Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Múzeum+ Vissza a múzeumba! – Újra nyitva a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Vissza a múzeumba! – Újra nyitva a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Kezdjük mindenekelőtt a legfontosabb információval: örömmel és szeretettel várja a művészetszeretőket a Szépművészeti Múzeum május 12-től, szerdától, és a Magyar Nemzeti Galéria május 13-tól, csütörtöktől!

- hirdetés -

Fél éves kényszerű zárva tartás után végre újra tárva-nyitva állnak a művészetek templomai a nagyközönség előtt és megújulva, még jobb közönségkapcsolattal, új kiállításokkal és biztonsággal készülnek a fogadásukra.

- hirdetés -

Mindkét múzeum igyekezett kiaknázni az online lehetőségeket is az elmúlt hónapokban: nem vesztek el a közkedvelt programsorozatok, csak átalakultak, a virtuális térben éjjel-nappal nyitva álltak a gyűjtemények, számtalan különleges és sokszínű tartalommal készültek az intézmények kreatív kollégái, eddig nem látott és hallott művészettörténeti érdekességeket mutattak be a legváltozatosabb formában – kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Bezárva is tudtak nyitni a közönség felé és a látogatószámok szépen igazolták, hogy legyenek bármilyen a körülmények, kultúrára mindig szükség van.

Szinyei Merse Pál: Műterem II. vázlat, 1873 - forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Szinyei Merse Pál: Műterem II. vázlat, 1873 – forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Mindeközben természetesen tisztában voltak azzal, hogy az élő művészet varázsát semmi sem tudja pótolni – ezért is üdítő végre bizton leírni, hogy a vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően a védettségi igazolvánnyal rendelkezők újra személyesen élvezhetik a Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria páratlan gyűjteményeit. A múzeumok honlapjain bővebben is tájékozódhatnak a nyitási információkról, látogatási szabályokról és szolgáltatásokról.

Vissza hát a múzeumokba! Lássuk, mi minden várható májusban az intézményekben!

Frans Francken II. - Krisztus a festőműteremben, 1615-1620 - forrás: Szépművészeti Múzeum
Frans Francken II. – Krisztus a festőműteremben, 1615-1620 – forrás: Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria egyaránt gondolt azokra is, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak, nem mernek, vagy csak nem szeretnének még kimozdulni és személyesen meglátogatni a múzeumokat, így

ebben a hónapban továbbra is sok online tárlatvezetés közül válogathatnak az érdeklődők.

A Szépművészeti Múzeum Így írtak az ókori egyiptomiak című programján megismerhetik, hogy mit jelentenek a hieroglifák, hogyan kell egy egyiptomi feliratot elolvasni, vagy milyen szerepet töltöttek be az istenek a hitvilágukban. Képzeletben elutazhatnak Olaszországba és északra a Remekművek Itáliából és Remekművek Északról című tárlatvezetéseken, vagy megismerhetik az épület híres román csarnokát a Csarnokaink régen és most programon.

Albrecht Dürer, Willem Janssen - Orrszarvú, 1515, 1620 - forrás: Szépművészeti Múzeum
Albrecht Dürer, Willem Janssen – Orrszarvú, 1515, 1620 – forrás: Szépművészeti Múzeum

Mivel a Dürer kora – Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című időszaki kiállítás helyére a Leonardótól Miróig – 150 éve rajzok és grafikák bűvöletében című tárlat érkezik június elején, érdemes kihasználni az utolsó lehetőséget és az azonos című online tárlatvezetésen elbúcsúzni a gyönyörű tárlattól a hónap közepén.

Angol festő: Táj pásztorokkal és tehenekkel, 1800 - forrás: Szépművészeti Múzeum
Angol festő: Táj pásztorokkal és tehenekkel, 1800 – forrás: Szépművészeti Múzeum

A Múzeumi menazséria gyermek- és ifjúsági rajzpályázatra május 25-ig tudnak jelentkezni a nebulók, amelyen értékes fődíjakat nyerhetnek! Ne feledjék, minden alkotás tökéletes a maga módján, ha örömmel és szeretettel készítik!

Azoknak, akik személyesen látogatnának el a Magyar Nemzeti Galériába, szó szerint kinyílik a világ az intézményben. Nem titok, hogy 2020 áprilisában mutatták volna be a londoni Tate Britain gyűjteményéből az első magyarországi preraffaelita kiállítást a múzeumban, ám az az ismert okok miatt végül 2021 májusára csúszott a megnyitó. A Vágyott szépség címre keresztelt nemzetközi nagykiállítás közel száz lenyűgöző preraffaelita alkotást mutathat be végre a múzeum főépületének földszintjén május 13-tól, csütörtök délutántól!

