Különleges a 2021-es év a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria számára, ugyanis idén már 10. alkalommal rendezik meg a mindig nagysikerű Borszerda programsorozatot.

- hirdetés -

A bor és a képzőművészet egy örök nyerő páros, ráadásul a Nemzeti Galériában kéz a kézben járnak, hogy a hétköznapokból kiszakadva szerda esténként várják az érdeklődőket egy-egy kiemelkedő pincészet boraival, páratlan műalkotásokkal, gyönyörű budapesti panorámával, hangulatos élőzenével, izgalmas előadásokkal és tárlatvezetésekkel, illetve szakmai beszélgetésekkel, melyeken megismerhetik az aznap estére meghívott borászat képviselőjét a bor szerelmese, Kocsis-M. Brigitta interjújában. A beszélgetést minden este – stílszerűen – egy közös koccintással zárják!

„A bor vízben oldott napfény”, fogalmazta meg gyönyörűen Galileo Galilei, de nem kell messzire menni a képzőművészeti vonatkozású gondolatokhoz sem, Salvador Dalí ugyanis úgy gondolta, hogy „aki tudja, hogyan kell kóstolni, nem issza a bort, hanem felfedezi az ízvilágban rejlő titkokat.” Egy üveg bor nem csak annak a természeti környezetnek és adottságait foglalja magába, ahol született, hanem a kitartó emberi munkát és az bor megalkotójának lelkét is. Ez tesz igazán finommá, igazivá és egyedivé minden italt.

Jó bornak nem kell cégér, de kétségtelen, hogy Magyarország rendkívül gazdag ilyen szempontból is, s a legváltozatosabb íz-élményekkel büszkélkedhetünk. A 2021-es Borszerdákon a meghívott borászatok a Pannonhalmi Főapátsági pincészet, a Laposa Pincészet, az Etyeki Kúria, a Villa Pátzay, a Gere Pincészet és a Bodri Pincészet. Az idei téma a Színek, ízek, képek: minden este más és más szín kerül központba, természetesen hozzájuk illesztve a programokat.

– fotó: Szántó András

Az állandó kiállítások mellett az időszaki kiállítások is kiemelkedőek: az első kettő, Vörös és Kék est után a július 21-i Zöld esten elmerülhetnek a 19. század közepétől működő Preraffaelita festők alkotásaiban, akik egy titkos művészcsoportként indultak, míg végül megreformálták egy egész korszak festészetét. A Vágyott szépség című tárlat a londoni Tate Múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotását mutatja be, míg két kísérőtárlata, Az utópia szépsége és a Vagy-vagy. Baranyay András: Önarckép Jane Morisszal olyan művészeket és műveket, melyekre nagy hatással volt a viktoriánus csoportosulás.

A július 28-i Borszerda egy igazán rendhagyó helyszínen kerül megrendezésre: a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumbeli est az Arany tematikára épül, hiszen maga a múzeum is egy kis ékszerdoboz a forgalmas sugárút egy csendes szegletében.

Töltsön velük ismét egy kellemes estét – és természetesen egy-két finom pohár bort is! S az se csüggedjen, aki valamilyen oknál fogva lemarad a júliusi estekről, ugyanis – amint őszbe csavarodik a természet feje -, szeptember 15-én és 22-én folytatják a Nemzeti Galériában a sorozatot a Fekete és Fehér tematikájú alkalmakkal!

– fotó: Szántó András

Reméljük, hogy sokan megtapasztalták már az olvasók közül, hogy milyen bódító érzés a hosszú karantén-időszak után végre szabadnak és szabadon lenni a barátaikkal, családtagjaikkal, ismerőseikkel, ráadásul a Borszerdákon mindezt mesés kulturális környezetben, finom borokkal, jó hangulatban tehetik. Július 7-én és 14-én érezhetően éheztek, akarom mondani, szomjaztak az emberek a művészetre és ez remélhetőleg július 21-én és 28-án is így lesz a két hátralévő nyári Borszerda rendezvényen.

– fotó: Szántó András

A július 21-i Zöld Borszerda esten a tematikával összhangban az Etyeki Kúria a Sauvignon Blanc tételével várja a vendégeket egy pohár kóstolóra, de az est során lesz lehetőség további fehér- és rozéborokat is megízlelni, illetve egy igazi különlegességet, a szürkebarátból készült narancsborukat is bemutatják.

