bár lehetősége lett volna fogadalma visszavonására, visszautasította II. Ottokár király házassági ajánlatát is, így a keresztények az önfegyelem és keresztény szeretet példaképeként tisztelik őt mindmáig. 1270-ben halt meg a Nyulak szigetén 28. születésnapja előtt. Budapest szeretett helyszínét az ő tiszteletére nevezték és nevezzük ma is Margit-szigetnek. Cser Judit mini tárlatvezetése Szent Margit egy 1410-1415 körül készült, rendkívül dekoratív ábrázolását mutatja be.

Bertóti Attila csodálatos Ariadné fonala című 9 perc hosszúságú alkotásában Ariadnéról,

Thészeuszról és a Minótauroszról láthatnak-hallhatnak, aminek története felborítja a papírformát,

új értelmet adva egy nagy klasszikusnak. A friss szellemű kisfilm az ismert ógörög mítoszt meséli el egy kis csavarral, bámulatos kifejezőerővel – olyannyira, hogy különdíjban is részesült a 2009-es Anim’est animációs filmfesztiválon.

Flamand festõ: Szt. Jeromos a cellájában – forrás: Szépművészeti Múzeum

A Textúra, ami a képzőművészet, irodalom és színház páratlan hármasa és összművészete a Szépművészeti Múzeumban évek óta, szintén foglalkozott már a témába vágó alkotásokkal, így a Múzeum+ Hősök eseményen megidézik Lucas Cranach: Krisztus és a házasságtörő asszonyát és a Szent Jeromos a cellában című festményt írók, költők, rendezők és színművészek tolmácsolásában.

Taddeo di Bartolo műhelye – Evangélista Szent János, 1400 körül- forrás: Szépművészeti Múzeum

Tátrai Vilmos Győztesek, legyőzöttek, áldozatok című letölthető kiadványában művészettörténeti elemzéseket olvashatnak, míg a Sárkányos táska kreatív workshoppal a középkori várak falait díszítő sárkánymotívumokat idézhetik meg otthonukban csupán néhány hozzávaló segítségével. A sárkányok a vár lakóit és kincseit őrizték és többek között a múzeum Román Csarnokának árkádjai alatt is rengeteg hozzájuk hasonló lényt láthatunk. Csak válasszanak ki egyet a sablonok közül és díszítsék saját táskájukat velük, hogy aztán mindenhová magukkal vihessék személyes védelmezőjükként!

Giovanni Antonio Boltraffio – Mária gyermekével, Keresztelő Szent Jánossal, Szent Sebestyénnel és Bassiano da Ponte donátorral, 1508 körül – forrás: Szépművészeti Múzeum

Az egyik legnépszerűbb szent Szent Sebestyén, aki a diocletianusi keresztényüldözések idején halt vértanúhalált. Sebestyén történetében fontos a szónoki képessége, a térítésben végzett fontos szerepe, a csodálatos gyógyításai és a hitéért való kiállás, még mártíromsága útján is. Bár a császár halálra nyilaztatta nyílvesszőkkel, a testét egy Iréne nevű nő – akit szintén szentté avattak -, vette magához, hogy eltemesse, ám amikor észrevette, hogy Sebestyén még életben van, befogadta és meggyógyította. Miután pár nap múlva rendbe jött, elment Diocletianus és Maximianus császárhoz:

„Az úr azért méltóztatott engem feltámasztani, hogy találkozhassam veletek és megfeddjelek titeket bűneitek miatt, amiket Krisztus szolgái ellen követtek el.”

Ábrázolásainak java része a lenyilazást helyezi középpontba és sokszor más szentek társaságában is megörökítették őt. Az útvonaltippel ezeket a műveket ismerhetik meg mélyebben.

Szeretné próbára tenni tudását egy interaktív antik kvízen? Erre is lehetősége nyílik egy gyors előregisztráció után: két turnus közül is választhatnak az este folyamán, hogy aztán egy közösségi játék keretében felejthetetlen élményben legyen részük és játszva tanulhassanak. S ha még mindezek után is érdeklődik a szentek és hősök iránt, csodálatos kiadványokkal színesíthetik otthoni könyvtárukat és természetesen művészettörténeti tudásukat.

A Múzeum+ Hősök programajánló zárásaként a múzeum figyelmükbe ajánlja kérdőívüket is, hogy a múzeum munkatársai megismerjék a véleményüket, ötleteiket és a jövőben is élvezetes és érdekes eseményeket szervezhessenek Önöknek! Csatlakozzanak a Szépművészeti Múzeum Múzeum+ Hősök programjához április 29-én, csütörtök este!