John William Waterhouse: The Lady of Shalott, 1888 - forrás: Magyar Nemzeti Galéria/Tate Museum
John William Waterhouse: The Lady of Shalott, 1888 – forrás: Magyar Nemzeti Galéria/Tate Museum

Kik is voltak a preraffaeliták? A 19. század közepi Angliában idealista nők és férfiak csoportja egy olyan világot álmodott meg, amiben az ősi mítoszok, a középkori romantika, a 18-19. századi költészet, a nagy múltú kelta eposzok és folklór egyaránt szerepet kaptak. A csoport és mozgalom tagjai számára a művészet egyben életforma is volt: egy baráti társaságról van szó, akik a szellemi szabadságra és egyszerűségre törekedtek a Raffaello előtti időket példaképül választva – innen a névadásuk is, azaz Pre-Raphaelite Brotherhood, Preraffaelita Testvériség.

A fiatal, huszonéves festők nagy ellenszenvet éreztek a hivatalos akadémista festészettel szemben annak maradisága és merevsége miatt.

Tanulmányozták a Raffaello előtti mestereket, de ugyanúgy hatott rájuk a kortárs angol szférából a romantikus William Turner és William Blake, vagy a francia Théodore Géricault és Eugéne Delacroix.

Fogadtatásuk nem feltétlenül volt pozitív: „Napjainkban nem tudjuk megfelelően cenzúrázni – vagy legalábbis nem oly mértékben, mint amennyire azt szeretnénk – az alkotó elmének, avagy a szemnek ama furcsa módon zavart voltát, amely továbbra is nem csökkenő abszurditással dúl fiatal művészek egy csoportjában, akik PRB-nek nevezik magukat…” – idézve a London Times kritikáját. A PRB rövidítést ráadásul titokban tartották, hogy mit jelent és legtöbbször a szignójukban sem a saját nevüket, hanem a 3 szavas jelzést használták, ezzel is kifejezve összetartozásukat, azaz „testvériségüket”.

Az első – ráadásul a korban egyik legfontosabb – kritikus John Ruskin volt, aki felismerte nagyságukat: csodálta a fiatal művészet természethű ábrázolásmódját és nem egyszer védelmébe is vette őket írásaiban. Segítségével a művészek egyre népszerűbbek lettek és idővel

átformálták a viktoriánus festészetet, de nagy hatással voltak a századvégi szecessziós mozgalmakra is.

A preraffaelita elnevezést a hétköznapi beszédben széles körben használjuk a csoport művészeire, de az eredeti Testvériség csak néhány évig tartott, aztán felbomlott és mindenki a maga útját járta. John Everett Millais például szentimentálisabb műveket kezdett el festeni a kilépése után, amik busás összegeket hoztak a konyhára. William Holman Hunt elutazott a Szentföldre és főképp vallásos témákat örökített meg, melyeket a való életből merített. Dante Gabriel Rossetti palettája sötétebb lett, kompozíciói merevebbek, témái pedig elsősorban a női alakokra és arcokra összpontosultak, amik bár meglehetősen ridegek, mégis csodálta őket a viktoriánus közönség. Az életutak sokszor egymásba fonódtak a későbbiekben is, s a művek mindmáig nagy hatással vannak a nézőikre. A preraffaelita álomszerűség, naivitás, misztikum és természethűség a 21. századi embert is lebilincseli – hatalmas élmény élőben látni a grandiózus tárlatot!

Körösfői-Kriesch Aladár: Feleségem arcképe, 1897 - forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Körösfői-Kriesch Aladár: Feleségem arcképe, 1897 – forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A Vágyott szépség kiegészítő tárlata Az utópia szépsége című kiállítás, ami a gödöllői iskola munkásságát mutatja be. A preraffaelizmus nagy hatással volt a honi iskola tagjaira, így az össz-művészeti gondolkodás, a család- és vallásközpontúság,

az újfajta szépségeszmény, a gyermekkultusz, a nyitottság és szabadság és a reformöltözködés művészetük fontos részét képezte,

miközben organikus élelmiszereket termesztettek, rendszeresen végeztek testmozgást és a legtöbben vegetáriánusok voltak. És ez csak néhány a boldog békeidők idején létrejött művésztelep jellegzetességei és elvei közül, melyek meghatározták az ott élők és alkotók életét és művészetét! A kolónia tagjai, azon túl, hogy művészeti nézeteikben osztoztak, baráti és rokoni szálakkal is kapcsolódtak egymáshoz – nem véletlen, hogy „Egészélet szigetének” nevezték a telepet és egymás között kialakult köteléket. „A művészet maga az élet!” – összegezték programjukat 1912-ben.

A kísérőkiállítást érdemes a Vágyott szépség tárlattal együtt megtekinteni, viszont hangsúlyozandó, hogy önmagában is teljes értékű tárlatról van szó, olyan honi alkotók remekműveivel, mint Gulácsy Lajos, Nagy Sándor vagy Körösfői-Kriesch Aladár.

Sean Scully az egyik alkotása előtt - fotó: Michael Mundy
Sean Scully az egyik alkotása előtt – fotó: Michael Mundy

Külön öröm, hogy a Nemzeti Galériában május végéig meghosszabbításra kerülhetett a Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás, ami a kelet-közép-európai régióban először mutatja be a kortárs alkotó művészetét. Sokan fájlalták, hogy nem láthatták a vírus miatt csak rövid ideig nyitva tartó tárlatot, ezért is nagyszerű hír, hogy két és fél hétig még lehetőség nyílik az érdeklődőknek megtekinteni a monumentális kiállítást! A mintegy száztíz kép felöleli az életmű meghatározó periódusait, így az 1960-as évek korai figurális kísérleteit, az 1970-es évek minimalista formanyelvű alkotásait, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező darabjait, illetve Scully sajátos tájértelmezéseit, figurális fordulatait és ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportjait.