Az érdekes tárlatvezetések és művészettörténeti előadás természetesen ezúttal sem maradhatnak el: Király Zsuzsanna Az utópia szépsége című időszaki kiállításban kalauzolja el az érdeklődőket és mutatja be a századforduló művészetének harmonikus ábrázolásait a természet és ember kettőséről.

Hallottak már a Talizmán című festményről? Ha erről még nem, Paul Gauguinről biztosan, akinek az említett művön összegződik az egészen egyedi festői módszere. Történt ugyanis, hogy a francia mester 1888 nyarán egy fiatal festőtársának, Paul Sérusiernek a színekről és azok egymás mellé helyezéséről magyarázott: „- Milyen színűnek látja azokat a fákat? – Sárgának. – Akkor a legszebb sárgájával fesse meg őket…” és így tovább az összes színnel és természeti jelenséggel, így a zölddel is. Fontos fordulópontot jelentett ez a művészettörténetben, amiről Mácsay Kriszta művészettörténész fog bővebben mesélni a Borszerdán.

S mi más jutna eszünkbe a zöldről, ha nem a tájképfestészet?! Bár az ember a legrégebbi időktől kezdve figyelte és ábrázolta természeti környezetét, a 15. századot megelőző európai festészetben főképp vallásos témájú műveken találkozhatunk vele, kiegészítő háttérként. A korai megjelenéseken ugyanis a tájakat még nem önmaguk szépségéért ábrázolták, hanem háttérként kerültek a hordozókra, például az akkortájt elterjedt kalendáriumokon a különféle hónapokat megörökítve. A tájképek tradíciója aztán egyre inkább elterjedt a századok során és a 18. század végi-19. század első feli romantikus festészetben már érdemesnek tartották az ábrázolásra, „csak úgy”, saját jogukon, önmaguk szépségéért. Természetesen a 19. század második felének plein-air festészete is felfedezte ezeket a témákat: a tájképfestészet egy egészen új szintjét hozta el a szabadban való alkotás módszere, a természetes szórt fények használata és a benyomások megragadása. Sepsey Zsófia művészettörténész A nyugalom szigetei címmel mutatja be az érdeklődőknek a Nemzeti Galéria legszebb tájábrázolásait.

– fotó: Szántó András

Próbáljanak meg minél több zöld színt felsorolni és lelki szemük elé idézni – Halász Rita bizonyára érint valamennyit a Zöld, zöld mindenhol című 19.00-kor kezdődő előadásában a különféle művészeti alkotásokon. Hallhatják, hogy hogyan változott a szín szerepe az évszázadok alatt a festészetben: Szűz Mária szoptatóspárnája mellett Bortnyik Sándor híres zöld szamarán keresztül többek között bodzazöldben, ohazöldben és malachitzöldben is tobzódunk.

Az aláfestő zenét végig a Gáspár Károly Trió adja, akik a haza jazzélet meghatározó szereplői. Zenéjükre jellemző, hogy friss és előremutató, romantikus és esztetizáló, ugyanakkor tiszteletben tartják a mainstream jazz hagyományait is.

– fotó: Szántó András

Az utolsó nyári alkalom, ahogyan azt már korábban írtuk, július 28-án kerül megrendezésre a Hopp Ferenc Múzeumban. Az Arany téma ugyancsak megannyi finomságot és élményt rejt a látogatóknak a Villa Pátzay Borbirtok elegáns italaival, melyben ott rejlik a nagybetűs nyár, tökéletes kiegészítést adva az izgalmas művészettörténeti és zenei programoknak.

A Hopp Ferenc Múzeumbeli Borszerdán egész estés örömzene koncertet hallhatnak a Smootherz zenekarral, akik a klasszikus zenei palettán kívül a modern művekig és napjaink popzenééig minden stílusban otthonosan mozognak. Nem mellesleg a zenei formáció régi barátokból áll, így az összeszokott, jó hangulat garantált!

Természetesen a tárlatvezetések sem maradhatnak el: szakértő kollégák, többek között az intézmény igazgatója vezeti körbe Önöket Hopp Ferenc kertjében és a százéves múzeum gyönyörű kiállításában, ráadásul minden egyes programpont egy-egy mini-koncerttel zárul Tóth Szabi szitárművész jóvoltából.

– fotó: Szántó András

Csatlakozzanak idén is a Borszerdákhoz és ne feledjék, szeptemberben a Nemzeti Galériában folytatódik a sorozat, melyeken – többek között – a kortárs világsztár, Gerhard Richter művészetét bemutató nagyszabású tárlatot is megismerhetik! De erről még később, bővebben…