Ide kapcsolódik:
Az absztrakt festészet nemzetközi sztárja – Megnéztük Sean Scully kiállítását a Nemzeti Galériában

Az elmúlt hetekben több kurátori vezetést is hallhattak az érdeklődők az online térben egy speciális, 3D-s térben – ez a lehetőség még májusban is adott A fal mögött. Figurák és (hát)terek Sean Scully művészetében című kurátori előadáson -, de

érdemes kihasználni az utolsó napokat és élőben is elmerülni Scully hatalmas, erőt sugárzó vásznaiban.

A tárlaton a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai is elolvashatók, de érdemes kiemelni a kortárs mester Vincent van Gogh és Pierre Bonnard reflexióit is. A kiállítás címe Átutazó – Scully maga is nagy utazó, hiszen ír származárú, Angliában nevelkedett és Amerikában telepedett le, majd Európába is mindmáig folyamatosan vissza-visszatér. Az állandó keresés és változás életének egyik fontos mozgatórugója – így művészetéé is.

Szinyei Merse Pál: Pacsirta, 1882 - forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Szinyei Merse Pál: Pacsirta, 1882 – forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria is gondolt azokra, akik még otthonról élveznék a művészetet májusban: a már megszokott és szeretett Családi kalandozások ezúttal sem maradnak el, feltárul Rippl-Rónai és a századforduló művészete és a múzeum remekműveit is megismerhetik az érdeklődők, így többek között Munkácsy Mihály, Paul Gauguin, Szinyei Merse Pál és Claude Monet alkotásait.

Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek (Naplemente Baalbekben), 1906 - forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek (Naplemente Baalbekben), 1906 – forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A Kisszebentől a nagy motívumig című virtuális előadáson egy képzeletbeli utazásra invitálja Önt a múzeum, melynek során megismerhetik, hogy mikor és hol járt Csontváry Kosztka Tivadar, mi inspirálta őt a monumentális festményei megalkotásakor és hogyan fogadták a képeit az emberek. Alighanem az egyik legizgalmasabb életmű az övé, bár viszonylag kicsi a Csontváry festmények száma. Az előadáson Bán Blanka művészettörténész

felöleli a tájképek jelentős százalékát, de megismerkedhetnek a festő ritkán emlegetett múzsájával is.

Ne maradjon le az utolsó róla és művészetéről szóló online előadásról a hónap közepén!

Barabás Miklós: Önarckép, 1841 - forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Barabás Miklós: Önarckép, 1841 – forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem… Egy portré – legyen az másé vagy a festő sajátja – az örökkévalóság számára készül, nem mindegy tehát, hogyan sikerül. Az első ismert és névvel ellátott önportré valószínűleg Aquila Jánosé, aki a XIV. század második felében a veleméri templomban örökítette meg magát egy freskón. A festők számára az önarckép önkifejezésük, öntudatuk, önértelmezésük, azaz ars poeticájuk kifejezésének fontos eszköze.

Lényeges az adott kontextus, azaz hogy milyen környezetben ábrázolja magát az alkotó: őszinte, kendőzetlen képet ad magáról, vagy belehelyezi magát egy idealizált szerepbe?

Bárhogy is, a modellválasztás kézenfekvő, hiszen a saját arca mindig kéznél van, illetve bőven van ideje a fények, színek és vonások tanulmányozására. Nehéz lenne közvetlenebb kapcsolatot teremteni a művésznek a művét szemlélő közönséggel, mint egy önportréval, legyen az festmény vagy fénykép. A Papok, bohémek, dendik… A magyar művész önarcképe címre keresztelt online előadáson az egyik legizgalmasabb műfaj, az önportré kerül górcső alá, aminek során Bellák Gábor művészettörténész mintegy két és fél évszázad kiemelkedő alkotásait mutatja be az érdeklődőknek.

Csók István: Amalfi, 1937 - forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Csók István: Amalfi, 1937 – forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A hónap végén a – remélhetőleg utolsó online megrendezésre kerülő – Múzeum+ is várja az érdeklődőket a Nemzeti Galéria oldalán, középpontjában a derűs élet festőjével, Csók Istvánnal. A művész hosszú élete során itthon és külföldön is számos elismerést és díjat nyert, alkotásai pedig mindvégig megőrizték senkihez sem fogható, egyéni hangját és örök ifjú maradt idős korában is. Az esten hallhatnak két szakavatott művészettörténészt egy, a kiállítóterekben forgatott kisfilmben beszélgetni, egy másik filmben egy best of válogatást láthatnak a Galéria gyűjteményéből, workshopozhatnak és szokásukhoz híven sok más érdekességgel készül a múzeum.

Szeretettel várja hát Önöket a Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria májusban – az online és offline térben egyaránt!

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!